148519. lajstromszámú szabadalom • Berendezés magasgerincű méhsejttartó előállítására

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.519. SZÁM 37. b. OSZTÁLY — LI-115. ALAPSZÁM Berendezés magasgerincű méhsejttartó előállítására Feltaláló: Litzka Franz, mérnök, Marktredwitz, Német Szövetségi Köztársaság A bejelentés napja: 1959. február 4. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. február 5. A találmány berendezés magaisgerincű méhsejttartók előállítására. A találmánnyal viszonylag gyenge I-tartókból nagyszilárdságú méhsejttartók készíthetők. A találmány alapgondolata az, hogy a kiindulóanyagul használt I-tartó gerincét ismétlődő szakaszokból összetett vonal (a következőkben periodikus vonal) mentén vágóeszköz" pl. autögénvágó segítségével szétvágjuk és eközben az I-tartó és a vágőeszköz között viszonylagos mozr gast létesítünk; a kapott tartófeleket a periódushosszának megfelelően egymástól eltávolítjuk és az egyik tartófelet egy fél periodushossznak megr felelően hosszirányban a másikhoz képest eltoljuk, mire a két féldarab kiálló részei (fogai) egymással érintkeznek ill. tompán ütköznek. Ezután a két tartófelet az érintkezési helyeken összehegesztjük. Az említett periodikus vonal alakja fogasrúd fogprofiljához hasonló. Ilyen módon lehetővé válik építkezéseknél és más szerkezeteknél használatos tartókat a gyakran oly fontos különleges alakban és méretekkel gyorsan előállítani, anélkül, hogy várni kellene azokra a mindig késedelmes szállításokra, amelyek hengerelt vagy húzott tartóknál elkerülhetetlenek. Fontos továbbá, hogy sok esetben a kívánt különleges alakú tartó hengerművekben vagy a kereskedelemben nem is szerezhető be, ha pedig az építés vezetősége gyárakban rendeli meg a különleges tartókat, megint igen hosszú szállítási határidőkkel kell számolnia. Természetes emellett, hogy a gyárak csak nagyobb mennyiségek előállítását szokták vállalni. Hátrány még az is, hogy a hengerelt vagy húzott I-tartók sok esetben nehezek, vagyis önsúlyuk a hasznos teherhez képest kicsi. Javasolták már I-tartók készítését egymással összehegesztett lemezdarabokból a kívánt méretek és alak elérése céljából, ezek az ismert eljárások azonban nagyon drágák mert a hegesztés igen sok munkaórát követel. Ehhez járul, hogy az ily módon készített lemezes tartókon merevítő alkatrészeket kell megerősíteni, amire a közönséges hengerelt tartóknál nincsen szükség. A találmány lehetővé teszi, hogy raktárról szállítható hengerelt vagy húzott tartókból igen nagy szilárdságú méhsejttartókat készítsünk a legkülönbözőbb méretekkel és alakban. A találmány szerinti eljárás különleges előnye főleg az, hogy az I-tartó elvágása és a tartófelek egymáshoz viszonyított eltolása révén súlynövelés nélkül igen nagy szilárdság érhető el. A közönséges hengerelt I-tartókhoz viszonyított anyagmegtakarítás a legtöbbször jóval nagyobb, mint a hegesztés okozta drágítás, úgyhogy ezeket a tartókat igen gyakran lehet előnyösebben használni, mint a hengerelteket. A találmány szerinti eljárás előnyös továbbképzése abban áll, hogy az elvágott és eltolt tartófelek érintkezésre szánt részei között alakdarabokat, főleg lemezdarabokat helyezünk el, miáltal a méhsejttartó gerincmagassága még jobban növekszik. Az alakdarabok megerősítése pl. hegesztéssel történhetik. Ezzel az eljárással lehetővé válik oly méhsejttartók készítése, amelyeknél a gernicmagasság a tartó hossza mentén változó. E célból eljárhatunk úgy, hogy az érintkezési vagy ütközési helyeken a részek közé a kívánt gerincmagasságnak megfelelő trapéz alakú részeket helyezünk. Ilyen módón különböző, különleges alakú tartók létesíthetők, amelyeket hengerléssel vagy húzással nem lehet előállítani. A rajzok a találmányt példaképpen és vázlatosan ábrázolják. Az 1. ábra egy I-tartó oldalnézete az elvágás előtt és a 2. ábra a hozzátartozó keresztmetszet. A 3. ábra a szétvágott tartót keresztirányban széthúzva mutatja, a 4. ábra a széthúzás és eltolás, valamint hegesztés utáni állapotot, tehát a méhsejttartót mutatja, és az 5. ábra keresztmetszet a V—V vonal szerint. A 6—12. ábrák a 4. ábra szerinti méhsejttartó különböző változatait szemléltetik. A 13. ábra az elvágó készülék vázlatos keresztmetszete, amelynél a tartó hosszirányban, a vágókészülék pedig keresztirányban mozgatható. A