148514. lajstromszámú szabadalom • Többszörös visszacsatolású oszcillátor (oszdirel)

148.514 5 adelig amíg a —VI— cső nyitási határát el nein éri, nincs észrevehető hatással a működésre. c) végül —VI— rácsának emelkedése e cső anódáramának megindulásához vezet, ezért —V2— •ka tód ja esni, anódja emelkedni kezd. Bármily lassú is kezdetben e változás, —V2— katódjának esése —VI— anódáramát fokozva, a változás lineáris halmozódását, eredményezi. Másrészt —V2— ahódjának bármily lassú emelkedése is átjut —Rl--e.n öt --V1— rácsára, ami a változás integrális halmozódását okozza. Ezért —VI— rácsának emelkedése, és katódjának ezzel egyidejű esése .mind rohamosabbá válik, vagyis a rendszer belső, ellentmondásai érvényre jutnak, és a reakciós folyamŐtot minden külső behatás .nélkül is megindítják. A reakciós, feltételek rohamossá válása 'ohm-nán előtérbe kerül, majd domináló, végül csaknem kizárólagos szerepbe« jut —Cl— differenciáló átvitele, mely a visEzabillenás e fázisábcv:

minőségi gyorsulást idéz elő, amennyiben kirhiku! egy nagyfrekvenciás hurok, melynek eddig [;.*?;•;•• rrj lényeges hatása nem volt. Ennek hatására Vb - rács feszültsége robbanás szerűen felemelkedik, -V2-— rács feszültsége leesik, katödja úgyszintén, anódja pedig felugrik. A —V2— cső gyobb rácsárammal töltődik fel, —VI— rácsán át, mint töltődne, ha az anód nem ugrott volna fel. A nagyobb töltőáram miatt a feltöltődés gyorsabb, ami -Cl—- kapacitásának látszólagos leesökkenésében, tehát az impulzus visszajutásának nagyobb sebességében jut kifejezésre. A visszafutás után --V1- rácsára ma ugyan lecsökken, de nem szűnik meg, —V2— tehát lezárt állapotban marad, tehát új akciós folyamat esak külső indítással idézhető elő. Megjegyzendő, hogy a nyugalmi állapot —VI— jelentékeny terhelésével jár, melyet a méretezésnél figyelembe kell venni. A mondottakból következik, hogy a gyors viszszabillenés követelményére tekintettel —C2— feladatául nem az időállandó biztosítása, hanem á kezdő homlok kialakítása adódik. A visszabillenés gyorsasága érdekében —C2— kapacitása ne legyen nagyobb az optimális minimumnál. Az időállandót —Cl— által biztosítjuk. Az elérni kívánt cél szerint felmerülhet az a követelmény, hogy a rendszerben reakciós folyamat ne keletkezzen, és az akció eredménye, változatlan felfutási követelmény mellett, korlátlan ideig maradjon fenn. A sebességi követelményre tekintettel kézenfekvő, hogy a rendszer megváltoztatása célszerűtlen, mivel a gyors működés éppen a visszacsatoló hurkok decentralizálásának eredménye, tehát a rendszer elemeinek elhagyása csak megfontolásokkal minősülhet indokoltnak bár kétségtelen, hogy a részletezett reakciós folyamatban a csövek aktív, az egyéb alkatrészek pedig passzív, de gyorsító hatásukkal részt vettek. Megállapítható azonban, hogy a visszabillentést nem ezek okozták, hanem az a körülmény, hogy a működési folyamat megszervezésében —RÍ— reaktív vezető szerepet kapott. Amennyiben tehát —RÍ— alkalmas egyenfeszültségre kerül —V2— anódja helyett, bekapcsoló áramkörhözi jutunk, mely a megindítás után nem billen vissza. Minthogy a visszabillenés elmarad, *—Cl— mint indifferens alkatrész, elhagyható. Megjegyzendő, hogy ekkor —V2— anódjának nagyfrekvenciás szempontból való földelése indokolt. Ismét utalunk az áramkör fiziológiai analógia és kibernetikai szempontból felhasználható voltára. 22. kiviteli példa gyanánt említjük a 4. ábra szerinti monostabil multivibrator, és a 2a. ábra szerinti differenciátor szintéziseként leszármaztatható, 5. ábra szerinti bistabil multivibrátort. Az áramkör a 4. ábra szerinti áramkörtől lényegében abban különbözik, hogy —V2— katódja és —VI—• rácsa között elhelyeztük a 2a. ábra szerinti kapcsolásban szereplő —RÍ— ellenállást is, melyet az 5. ábrában —Rll— képvisel. Indítójel hatására az áramkör egyik stabil állapotából, másik stabil állapotába átbillen. Hiszterézisét az —RÍ—Rll— osztó osztási aránya és a kimenő körben való elhelyezése szabja meg. Bemenő jelét a bistabil körnél szokásos módon, több ponton is beadhatjuk, megjegyzendő azonban, hogy e célra —VI— katódja különösen alkalmas. Ekkor azonban a működtetéshez váltakozó polaritású jelsorozat szükséges. Ezek szükség esetén a szokásos módon diódákkal különválaszthatók. 23. kiviteli példa gyanánt említjük, hogy az 5. ábra szerinti bistabil, multivibrator komparátorrá alakul, amennyiben az —RÍ— és —C2— elemek közös pontjának földelését megszüntetve a bemenő jelet ezen elemek közvetítésével juttatjuk —VI— rácsára. Megemlítjük, hogy ehelyett, a bemenőjel beadására a 3a. ábra szerinti megoldás is használható — katóderősítő —. 24. kiviteli példa gyanánt említjük, hogy a 23. kiviteli példa szerinti komparátor a pozitív visszacsatolás csökkentésével nagy erősítésű, kis zajú szélessávú erősítővé alakítható. A stabilitási viszonyok biztosítása végett ekkor előnyös —VI-— katódkörében negatív visszacsatolást alkalmazni, mint például a 3a. ábra szerinti áramkörben —R6— révén. Az 1—24. kiviteli példák során tárgyalt áramkörök frekvencia egyenes impedancia osztót is tar-. talmaztak. Ennek frekvencia függővel való helyettesítése elemi úton számítható következményekkel jár. Részletezésük ezért feleslegesnek minősül, és az így adódó valamennyi áramkör szemléltetésére egyetlen példát ragadunk ki. 25. kiviteli példa a frekvencia egyenes osztó frekvencia függővel való helyettesítésének hatását mutatja be a 4. ábra szerinti monostabil multivibrator áramkörében. Elvi kapcsolását a 6. ábra tartalmazza. A 4. ábrától való eltérés abban van, hogy —V2— rácsára a 6. ábra szerinti áramkörben a —C3—R3—• impedancia osztó csatlakozik. Okozatként az áramkör két időállandós, astabil multivibrátorrá alakult. Az áramkör astabil trigger generátorrá válik —V2— elhagyása esetén, mikor is —C3— a —VI— cső katódjára csatlakozik. Az eddigi kiviteli példák során a visszacsatoló hurkok alkalmazását, e hurkok frekvencia karakterisztikájának hatását, a hurkokban alkalmazható amplitúdó limitáció eredményeit stb. oly mértékben részleteztük, hogy feleslegesnek minősül egyéb, ismert alkatrészek felhasználására további példákkal kitérni, mert ezen alkatrészek ismert természetéből következik az általuk elérhető hatás, mint például művonal ill. tápvonal alkalmazása esetén impulzus formálás, rezgő kvarc esetén.