148519. lajstromszámú szabadalom • Berendezés magasgerincű méhsejttartó előállítására

2 148.519 14—16. ábrák e készülék különböző változatait szemléltetik. A 17. ábra oly osztó- vagy elvágó készülék váz­latos keresztmetszete, amelynél a tartó hossz- és keresztirányban mozoghat, a vágókészülék pedig helyben áll. A 18. ábra oly vágókészülék vázlatos felülnéze­te, amely a helybenálló tartó mentén mozog és a 19. ábra ennek egyik változatát szemlélteti. A 20. ábra a 19. ábrához tartozó vázlatos felülnézet. A 21. ábra a 20. ábra szerinti készüléket oldal­nézetben szemlélteti. A 22. ábra oly vágókészülék vázlatos elölnézete, amelynél több I-tartó egymás mellett helyezkedik el és a részek széthúzása egyszerre történik. A 23. ábra kocsizható állványon elhelyezett osz­tó- vagy vágó készülék oldalnézete és a 24. ábra ennek egy változata, a 25. ábra pedig a hozzátar­tozó felülnézet. A 26. ábra kettőskarú vágókészülék elölnézete és a 27. ábra e készülék egyik változata. A 28. ábra több egymás melletti I-tartó kereszt­metszete a feszítőkészülékekkel együtt. Végül a 29. és a 30. ábra egyenes ill. ívelt tar­tók felülnézetét mutatja. Az 1. ábra szerinti 1 tartó a kiindulási anyag, amelyet a találmány értelmében elvágni és azután e részeket eltolni kell. Ily módon az eredeti I-tar­tóból a 2. ábra szerinti helyzet keletkezik, majd pedig a részekből a 4. és 5. ábra szerinti méhsejt­tartót állítjuk elő. Eközben az 1 tartót autogén vágóból vagy forgácsoló szerszámból álló készülék­kel a 2 vonal mentén vágjuk el, miáltal a 3. ábra szerinti la és lb részek keletkeznek. A 2 vonal lényegileg periodikus és fogasrúd-profilhoz ha­sonlít, minden esetre olyképp, hogy az m és n szakaszok egymással és a tartó öveivel párhuza­mosak. A 2 vonal részarányos kialakításánál ezek az m és n szakaszok egyenlő hosszúak és a ferde, emelkedő és süllyedő s szakaszok szintén egymás­sal egyenlő hosszúságúak. A periódus, más néven a t osztás a fentiek szerint az m + n -f- 2s részek­ből tevődik össze. A részletekre vonatkozóan megemlítendő, hogy a 2 vonal aszimmetrikus is lehet, de ez esetben ügyelni kell természetesen arra, hogy a tartó szét­vágott féldarabjai az eltolás után ismét összeil­leszthetők legyenek. Ha a 2 választóvonal nem periodikus, lehetőleg olyan féltartókat kell össze­állítani, amelyek egymással nem azonos I-tartók­ból készültek. A 3. ábra szerint az la és lb feltártakat a hossz­irányra merőlegesen egymástól eltávolítjuk, éspe­dig annyira, hogy e féltartók 2a és 2b külső fe­lületein a tartó hosszirányába eső elmozdítás után egymáshoz ne ütközzenek. A 4. ábra szerinti kiviteli példánál az lb féltar­tó egy fél periódushosszúsággal, illetve a t osztás felével mozdult el. miáltal a 2a és 2b külső hatá­roló felületek egymáshoz tompán illeszkedhetnek, mire azután e részeket egymáshoz hegesztjük. Az így keletkező hegesztési varratok között 3 szabad terek keletkeznek, amelyek alakja a méhsejt alak­jának felel meg. A 4. ábra szerinti 4 méhsejttar­tónak tehát jóval nagyobb I12 magassága van, mint a 2. ábra szerinti tartó hj magassága, a találmány szerinti eljárásnál tehát a magasság nagyjában megkétszereződik. A 4. ábra szerinti megoldási példa mutatja, hogy az 1. ábra szerinti s vonal­szakaszok alakja úgyszólván érdektelen, mert hi­szen ezek a részek csak arra valók, hogy a 3 kivágásokat határolják. