148610. lajstromszámú szabadalom • Sokmegcsapoláső önindukciós tekercs
148.610 3 zatban való — célszerűen mértani sor szerinti — változtatására, amely abban áll, hogy az egyenként legalább két tekercsrészlegből álló önindukciós tekercsek eredő reaktanciájának fokozatokban való növelését olyan kapcsolások hozzák létre, amelyek a tekercsek részlegeit — fokozatosan mindig több menetet bekapcsolva — úgy kötik egymással sorba, hogy célszerűen mindkét, de legalább a nagyobb reaktanciájú tekercsnek,, sorrendben először a másik tekercstől legtávolabb elhelyezett részlege kapcsolódik a másik tekerccsel sorba, s "a további tekercsrészlegek fokozatos sorbakapcsolódása úgy folytatódik tovább is, hogy a következő fokozatot az áramkörbe addig még be nem kapcsolt, a másik tekercstől legtávolabb elhelyezett tekercsrészlegnek az áramkörbe való sorbakapcsolása hozza létre. Ezzel az eljárással azt érjük el, hogy a két tekercsnek az áramkörbe bekapcsoltrésze oly két tekercset képez, amelyeknek elektromágneses középpontja a növekvő fokozatokban egyre közelebb kerül egymáshoz, s így a kölcsönös indukció növekedtével az eredő reaktamcia nagyobb mértékben nő, mint amekkora növekedés a két tekercs növekvő reaktanciájának öszszegéből kiadódik. A találmány az előzőekben leírt eljárást és berendezést továbbfejleszti a két önindukciós tekercs egyes tekercsrészlegei menetszámának, átmérőjének, magasságának és egymástól való távolságainak olyképpen való megválasztásával, hogy a nagyobb reaktanciájú tekercsnek a kisebb tekercstől térbelileg legtávolabb eső tiekercsrészlegéínek re• aktaneiája a — mértani sor szerint (vagy azt megközelítő módon) változó reaktanciáknak- megfelelő megcsapolásokkal ellátott — kisebb reaktanciájú tekercs reaktanciájával lényegében egyenlő, vagy annál a mértani sor hányadosaszor nagyobb. Már most a találmány szerint a kisebb és nagyobb reaktanciájú önindukciós tekercsek méreteit és egymástól való távolságát az előzőekben leírtakon túlmenően úgy célszerű megválasztani, hogy a nagyobb reaktanciájú tekercs további (második, harmadik, stb.) —• a kisebb reaktanciájú tekercshez fokozatonként közelebb eső — tekercsrészlegeit az előző fokozatban már bekapcsolt tekercsrészleggel és a kisebb tekercs különböző megcsapolásaival sorba kapcsolva a két tekercsből álló berendezés reaktanciája lényegében mértani sor szerint növekedjék. Ha a találmány szerint így elkészített önindukciós tekercset — hozzá képest elhanyagolhatóan kis belső impedanciájú, tehát — nagy teljesítményű áramforrással sorbakapcsolva zárt áramkört képezünk, akkor a tekercs növekvő fokozatai az áram lényegében mértani sor szerint csökkenő értékeit eredményezik. Ha az áramforrás impedanciája, s kiváltképpen reaktanciája az önindukciós tekercs legkisebb reaktanciájú fokozatához képest nem elhanyagolhatóan kicsi — mint pl. általában zárlati próbaberendezésekben —, akkor a növekvő fokozatokhoz tartozó áramok csak akkor csökkennek lényegében mértani sor szerint, ha a két tekercs méreteit és egymástól való távolságát az előzőekben, leírtakhoz hasonló elvek szerint, de mégis azzal az eltéréssel választjuk meg, hogy egyfelől a kisebb raktanciájú tekercs fokozataínak reaktanciája, másfelől a nagyobb reaktanciájú tekercs első, majd további — a kisebb reaktanciájú tekercshez fokozatonként közelebb eső — tekercsrészlegeit az előző fokozatban már bekapcsolt tekercsrészleggel és a kisebb tekercs különböző megcsapolásaival sorba kapcsolva az egész áramkör reaktanciája növekedjék lényegében mértani sor szerint, amit azáltal lehet a találmány szerint elérni, ha a két tekercsből álló berendezés reaktanciája, az (1) összefüggés szerint, vagy azt megközelítő módon növekszik. A találmány fizikai elvét a Fig. 1. és 2. szemlélteti. Ezeken a durvafokozatú tekercset A-val, a finom fokozatú tekercset B-vel jelöltük. Az ábrákon a bekapcsolt tekerosrészlegek metszetét sötéttel, a be nem kapcsoltakét keresztvonallal jelöltük. Amint a Fig. 1- és 2-ből kitűnik, az A tekercsnek a B tekercsre gyakorolt LAB kölcsönös indukciója (az A tekercs mágneses terének a B tekerccsel való kapcsolódása) nagyobb akkor, ha az A tekercs teljesen be van iktatva az áramkörbe ahhoz képest, mint amikor csak a B tekercstől távolabb eső részei vannak beiktatva. Mivel a B tekercsnek hasonló hatása van az A tekercsre, illetve az LBA kölcsönös indukcióira, a találmány szerinti önindukciós (fojtó) tekercsnek előnyös kiviteli alakját nyerjük oly módon, hogy az A tekercs megcsapolásain nyert LA (o,i), LA(O,2), . . .LA (o.m) önindukció értékek a B tekercs felé haladva növekvő lépcsőkben nőnek, míg a B tekercs megcsapolásain nyert LB (°''> LB (0 ' 2) ---LB (O m > önindukció értékek az A tekercs felé haladva nőnek, ami mellett az áram hozzá és elvezetésére mind az Aí mind a B tekercsnél a O jelzésű tekercsvéget használjuk fel. E megoldás néhány kapcsolását tüntetik fel a Fig. 3—7. Ennél az elrendezésnél a két (A és B) tekercs és részlegeik menetszámának, átmérőjének és magasságának, valamint a közöttük levő H távolságnak, végül a két tekercs részlegei közötti távolságoknak kellő megválasztásával elérhető, hogy a) A B tekerccsel az (5) kifejezés szerinti X/(l) értékről az A tekercs (0—1 kapcsok közötti) első fokozatának megfelelő értókig az (1) kifejezés szerinti, vagy azt megközelítő lépésekben lehessen a reaktanciát változtatni, majd b) amidőn az A tekercsnek első fokozatáról térünk át a másodikra (0—1 kapcsokról a 0—2 kapcsokra), e két fokozat közötti különbséget ugyancsak az (1) kifejezés szerinti, vagy azt megközelítő finom lépésekben lehessen áthidalni a B tekercs lépéseivel, majd c) mivel az A tekercs növekvő fokozataira jutva a két tekercs közötti kölcsönös indukció egyre nő, az A tekercs többi fokozatait is az (1) kifejezés szerinti, vagy azt megközelítő lépésekben lehessen a B tekercs lépéseivel áthidalni, végül d) a teljes A tekercs után a B tekerccsel még további reaktancianövelést lehessen elérni, ugyanscak az (1) kifejezés szerinti, vagy azt megközelítő lépésekben. Tekintettel arra, hogy a zárlatkorlátozó fojtótekercsek céljaira alkalmazott hengeres tekercsek önindukciójának és kölcsönös indukciójának számítására a szakirodalom számos összefüggést, számítóábrákat és egyéb adatot tartalmaz, a találmány szerinti az a)—d) alatti követelményeket ki-
