148549. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos húsipari vágókeverőgép

2 148.549 lyezkednek el és a keverőtér két része egy vagy több anyagátvezető nyílással van összekötve egymással és a két vágó-keverőszerkezet anyagtovábbítási iránya ellentétes. Ilyen módon az egyik keverőtér-rész elején betáplált húsanyag vágás-keverés közben keresztülhalad ezen a keverőtéren és a másik keverőtér elejére jut át anyagátvezető nyíláson, amely nyílás zárőszervvel, például retesszel, tolattyúval vagy zárólemezzel lehet ellátva. Miután az anyag a második keverőtéren is végighalad, onnan az kiüríthető, vagy ha szükséges, egy második átvezető nyíláson, amely szintén zárószervvel lehet ellátva,, ismét az első keverőtérrész elejére jut és ez a folyamat addig ismételhető, amíg a pépet ki nem kívánjuk üríteni. Az etető és ürítő nyílások célszerűen azonos magasságban vannak elrendezve. Ez azért fontos, hogyha szükség esetén vágó-keverőgép-vonalat kívánunk kialakítani, az egyes gépek ürítőnyílásához a következő gép etetőnyílása könnyen csatlakoztatható. Ezek az etető- és ürítőnyílások egyszeres keverőtérrel rendelkező gépen, annak homlokfalán vagy oldalfalain a gép ellentétes végein lehetnek elrendezve, míg kettős keverőtérrel kialakított gépnél az etető- és ürítőnyílás a gép azonos végén, célszerűen a keverőtér homlokfalán, de szükség esetén az oldalfalakon is kialakítható. Az etető- és ürítőnyílást egyrészt zárószervekkel láthatjuk el, másrészt etető-bunkerral, amely etető-szerkezetet is tartalmazhat, továbbá ürítőbunkerral szerelhetjük föl. Folyamatos pépvonal kialakítására az etető- és ürítőnyílás csatlakoztató peremmel vagy egyéb csatlakoztató szervvel, csőcsonkkal, stb. lehet ellátva. Amennyiben vákuum volna kívánatos a szakaszos működtetés idején, vagy folyamatos működtetés alatt is egy pépvonalon, a keverőtérhez vákuumcsatlakoztatást biztosíthatunk oly módon, hogy például egy vákuumszivattyú vezetékét megfelelő szűrőszerven keresztül, amely a pépnek vákuumszivattyúba való áramlását megakadályozza és egyben a vákuumcsatlakozó nyílást tisztítja, csatlakozó vezetéket köthetünk. A találmány szerinti berendezést egy példaként! kivitelen, a rajzok kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a keverőberendezés hosszmetszetét mutatja. A 2. ábra egy páldakénti hajtáselrendezést mutat oldalnézetben vázlatosan, míg a 3. ábra a példakénti gép felülnézetét és elrendezését mutatja folyamatos feldolgozóvonal esetében, vázlatosan. Amint a rajzokból látszik, 1 géptest felső kettős —- hengeresen kiképzett —• részében helyezkedik el a keverő-vágószerkezet, míg a 15 elektromotor és 16 vákuumszivattyú az alsó részében van elhelyezve. A hajtómű ennél a kivitelnél oldalt, a gép egyik végén van elrendezve. A húsmassza betáplálására 2 áttört homloklap szolgál. A hengertér hajtómű felőli oldalát pedig 3 fedél zárja el. A hajtóművet felülről 4 fedél burkolja, amely tisztítás céljára célszerűen eltávolítható, vagy kihajtható lehet. Az 5 késtengely az 1 géptestben ágyazott 6 csapágyakban forog és tengelye mentén folyadék számára furat van kiképezve. A 7 folyadék a kések távolságát biztosító 7 szóró-távtartó gyűrűkön keresztül a rajtuk kiképzett folyadékátvezető furatok segítségével a 8 kutter-kések oldalán végighaladva az élen keresztül a vágott húsrészecskék közé áramlik. A folyadék a késtengely furatába 20 tömszelencés csatlakozáson keresztül kerül. A csavarhoronnyai ellátott 9 keverő-továbbítótest egyik végén 19 csapágyakban van ágyazva, s hajtását az elektromotorról 14 ékszíjhajtáson, valamint 10, 11 fogaskerekeken keresztül nyeri. A késtengely ugyanarról az elektromotorról 12, 13 ékszíjtárcsákon elhelyezett ékszíjjal nyeri hajtását. Az elektromotor másik tengelyvégéhez tengelykapcsolón keresztül kapcsolódik 16 vákuumszivattyú. A kettős hengeres keverőtér felső részét 17 fedél zárja le, amely eltávolítható, vagy kihajtható. A be- és kiömlő nyílások elzárására 18 reteszek szolgálnak, míg a két hengeres tér között á tömlő nyílás 21 retesszel zárható el. Szükség esetén több gép folyamatos vonalban állítható (lásd 3. ábra). Ez esetben a húsmassza 22 darálógépből kerülhet a vágó-keverőgépbe. A vágó-keverőgép ki- és beömlő nyílásai további gépek csatlakoztatására megfelelő szervekkel vannak ellátva. Egyedi gép vagy kezdőgép esetén a töltésre 23 töltőbunker, ürítésre 24 ürítőbunker szolgálhat és az anyagot 25 szállítókocsiba vagy ládába üríthetjük. Fentiek alapján a gép működése világosan követhető. A 23 töltőbunkeron keresztül beadagolt húsanyag 2 áttört homloklapon keresztül a vágókeverőtérbe jut, ahol az 5 késtengelyre erősített 8 kutter-kések és 9 keverő-továbbítótest között és a keverőtér külső fala, valamint a 9 keverő-továbbítótest között a vágás-keverés, illetőleg keverés és továbbítás történik. Eközben a késtengely furatán, valamint a 7 szóró-távtartó gyűrűkön keresztül mégfelelő folyadékmennyiséget adagolunk a masszához. Ezután az anyag az első keverőtér végén levő nyíláson keresztül átömlik a második keverőtér-részbe és ugyanilyen módon a második keverőtér részen is végighalad. Amennyiben folyamatos működést kívánunk, úgy a 18 reteszt nyitvahagyjuk és a keverőtérbe és keverőtérből a húspép folyamatosan áramlik. A be- és kiömlőnyílások elzárásával és 21 reteszek nyitásával az anyag tetszőleges ideig járatható körben a vágókeverőszerkezeten belül. Szükség esetén a keverőtérre vákuumcsővezetéket köthetünk és ekkor a keverés és vágás vákuum alatt történik. Természetesen a rajzon ábrázolt kiviteltői eltérő kivitelek is megvalósíthatók a találmány keretén belül. így például a keverő-továbbító henger tömör fallal is kiképezhető, belsejében kialakított csavarhoronnyal, vagy a kivezető nyílások a gép oldalain helyezhetők el és ezek a gépek több gépből álló vonal kiképzése esetén nem homlokfalaikkal, hanem oldalfalaikkal csatlakoztathatók egymáshoz. Szabadalmi igénypontok: 1. Húsipari vágó-keverőgép, amelynek keverőterében forgó késtengelyen rögzített vágókések vannak, azzal jellemezve, hogy hengeres, a késtengellyel koaxiális, a késeket körülvevő, csavarhoronnyal ellátott, hossztengelye körül forgatható, keverő-továbbítóteste van.