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a ferde szakaszok ív alakúak, vagy pl. hullá­mosak is lehetnek. Tekintettel arra, hogy a 4 tar­tó gerincmagassága tetemes, teherbíró képessége jóval nagyobb mint az eredeti I-tartóé és emellett igen fontos előny, hogy a 4 méhsejttartó súlya ugyanaz, mint az eredeti 1 tartóé. Ha bármi okból kifolyólag még nagyoßb I13 ge­rincmagasságot akarunk elérni (7. ábra) akkor az la és lb féltartók között még 5 lemezdarabokat is elhelyezünk és ezeket a féltartókkal a 2a és 2b élek mentén összehegesztjük. Ilyen módon a tartó gerince lényegesen megnövekszik, ^keletke­zett 4a méhsejttartó tehát kihajlás szempontjából is jelentős szilárdságra tesz szert. További mere­vítés céljából a felső és alsó öv között 6 lemez­darabokat helyezhetünk el, amelyeket szintén he­gesztéssel erősítünk meg. Ha az I-tartó alumíni­umból van, a 6 merevítőket a 4a tartó övéhez le­het szegecselni, vagy lehet a merevítőket legfel­jebb a hossziránnyal párhuzamos helyzetben he­geszteni. Keresztirányú hegesztési varratok ugyan­is alumínium tartóknál elkerülendők. A 8. ábra azt mutatja, hogy az; 5a, 5b és 5c köz­benső alakdarabok megfelelő méretezése révén a kapott 4b méhsejttartó gerincmagassága változó is lehet. A közbetett 5a, 5b stb. lemezdarabok mé­reteit előzetesen számítással lehet meghatározni és így ezeknek a közbenső lemezdaraboknak a pontos és helyes alakját nehézség nélkül lehet lemezmegmunkáló műveletekkel megadni. Ennél a kivitelnél az la és lb féltartókat ugyanúgy lehet elkészíteni, mint ahogyan azt az 1—4. ábrával kapcsolatosan ismertettük. Sok esetben még ajánlatos az is, hogy a készí­tett méhsejttartó p és q övszélességei egymástól eltérők legyenek, úgy amint azt a 10 ábra mu­tatja. Ilyen tartó készítése végett két oly I-tartó-Jból indulunk ki, amelyek közül az egyiknél az övszélesség a kívánt kisebb, a másiknál pedig a nagyobb övméretnek felel meg és ezek közül az egyiknek felső féldarabját, a másik tartó alsó fél­darabjával hegesztjük össze. Még igen sok külön­böző variációs lehetőség van, amelyek nagyrészt onnan adódnak, hogy az egyik lb' féltartó gerinc­magassága ésszerű határok között bármily mér­tékben eltérhet a másik féltartó gerincmagassá­gától. Ha az 1—3. ábrák szerinti szétvágási műveletet végezzük, még azt az előnyt is elérjük, hogy la" és lb" féltartók (11. ábra) igen könnyen ív alakra hajlíthatok. A 11. ábra szerint két egymás­tól eltérő alakú I-tartó került alkalmazásra és ezek egymástól különböznek annyiban, hogy mindkettő­nél más-más t osztást alkalmaztunk. Tekintettel arra, hogy a külső la" féltartó a hajlításnál meg­nyúlik, a belső féltartó (lb") pedig duzzad, mind­két féltartónál szükség van az osztás megjavításá­ra (korrekciójára) amit azzal érünk el, hogy az si ill. S2 szakaszokat egymástól eltérő hosszúság­ban szabjuk meg. Ezzel szemben az m vonalsza­kaszok egymással egyenlő hosszúságúak, mert a féltartók e helyeken egymással összehegesztendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom