148542. lajstromszámú szabadalom • Kúpos dörzskerekű tengelykapcsoló

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.542. SZÄM 49. c. 6—18 OSZTÁLY — SO-491. ALAPSZÁM Kúpos dörzskerekű tengelykapcsoló A Magyar Állam, mint a feltaláló Szőke Béla gépészmérnök budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. február 22. Egyes hajtásoknál — különösen szerszámgépeknél — sokszor előfordul, hogy gyakran kell a gépet megállítani és újra elindítani. Ha a sűrűn ismétlődő .megállások és indítások a meghajtó tengely forgásakor — vagyis üzemközben — történnek, akkor az állandóan forgó tengelyhez a,menetközben is indítandó tengely dörzskapcsolóval kapcsolható. Nagy fordulatszámok, vagy nagy meghajtott tömegek esetén a megállás idejének csökkentésére külön fékberendezésről, az indítási idő csökkentésére pedig megfelelő bőven méretezett kapcsolóról kell gondoskodni. A találmány célja azoknak a kellemetlen és káros jelenségeknek a kiküszöbölése, melyek gyakori indításnál, vagy irányváltásnál rendszerint kisebb-nagyobb lökések és hőnfutások kíséretében fellépnek, továbbá energiatakarékosság elérése. A találmány lényege olyan energiatárolóval kombinált tengelykapcsoló főképp szerszámgépekhez, amelynél a még forgásban levő hajtott tengelyről a forgómozgást kikapcsolás esetén az —F— fordulatszámváltónak kiképzett tengelykapcsoló (toló-réöz) dörzskerekén keresztül módosítás-, sal átvisszük egy másik tengelyre, amelyen lendkerék van, a pillanatnyi forgómozgás, illetve az energiaátvitelére azaz tárolására. A lendkerék az átvett forgó mozgást, azaz az energia egy részét rövid időn belül (amíg még forgásban van) a forgómozgást a II leadó tengelynek az említett tengelykapcsoló —F— tolórész dörzskerekén keresztül vissza is tudja adni. A találmány előnye, hogy energia, illetve a forgómozgás átadása ütközésmentesen történik, ami a káros lökéseket kiküszöböli, melyek a gép hirtelen ki- és bekapcsolásánál szoktak bekövetkezni, továbbá energia megtakarítás is van. mert az eddigi szerkezetű szerszámgépeknél, ahol gyakori az indítás és leállás, nem ritkán sokkal több energia megy veszendőbe a tömegek lefékezésekor, mint amit a hasznos munka megkövetel. (PL hosszgyalu.) A találmány egy kiviteli példáját az alábbiakban ismertetjük, ahol a rajz 1. ábrája az ismert és használatos „előre" indító és megállító dörzskapcsolót önműködő fékkel a 2. ábra a találmány szerinti energia tárolóval kombinált „előre" indító és megállító dörzskapcsolót önműködő fékkel, a 3. ábra a találmány szerinti energia tárolóval kombinált „előre" és „hátra" indító és megállító dörzskapcsolót önműködő fékkel és a 4. ábra a találmány szerinti energia tároló olyan kiviteli alakját ábrázolja, melynél a lendkereket közvetve hajtó dörzskerék tányérkúpkerekénekvan kiképezve a fordulatszám módosítás céljából. Az 5. ábra pedig egy nagyobb időközökben is ütközésmentesen működő fék-szerkezettel ellátott tengelykapcsolót szemléltet. Az I tengellyel állandóan forgó —k— kapcsolótárcsa —ki— tárcsapárján át ráhajt a II tengelyre (1. ábra). A —k\—ykapcsolótáresával együtt forog az: —fi— féktárcsa. Amikor a II tengelyen a —kj fi— tárcsákat eltoljuk úgy, hogy —k— és —kj— kapcsolótárcsák között az érintkezés megszűnjék és a tengellyel együtt forgó —fi— féktárcsa a rögzített —f— fékező tárcsával érintkezzék, akkor az —fj— és —f— tárcsák közötti súrlódás felemészti a II tengely (és vele együtt forgó részek) mozgási energiáját és a II tengely megáll. A mozgási energia az 1. ábra esetében teljes, egészében hővé alakul át az; —f— —fj— súrlódófelületeken. Ujabb indításkor az I tengelynek kell fedezni a II tengely és a vele kapcsolt tömegek mozgási energiáját éspedig bizonyos indítási veszteség árán, mert hisz indításkor is csúszik és súrlódik a —k— kapcsolótárcsa a —ki—• tárcsán mindaddig, míg ez utóbbi fel nem veszi az I tengely fordulatszámát. Ezeket az energiaveszteségeket csökkenti a 2. ábrában vázolt energiatárolóval kombinált tengelykapcsoló, melynek lényege, abban nyilvánul, hogy a megállítandó II tengely kikapcsolás után előbb saját mozgási energiája révén lendületbe hoz egy tömeget, bekapcsolás előtt pedig ez a tömeg visszahajt a II tengelyre. Kikapcsolás után csúsztatás közben a II tengellyel forgó —di—• dörzskerék előbb kisebb, majd növekvő áttétellel hajtja a III tengelyen levő —d— dörzskereket és az —1— lendtömeget. Ez a lendtömeg lehet vagy mindjárt a III tengelyre ékelt lendkerék, sőt a —d— tárcsával egy darab is, vagy pedig vala-