148518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés polietilén nagynyomású előállítására

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.518. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — LE—365. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés polietiién nagynyomású előállítására VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" cég, Leuna, NDK Feltalálók i Clausnitzer Martin oki. mérnök, Merseburg, dr. Geiseler Gerhard prof. vegyész, Leuna A bejelentés napja: 1959. november 9. NDK-beli elsőbbsége: 1959. június 30. A polietilén nagynyomású előállításánál döntő problémát jelent a reakcióhő elvezetése. Ismere­tes, hogy 1 kg polietilén képződésekor kb. 900 kcal hő fejlődik. Ha ezt a hőt nem vezetjük el ki­elégítő mértékben, a hőmérséklet meg nem en­gedhető módon emelkedik, ami végül az etilén leggyakrabban robbanásszerű pufogások közben történő elbomlásához vezet; ennek során az etilén főleg korommá és hidrogénné bomlik. Ilyen mó­don a nyomással és oxigénadagolással befolyásol­ható átalakulást a hőelvezetés korlátozza. Ha a polimerizálást reaktorcsőben folyamatosan végezzük, a belső átmérőnek lehetőleg kicsinek kell lennie. Az átmérő növelésével ezzel arányosan a hűtőfelület növekszik ugyan, az áramlási sebes­ség viszont négyzetes arányban csökken. Ha az átmérőt" pl. megduplázzuk, az áthaladási kereszt­metszet négyszeresére növekszik. Ugyanakkor az átáramlás sebessége négyszer kisebbé válik és eb­ből következően a hőfejlődés négyszeresére nő. Mivel a hűtőfelület azonban csak kétszeresére nö­vekedett, a polimerizációshő elvezetése nagyobb átmérőnél kedvezőtlenebb. Ehhez járul, hogy kis áramlási sebesség mellett a polimerizátum réteg­ként a cső falán lerakódik, miáltal a hőátadás jelentősen romlik. Kis csőkeresztmetszetű reaktoroknak viszont a nagyipari eljárásokban, azaz nagy etilénmennyi­ségek beadagolása esetén igen hosszúaknak kell lenniök ahhoz, hogy a szükséges benntartózkodási időt biztosítsák. Ezzel azonban kezelésük techni­kailag kényelmetlenné válik és könnyen hajlamo­sak eltömődésekre. Az előzőekben említett nehézségek elkerülésére már javasolták, hogy etilént azonos mennyisé­gekben több párhuzamos elrendezésű csövön ve­zessenek át, mineksorán az egyenletes és folya­matos reakciólefolyás biztosítására ezeknek a csö­veknek bemenetébe fojtást építettek be, melyek­nek áramlási ellenállása egymásközt egyenlő, a reaktoresövekéinél azonban sokkal nagyobb (Bun­despatent 1 016 934). Ez a munkamódszer a hőelvezetésben jelentős javulást eredményez ugyan, azonban még mindig számottevő hátrányai vannak. Technikailag ugyan­is csak nagyon, nehezen kerülhető el az, hogy a nagynyomású polietilénnel együtt finom mecha­nikai alkatrészek, mint por, rozsda stb. fojtásba kerüljenek és ott lerakódásokat létesítsenek. Ezen túlmenően a hűtőköpenyes nagynyomású csöveknek és a hűtőberendezéshez szükséges hoz­zá- és elvezető csőcsonkok párhuzamos elrendezése körülményes berendezéseket követel. Azt találtuk, hogy a fent vázolt hátrányok ki­küszöbölhetők, ha az etilén polimerizálását három egymásban elrendezett különböző nagyságú cső­ből kialakított gyűrűsterű reaktorban foganato­sítjuk, amelyet több szegmensre -osztunk fel, mi­nek során a fűtő- ill. hűtőközeg a külső gyűrűté­ren és a hengeres középső téren át áramlik, míg a polimerizálandó gázt a közte levő és a további­akban röviden ,,belső gyűrű-térként" feltüntetett gyűrűtéren át vezetjük. Ennél a reaktor-kivitelnél az egyes szegmense­ket célszerűen úgy kapcsoljuk össze, hogy az egyes szegmenseknek csak gázátáramolta belső gyűrű­terei álljanak egymással kapcsolatban, míg min­den egyes szegmensnek a fűtő- ill. hűtőközeget vezető hengeres közép-térrésze és külső gyűrű-tere végeikkel a szabadba torkollik ós egyenként, vagy csoportosan a fűtő- ill. hűtőrendszerhez van kap­csolva. Azt találtuk, hogy ez technikailag kifagástalan módon kivitelezhető, ha a szegmensek összekap­csolására olyan kapcsolóelemeket használunk, ame­lyeken egyrészt furat van, amely gáznak az egyik szegmens belső gyűrűteréből a következő szeg­menséhez való átáramlását lehetővé teszik, és másrészt olyan furataik is vannak, amelyeken ke­resztül a hengeres középső térrészből érkező fű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom