148530. lajstromszámú szabadalom • Írószalag orsózó szerkezet szedőírógépekhez

2 148.530 A leírt elrendezésből láthatóan, az —1— hídnak bármely betűbillentyű leütésével előidézett biUen­tésére a —9— kilincskar a —10— kilincskereket óra járásellenes irányban elforgatja. A —9a— ki­lincshegy visszafelé haladása közben a —10— ke­rék visszaforgatását a —15— akasztókilincs gátol­ja. A —10— kilimcskerék szögelfordulásának állít­hatósága céljából a mozgásközvetítő emelőkarok egyikének hosszát változtathatóvá készíthetjük. Az írószalag feltekercselésére való csévét alkotó —16 és 17— tárcsák —16a és 17a— csőnyúlványaik révén egymásba tolhatóak. A —16— csévetárcsa —16a— hüvelye golyós engedő (frikciós) kapcso­lattal van a —13— tengelyen elrendezve. Ez a 3. ábrán szemléltetett példa szerint, egyszerűen megvalósítható a —18— rugó által kifelé tolt —19— golyókkal. A —19— golyók kiesésének megakadályozására a befogadó furat végei le van­nak szűkítve. A tengelyre tolt —16— tárcsát szán­dékolatlan lehúzása ellen a —20— csavar feje biz­tosítja. A —16a— tárcsahüvelyre —17a— hüvelye révén a —17— tárcsa tolható rá. A —17a— hüve­lyen a —17b—• befűrészel esek vannak, miáltal az rugalmas szorító illesztéssel tolható rá a —16a— tárcsahüvelyre. A hüvelyeik révén egymásba tolt tárcsák az írószalag feltekercselésére alkalmas or­sózó csévét alkotnak. Az irószalag végeinek be­akasztására a —17a— hüvelyen a —17c— rés van bemunkálva (4. ábra). A leírt rugalmas engedő kapcsolat biztosítja, hogy a —13— tengely forgása esetén is, ha köz­ben az írószalag továbblépései közötti álló hely­zetben van, vagy a feltekercselő csévére adagolá­sa elmarad a cséve forgásához képest, vagy az írószalag feltekereselődő átmérőnövekedése foly­tán a felcsévélőorsóra érkező szalaghossz keve­sebb, az aránylag gyenge papírszalag sem szakad el, mert a feltekercselő —16, 17— cséve és a —13— tengely közötti rugalmas engedő kapcsolat lehetővé teszi a cséve csúszását ill. visszamaradá­sát a —13—• tengelyhez képest. A —17— tárcsa ill. csévefél —17a— hüvelyének rugalmas illeszté­se lehetővé teszi továbbá, hogy az a rátekercse­lődött írószalaggal együtt levehető legyen és ezt követőleg a —17a— hüvely szétfeszülése megszűn­vén, annak palástja kissé összehúzódik, minek eredményeképpen a szalag tekercsállapotában le­vehető és újbóli felhasználásra visszahelyezhető az induló orsóra. A —16 és 17— tárcsákban köny­nyítés céljából célszerűen nyílások vannak, ame­lyekeh át a szerkezet működése és a feltekercselt írószalagmennyiség figyelemmel kísérhető. Az író­szalagot feltekercselő tárcsa a szedőírógép oldal­falában ill. annak burkolóleimezében kialakított mélyedésben süllyesztve helyezhető el, miáltal a szedőgép tetszetős zárt külső burkolattal rendel­kezik. A leírt orsózó szerkezet az írásjelek szélességé­nek megfelelő ismert vagy korábbi találmányunk (NA—539) szerinti kocsi lépésvezérlő szerkezetek­kel összefüggésben működtethető bármely ismert szalagtovábbító után alkalmazható az írószalag fel­tekercselésére. Az orsózó szerkezet feltekercselő —16-17— ősévé je és forgató szerve közötti golyós engedő (frikciós) kapcsolat lehetővé teszi, hogy a —10— kilincskerék egyenlő szögelfordulása szakaszos működtetését. A szakaszos forgatásra golyós vagy görgős kapcsolóelemekkel működő szerkezet is használható. Az —1— szalagemelő híd billenő mozgásait a —10— kilincskerékre köz­vetítő karok elrendezését és áttételét célszerűen úgy választjuk meg, hogy a —10— kilincskerék minden billentyű leütésre az illető szedőírógépnél alkalmazott legtöbb méretegységszámú betűszéles­ségnek ill. legnagyobb kocsilépéshossznak megfe­lelő egyenlő szögelfordulásokat végezzen és ezzel egyenlő azonos szagelfordulásokat végez a —13— csévetengely is. Minthogy azonban a szalag to­vábbítása a" leírt betűk szélességével történik, ame­lyek között váltakozva különböző kisebb szélessé­gi csoportba tartozó betűk is vannak; így az el­használódó ill. feltekercselendő szalaghossz rövi­debb lesz és ezt lépésenként a feltekercselő cséve és —13— forgató tengelye közötti frikciós kapcso­lat által megengedett csúszás egyenlíti ki. A —13— tengellyel billentyűleütésenként forgatott —J6-17— cséve tehát állandó húzóerőt fejt ki az író­szalagra, ez a húzóerő azonban az alkalmazott frikciós kapcsolat folytán nem lépi túl a festékkel bevont papírszalag húzó szilárdságát, úgyhogy a szalag elszakadni nem fog, hanem enyhe feszülés-Bei tekercselődik fel az orsózó csévére, mert az csak akkora szakaszos szögelfordulásokat fog vé­gezni, amennyi az érkező szalag feltekercseléséhez szükséges. Az orsózó szerkezettel az irószalagra kifejtett állandó húzóhatás emellett megakadá­lyozza, hogy a szalagtovábbmozgató szerkezet mű­ködésében gyakran beálló és elkerülhetetlen za­varok pl. késedelmes fogkapcsolódások megnöve­kedett foghézagok, kotyogások stb. ellenére betű­leütés kerüljön már előzőleg leütött betű- ill. el­használt festék felületére, ami a betűvonalak éles­ségét és a nyomtatásra kerülő írásképet elrontaná. A leírt szerkezet a szedőírógépek ismertetett továbbfejlesztése és korszerűsítése mellett az eddi­gi írószalag fogyasztását a felére csökkenti, mert a szedőírógépekből kikerülő szalagot gyűrődéstől, szakadozástól megóvja, és újból felhasználhatóan felorsózza. Szabadalmi igénypontok: 1. Irószalag orsózó szerkezet szedőírógépekhez, jellemezve, a billentyűkarok által, emelőkaros mozgásközvetítő karok révén szakaszos szögelfor­dulással működtetett szervvel (10) kapcsolatos ten­gelyen (13) elrendezett és az írószalag feltekercse­lésére való esévével (16, 17), amely forgató tengely és a cséve között, a cséve forgásközbeni csúszá­sát megengedő frikciós kapcsolat van. 2. Az 1. igénypont szerinti írószalag orsózó szer­kezet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a csé­ve (16, 17) és forgató tengelye (13) közötti frikciós kapcsolatot rugóterhelésű golyók (19) alkotják. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az írószalag

Next

/
Oldalképek
Tartalom