148564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kisgáztartalmú folyamatosan öntött fémek előállítására

2 148.564 nak kisebb az interkrisztallin korrózióra való hajlamosságuk,, az általános korrózióra való hajlamosságuk romlása nélkül, továbbá a találmány szerinti eljárással és berendezéssel,-folyamatosan öntött transzformátor lemezek wattvesztesége lényegesen kisebb, mint a konvenciális folyamatos öntési eljárással öntötteké. A találmány szerinti eljárás és berendezés lehetővé teszi, hogy csillapíttatlan acélokat gázszegény minőségben öntsük le folyamatosan és a hólyag koszorúk nagyságát és helyzetét a szelvényben úgy szabályozzuk, ami a vonatkozó acélfelhasználásának legjobban felel meg. A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmas a legmagasabb minőségű bármilyen fém, ötvözet, acél, vagy vas folyamatos öntés útján történő előállítására, bármilyen szükséges szelvényalakban {négyzetes, kör, lapos, elliptikus, stb.) és a gyakorlatban megkívánt szervényméretekben. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán alábbiakban ismertetjük a rajz szerinti berendezés vázrlatának bemutatásával, amely vázlat a berendezés elvi működéséről és elrendezéséről készült metszeti rajz. Az 1 szokványos, a folyamatos öntéshez általában használt kristályosító 3 belső része az öntés alatt az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomás alatt van. Ezt a kisebb nyomást — tehát a külső atmoszférikus nyomáshoz képest vákuumot — a 2 csővezetéken keresztül történő levegő és gáz kiszí vattyúzással állítjuk elő olyan mértékben, amilyenre a fém megkívánt gázmentességének biztosítása érdekében szükség van. Ez a nyomás pl. egy adott esetben pl. 760 mm Hg. o. nyomásnál lényegesen kisebb nyomás lehet, pl. 50—100 mm Hg. o. nyomás de lehet nagyobb fokú minőség biztosítása érdekében még ennél is kisebb nyomás. A kiszivattyúzott, az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomás alatt tartott tér a találmány szerinti berendezésben a 3 munkatér, amely a kristályosítónak a folyamatos öntés alatti belső szabad tere és azt a folyamatos öntés közben alulról a már leöntött és a kristályosítóban levő folyékony fém, oldalról az 1 kristályosító falai, felülről pedig a fedő és a közbenső tölcsérre, ill. az abban tartott még nem leöntött folyékony fém határol, ill. szigetel el a külső atmoszférától. Az öntést a találmány szerinti eljárással és berendezéssel éppen úgy végezzük, mint a konvencionális folyamatos öntéssel, azzal a különbséggel, hogy a vákuumos folyamatos öntésnél a kristályosító hűtőhatását a vákuum nagyságához kell szabni. Minél nagyobb a kristályosító munkaterében létesített nyomás különbsége — külső nyomáshoz, annál kisebb hűtést kell adnunk, hogy ezáltal a folyékony fém szintje és a már megdermedt fém kérge közötti niveau különbség (tehát a folyékony fém vastagsága) minél nagyobb legyen, mert különben a vákuum felszippantja a túlságosan kicsi folyékony fém mennyiséget és a Gzigetelés lefelé megszűnik. A folyékony fém szükséges szintmagassága a nyomáskülönbségekből számítható ki a fém folyékony állapotbani fajsúlyának figyelembevételével. A vákuumozást csak az öntés megkezdése után kezdjük el, így sem gondosabb szigetelésre, sem a 4 alumínium lemezre nincsen szükség, mert az öntés megkezdése után az 1 kristályosító 3 munkaterét felfelé is, teljesen elzárja a folyékony fém és csak a fémből kiszabadított gázokat kell elvezetni és csak az aránylag kis 3 munkateret szükséges kiszívatni. Ez a munkatér az öntés megkezdése után könnyen vákuumozható, mert aránylag kicsi. Öntésnél az üstből a kagylón keresztül kifolyó fém a légmentesen kristályosító fölé szerelt 7 tölcsérbe folyik, amelyben úgy kell tartam a folyékony fém szintjét, hogy legalább a tölcsér felényi magasságában legyen .mindig, hogy így biztosan elzárja a külső atmoszférikus nyomástól a kristályosító vákuumozott 3 munkaterét. Az öntés lefolyása a továbbiakban a szokványos módon történik. A kristályosítóban a folyékony fém szintjének megfigyelésére az 5 nézőke szolgál, amely belül tömör, levegőt nem átbocsátó üveggel, kívül kék üveggel van fedve és jól elszigetelve. Lehet más anyaggal is fedni a kémelelő nyílást, pír kvarcanyaggal, stb. Ezen a megfigyelő nyíláson keresztül jól látható a folyékony — a kristályosítóba már beöntött — fém szintje és az öntősugár, amivel az öntést a szükséglethez képest szabályozni lehet. A folyékony fém gáztalanítása a folyamatos öntés sugárhosszában, valamint a megdermedés alatt következik be. Ez alatt az idő alatt a 2 szívócsonkon keresztül a vákuum szivattyú berendezés eltávolítja a folyékony fémben elnyelt gázokat, továbbá azokat a gázokat, amelyek a folyékony fémből annak megdermedési ideje alatt onnan még kiszabadítható. Az öntősugarat a 3 kristályosító munkaterében a vákuum szétporlasztja és így messzemenő gáztalamtást lehet elérni. Nem jelent hátrányt az, hogy a szétporlasztott sugár fémcseppjei a kristályosító falához csapódnak, mert oxigénmentes atmoszférában történik az öntés és a megdermedés, így a cseppekhez hozzá tud forrni a folyamatos öntés előrehaladásával a folyékony fém többi anyaga. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kis gáztartalmú fémeknek folyamatos öntéssel történő előállítására azzal jellemezve, hogy a fém gáztalanítását közvetlen a kristályosítóban 1 végezzük azáltal, hogy a kristályosítóban magában létesítünk az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomást. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kristályosító munkaterében az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomást az öntés alatt és/vagy már az öntés előtt létesítjük. 3. Az 1. vagy a 2. igénypontban védett eljárás foganatosításához berendezés, azzal jellemezve, hogy kristályosító terének olyan fedője van, amely egyrészt tölcsérül szolgál a folyékony fém beöntéséhez, másrészt a kristályosító munkaterét lezáró szigeteléssel rendelkezik, továbbá a fedélbe a