148548. lajstromszámú szabadalom • Gödörfúrógép, illetőleg lyukfúrógép, különösen villamos erőátviteli vezetékek oszlopgödreinek elkészítésére

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.548. SZÁM 21. c. 1—19. 45. b. 1—9. OSZTÁLY — TI—95 ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Gödörfúrógép, illetőleg lyukfúrógép, különösen villamos erőátviteli vezetékek oszlopgödreinek elkészítésére Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, Debrecen Feltaláló: Bánhegyi Jenő, Debrecen A bejelentés napja: 1960. február 22. Távvezetéki oszlopok gödreinek, valamint földe­lési lyukainak elkészítésére az eddigi módszerek a legtöbb esetben nem adtak megfelelő ered­ményt, minthogy általában nem erre a célra szer­kesztett gépeket használtak, hanem a gödörfúró­gépet valamilyen más szerkezetre, pl. darus gép­kocsira vagy egyszerűen csak gépkocsira szerelték fel. Az így elkészített gödrök a legtöbb esetben nem voltak megfelelőek, a lyukak fala leginkább zegzugos irányt vett és azokba oszlopokat vagy földelőket elhelyezni csak utólagos egyengetés után volt lehetséges. A találmány kiküszöböli e hátrányokat és lehe­tővé teszi egyenes falú lyukak fúrását, magának a fúrónak egyenes bevezetését oly esetekben is, amikor a^ talaj nem vízszintes, hanem lejtős vagy más kialakítású. A találmány lényege oly gödörfúrógép, illető­leg lyukfúrógép, különösen villamos erőátviteli vezetékek oszlopgödreinek elkészítésére, mely az­zal van jellemezve, hogy a fúró egyenes beveze­tése oly ^egymással csuklósan . összekötött rudazat­rendszerrel van megoldva, melynek rúdjai közül az első rúd egyik vége kulisszában elmozgatható és abban különböző helyzetekben, rögzíthető for­gócsap körül lengőmozgást végezhet, e rúd másik végéhez egyik végével csuklósan csatlakozó máso­dik rúd másik vége a fúró rúdjához van kötve és valamely közbenső pontjához, célszerűen felezési pontjához ugyancsak csuklósan oly harmadik rúd van hozzáerősítve,, melynek e csatlakozó vége rög­zített forgáspont, illetőleg csak körül körív alakú pályán lengőmozgást végezhet miáltal a második rúdnak a fúró rúdjához csuklósan közvetlenül vagy közvetve hozzákötött vége oly egyenesben van vezetve, mely az első és második rúd egymás­sal csuklósan kapcsolt lengethető végei körív­pályának húrjára merőleges. A találmányt közelebbről a rajzok ábrái alapján magyarázzuk, melyek annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a fúró egyenesbevezetésére való ru­dazatrendszer elvi vázlata; """ a 2. ábra ugyanennek a rudazatrendszernek egy további kiviteli megoldása lejtős talajon a fúrónak függőlegesen való vezetése céljára, különböző ál­lítási lehetőségekkel; a 3. ábra a találmány egy példaképpeni kiviteli megoldásának elrendezési rajza. Az egyenesfalú lyukfúrást a fúrófej egyenesbe­vezetésével oldjuk meg, amint az különösen az 1. és 2. ábrából kitűnik. Ha a 2 rúd A pontját vízszintes egyenesen (A'—A"), C pontját pedig függőleges egyenesen (C—C") mozdítjuk el, úgy a rúd felezési B pontja a két egyenes 0 metszés­pontja körül A—B sugarú, azaz a 3 rúddal egyen­lő sugarú kört ír le. Ha tehát a 2 rúd A pontját vízszintes vonalon egyenesbe vezetjük és B pont­ját a 0 pont körül a 3 rúddal mint sugárral for­gásra kényszerítjük, akkor a 2 egyenes C pontja a vízszintes egyenesre merőleges egyenesen, tehát függőleges egyenesen fog mozogni. Ez az. elv ér­vényes a vízszintes egyenes fölötti és alatti moz­gásra is. Az A pont egyenesbe vezetése a gyakor­latban ,az A—A" távolság középpontjában emelt merőleges egyenes D pontjának mint forgópont­nak az A ponttal történő összekötésével oldható meg. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ,elegen­dő hosszú 1 rúd esetén (D—A) és viszonylag rö­vid A—A" távolság mellett az 1 rúd hosszával egyenlő sugarú D—A körív megközelítésével egye­nesnek vehető, miáltal a 2 rúd C végpontja is. egyeneät ír le a + C és — D fúrási határok között. Lejtős, illetőleg ferde talaj esetén az 1 rúd D forgási pontját a 4 kulisszában eltolhatjuk, miál­tal a fúró egyenesbevezetésének irányát mindig függőlegesre állíthatjuk. A 2. ábrán bemutatjuk hogy a vízszintessel « szöget bezáró emelkedőn az eredetileg pontozottan jelölt helyzetből a kulisszán a D pontot a kulissza alsó pontjába kell eltolni és ezáltal a 2 rúd C pontja ismét függőlegesen lesz egyenesbe vezetve. A kulisszában a D pont pontos

Next

/
Oldalképek
Tartalom