148513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd anyagok porítására és/vagy bontására
148.513 3 hullámok energiája igen nagy és kis helyre koncentrálódik, úgyhogy erős pori tó hatás lép föl, amely általában gyors fölhevülést is okoz. A porított anyag a 7a tartályba hull le. Kitűnt, hogy még ha a szilárd anyagot, például valamely fémet, a porítás alkalmával izzásnak megfelelő hőmérsékletig hevítünk, a 7a tartályban levő porított anyagban csak igen kis százalékos mennyiségű (például 2—3%) oxidot találunk, annak ellenére, hogy az eljárást levegőn (vagyis nem védőatmoszférában) foganatosítjuk. A rajzon föltüntetett berendezésben keltett lökéshullámok gerjesztése 'bonyolult folyamat. Amennyire sikerült megállapítani, a folyamat a következőképpen jön létre:- A gerjesztés három fokozatban történik: 1. Primer lökéshullámok keletkeznek, amikor levegő (gáz) szuperszonikus sebességgel áramlik ki a 19 furatokon (fúvókákon). 2. A- 13 üregekben vagy furatokban ultraszonikus (hangsebességű) hanghullámok keletkeznek. 3. A primer lökéshullám, amelynek ívelt hullámhomloka van és amely a 18 hézagban instabil, az ultraszonikus hanghullám hatása alatt nagy energiatartalmú szekunder lökéshullámot kelt. Ezek a szekunder lökéshullámok ralaxációs hullámok jellegével bírnak, amelyeket az instabilitás föltételeinek megfelelően ultraszonikus hanghullámok váltanak ki. így a szekunder lökéshullámok tranziens szuperszonikus rezgések sorozatát alkotják, amikor is a rezgések frekvenciája egyenlő a keltett ultraszonikus hanghullámokéval. A 19 furaton szuperszonikus sebességgel kitörő gáz ily módon lökéshullám homlokot kelt, amely a 13 üreg szájához viszonyítva ide-oda leng (hullámzik). A lökéshullám homloka instabil és így, alternatív mozgást végző dugattyúként működik, amely a szekunder lökéshullámot (relaxációs hullámokat) kelti. A 18 hézag szélességét igen gondosan kell megválasztanunk, hogy tényleg keletkezzenek relaxációs rezgések. Szélességét többek között a kitörő gáz Mach-számának figyelembevételével kell meghatároznunk. A viszonylag kis energiasűrűségű ultraszonikus hullámok a 15, 17 kamrában, amely az ultraszonikrs hanghullámok szempontjából rezonátort alkot, visszaverődnek. A szekunder lökéshullámok, p.melyek szuperszonikus sebességgel és igen nagy énárgiasűrűséggel bírnak, a 15, 17 üregben való- Kzínűleg kissé visszaverődnek. A 18 hézagban keletkező lökéshullámokat a 14, 16 üregek falai részben kitérítik és a 6 csatorna középvonala felé irányítják, A lökéshullámok ily módon némileg kúphoz hasonló alakzatban helyezkednek el, amikor is a kúp lefelé fordított csúcsa (apexe) lényegében a 6 csatorna közepében helyezkedik el. A kúp csúcsszöge a lökéshullám homlokának a 18 hézagban való rezgései, valamint a 14 és 16 üregék falain való visszaverődés folytán állandóan változik. A lökéshullám alkotta kúp tehát oly ernyő jellegével bír, amelyet bizonyos fokig ritmikusan nyitunk (kiterítünk), majd zárunk (összehajtunk). A kúp csúcsa, vagyis a lökéshullámok koncentrációs pontja vagy helye tehát a 6 csatorna középvonala (tengelye) mentén tengelyirányban és így a porítandó fémből álló -rúd vagy permet mentén bizonyos távolságon át lengő mozgást végez (fölfelé, majd lefelé mozog). Hangsúlyoznunk kell, hogy ultraszonikus hanghullámok amplitúdói kicsinyek és energiasűrűségük csekély; ehhez járul, hogy e hullámok szilárd anyagon könnyen visszaverődnek (lényegében teljes visszaverődésről van szó). Emiatt az ultraszonikus hanghullámokról szilárd testre átadott energia csekély. Ezzel szemben (szuperszonikus sebességgel bíró) lökéshullámok energiasűrűsége nagy és ázilárd anyagokon való visszaverődése viszonylag kisebb. Ennek következtében a szilárd anyag e lökéshullámokat annyira elnyeli, hogy erős porító hatás jön létre. Ezt a hatást az anyag előmelegítésével vagy ömlesztésével még fokozhatjuk, minthogy ekkor energiának a lökéshullámról az anyagra való átadása még hatásosabb. A 21 csővezetéken át adagolt gáz ugyancsak előmelegíthető. A lökéshullámokban energiasűrűség az amplituoó négyzetével cs a frekvencia négyzetével növekszik. Erre tekintettel kell lennünk a találmány r-.zennti bei endezés méretezésekor. Kellő figyelemmel kel] lennünk a gáz nyomására és jellegére, íz üregek nagyságára, alakzatára* és kölcsönös helyzetére, a hézag szélességére stb. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén gyűrűs 22 elemben gyűrűs 23 kamra van, amelybe egy vagy több 24 csővezetéken át sűrített gázt szállítunk. A sűrített gáz 25 furatokon vagy fúvókákon át 27 furatokkal ellátott forgó 26 test irányában áramlik ki. Fémből vagv más szilárd anyagból álló 28 rudat a 26 testben kialakított központi 29 csatornába menesztünk. Ebben az esetben is nagy energiasűrűségű'' lökéshullámok keletkeznek, amelyek a 28 rúdra vannak összpontosítva és ezt porítják. A találmány szerinti berendezés méretezésekor minden lényeges jellemzőre megfelelő figyelemmel kell lennünk, úgyhogy tényleg keletkezzenek oly lökéshullámok, amelyek a közép felé összpontosulnak (konvergálódnak) és amelyeknek frekvenciája kielégítően nagy. például másodpercenként 40 000—100 000 rezgés. A találmány egyik foganatosítási módja esetén az atmoszférikus nyomás fölött 30 atmoszféra nyomású gázt és másodpercenként 80 000 rezgést alkalmaztunk. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmány nincs ezekre a számadatokra korlátozva. A 13 furatok átmérője valamivel nagyobb lehet a 19 furatok átmérőjénél. Másrészt viszont a 25 furatok átmérője nagyobb lehet, mint a 27 furatoké. Némely esetben e furatok helyett párhuzamos réseket is alkalmazhatunk. A sűrített levegőt így gyűrűs résen át élre fújhatjuk, amely ugyancsak gyűrű alakú és toroid alakú rezonátor kamra egyik élét alkotja. E rezonátor kamrával éppen szemben ugyancsak toroid alakú második rezonátor kamra helyezkedik el. E két kamra együttesen reflektorként (deviátorként) is, szerepel, a közöttük levő hézagban vagy hasítékban pedig oly lökéshullámok keletkeznek, amelyek kis helyre összpontosulnak.
