148566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohászati kemencék zsugorított dolomit bélésének előállítására

o Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.566. SZÁM 18. c. 5—11. OSZTÁLY - WE-208. ALAPSZÁM Eljárás kohászati kemencék zsugorított dolomit bélésének előállítására Feltalálók: Weigl Ernő műszaki tanácsadó .mérnök, Borsodnádasd, Faúr Ferenc tervező technikus, Miskolc A bejelentés napja: 1959. június 24. Ismeretesek azok az eljárások, amelyek a rit­kábban előforduló és drágább magnezitet a sokkal gyakrabban előforduló és olcsóbb dolomittal he­lyettesítik. A kemencék bélését vagy előregyártott téglákkal, vagy tömbökkel végzik, vagy pedig ma­gában a kemencében történő döngöléssel állítják elő. Mindezen eljárások csak részben voltak képe­sek helyettesítem a magnezit alapanyagból készí­tett béléseket, mert a gyakorlati felhasználásban igen nagy különbségek mutatkoztak a dolomit bélések tartóssági értékeiben. Voltak olyan dolo­mitbélések, amelyek a magnezitbélésekkel egyen­lő tartósságúak voltak, sőt azoknál nagyobb tar­tósságot mutattak, de voltak olyan dolomitbélések is, amelyek a magnezitbéléseknél sokkal . keve­sebb ideig tartottak. így bizonytalanná vált a zsu­gorított dolomitból készült bélések tartóssága, ami oda vezetett, hogy sok felhasználó éppen a tartós­ság nagy hullámzása miatt idegenkedett a dolo­mitbélések alkalmazásától. Sikerült megállapítanunk, hogy a zsugorított do­lomitbélés tartÓLSságára nemcsak a nyers dolomit vegyi összetételének és geológiai eredetének van döntő befolyása, és nemcsak a zsugorítás módjá­nak van nagy jelentősége, hanem a zsugorított dolomitból készült bélés elkészítési módjának, az­az a gyártástechnológiának is döntő szerepe van. Ez természetes is, mert a. zsugorított dolomit MgO-ból és CaO-ból áll, azok sem közös, sem egymást nem helyettesíthető kristályokban kristályosod­nak, bár kristályformájuk egyazon hatszöges rend­szerbe tartozik. Egymás helyettesítése azért nem lehetséges, mert ionrádiuszaik nagy különbsége folytán rácsállandójukban nagy a különbség. Míg ugyanis a MgO rácsállandója csak 4,80 A, addig a CaO-é 4,275 A. Miután így szilárd oldatot a MgO és a CaO nem képezhet egymással, gondos­kodni kell arról, hogy úgy a MgO, mint a CaO egymástól függetlenül, de úgy legyenek jelen a bélés anyagában, hogy a sokkal könnyebben hyd­ratizálható CaO is megfelelően le legyen kötve, továbbá, hogy a szabadon maradt GaO-nak minél kevesebb lehetősége legyen a liydratizációra. Tö­kéletes kötést kell tehát biztosítani, ami tökéletes védelmet nyújt. Ugyancsak rájöttünk arra is, hogy a kisebb bé­lés tartósságot a vízmentes kátrányolaj is sokszor előidézi, amellyel a zsugorított dolomitot döngö­lés, vagy sajtolás alkalmával Összekötjük. Ez a kötőanyag a kohászati kemencék bélésében a ma­gas hőménséklet hatására bekokszosodik ugyan, de sok esetben hamar kiég és így az egyes zsugo­rított dolomitszemcsék egymással való összeköté­se megszűnik, a szemcsék kipattognak, aminek következtében a .bélés gyorsabban használódik el, így annak tartóssága kisebb lesz. A kisebb tartós­ságság oka, hogy a sajtoláshoz, vagy döngöléshez felhasznált zsugorított dolomitszemcsék vagy túl­ságosan be vannak zsugorítva és így valóságos po­rozitásúk túlságosan kicsi, vagy nincsenek eléggé zsugorítva és így valóságos porozitásúk túlságo­san nagy ahhoz, hogy a jó kötés biztosításához szükséges optimális porozitás mértékét mutassák. A túlságosan tömör zsugorított dolomitszemcsék összekötése éppen azok túlságos tömörsége folytán nem megfelelő lesz, mert az ilyen szemcsék egy­máshoz való kötését csak a felületeiket bevont kokszháló biztosítja, ami nem elegendő kötés a jó tartósság érdekében, mert a szemcsék könnyen lemorzsolódhatnak. A túlságosan porózus zsugorított dolomit viszont túlságosan sok kátrányolaj felhasználását tesz szükségessé egy kielégítő kötés biztosítására, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a bekokszosodás al­kalmával a kötés rétege már nemcsak mint rács­szerkezet, illetőleg mint háló tartja össze a dolo­mitszemcséket, hanem éppen vastagságánál fogva mint kokszágy illetőleg kokszbélés szerepel, ami­nek sem elegendő tűzállósága nincsen, sem pedig nem rendelkezik azon jó tulajdonságokkal, ame­lyeket a kohászati kemencék bélésanyagától meg­kívánunk. A túlságosan porózus zsugorított dolo­mit hibája az is, hogy ezek a szemcsék a kötő­anyagként használt kátrányolajból túlságosan sq­kat szívnak magukba és ezt a teljes felületek be­vonásához bekevert kátrányolajból veszik el, mi­által a szemcsék felüléti összekötése nem kielégí­tő, azok könnyebben morzsolódnak le. Ennek nem­csak a kisebb tartósság a közvetlen következrné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom