148482. lajstromszámú szabadalom • Hidrociklon

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.482. SZÁM 1. a. 1—14. OSZTÁLY — DE—323.. ALAPSZÁM Hidrociklon Demeter László vegyész-fizikus, Budapest A bejelentés napja: 1959. július 21. Pótszabadalom a 145.905 sz. törzsszabadalomhoz A törzsszabadalom olyan engedékeny anyaggal bélelt hidrociklonra vonatkozik, melynél a kúpos részen a szabályozható kifolyó nyílást a ciklon kúpos belső felületén túlnyúló engedékeny anyagú bélés alkotja, mely a ciklon tengelyének irányában állítható és a kiömlőnyílást szabályozó kúpos felületre fekszik fel. A találmány a törzsszabadalom szerinti hidrociklon továbbfejlesztésére vonatkozik. A hidrociklon működése folyamán az a kúpfelület, melyre az engedékeny anyagú bélés nyúlványa felfekszik, hamar elkopik és így a szabályozó csavar is hamar tönkremegy. Ügy találtuk, hogy e hátrányt ki tudjuk küszöbölni, ha a kiömlő nyílást, szabályozó kúpos felületet engedékeny anyagból alakítjuk ki. Ezt kialakíthatjuk úgy, hogy a kúpos fémtesten engedékeny' anyagú bélést rögzítünk, pl. gumiréteget vulkanizálunk fel, vagy magát az egész kúpos testrészt engedékeny anyagból, pl. gumiból alakítjuk ki. A hidrociklon egyenletes és megbízható működését rontja, ha az alkalmazott vékony engedékeny bélés és a hidrociklon házfala között' levegő marad bezárva, mely levegő a hidrociklon üzemekor a bélés és a fal között körbefut és az engedékeny anyagú bélésen vibráló mozgást okoz, ami a pontos működést zavarja és a bélést tönkreteszi. Ezt azáltal szüntethetjük meg, hogy a ciklon testén, előnyösen a hengeres rész felső részén és az alsó kiömlőnyílás szomszédságában légtelenítő furatokat alkalmazunk. Ezek a légtelenítő furatok egyben a gumibélés meghibásodását is jelzik. Meghibásodáskor ugyanis ezeken a légtelenítő furatokon folyadéksugár jelentkezik. Így a bélés tönkremenetelét azonnal észlelni lehet, miáltal a hidrociklon testének kopását is megakadályozhatjuk. Az effajta meghibásodást eddig csak a hidrociklon szétszerelésekor lehetett megállapítani és a fémtest kopását nem lehetett minden esetben megelőzni. A cserélhető engedékeny anyagú bélés jó felfekvését azáltal érhetjük el, hogy a bélésdarabok külső átmérőjét a hidrociklon megfelelő része belvilágánál 1—5%-kal nagyobbra méretezzük. Igen előnyösnek bizonyult, ha az engedékeny anyagú bélést olyan lágy gumiból alakítjuk ki, melyet 85%-nál, előnyösen 95%-nál is több nyers kaucsukot tartalmazó keverék vulaknizálása révén kaptunk. Az ilyen gumibélés a szuszpenzió koptató hatásának igen nagymértékben ellenáll. A hidrociklon kúpos részében alkalmazott engedékeny anyagú bélésnek az elcsavarodás elleni biztosítására célszerűnek bizonyult, ha a kúpos bélés végének szomszédságában célszerűen a bélés anyagából kiképezett nyúlványokat alkalmazunk, melyek a hidrociklon testén kialakított mélyedésekbe fognak. Az engedékeny anyagú bélés legnagyobb mértékben a beömlő nyílással szemben fekvő falrészen van a kopásnak kitéve. A bélés élettartamát lényegesen meghosszabbíthatjuk, ha a bélést ezen a részen vastagabb falrésszel alakítjuk ki. E megvastagítással a hidrociklon fejrészén a körkeresztmetszetet ugyan kissé eltorzítjuk, de ez a hidrociklon jó működését gyakorlatilag nem befolyásolja. Ugyancsak nem befolyásolja a jó működést, ha e megvastagított részen a szuszpenzió koptató hatása folytán a bélés elvékonyodik. Különösen előnyösnek mutatkozik, ha a ciklon hengeres részét és beömlő nyílást burkoló engedékeny anyagú bélést egy darabból alakítjuk ki és a beömlő nyílás felé nyúló végét a beömlő csonk peremére visszahajlítjuk. Ez különösen a kisméretű ciklonoknál mutatkozott előnyösnek, mert az egydarabból levő bélést a hidrociklon fejrészében igen könnyen cserélhetjük és amellett ragasztás nélkül megbízhatóan rögzíthetjük. Az engedékeny anyagú bélés visszahajlított végét a csatlakozó vezeték nyíróhatásával szemben a visszahajlított perem körül elrendezett köztartógyűrűvel biztosíthatjuk. Ez a gyűrű egyben a visszahajlított bélésrész behúzódását dugulás esetén is meggátolja. A hidrociklon.: felső kivezetőcsövét a kisebb mértékű koptatóhatást kifejtő szuszpenzióknál, pl. kaolinnál általában nem kell a szuszpenzió koptatóhatásával szemben védeni. Az ilyen kifolyató cső hónapokig üzemben tartható anélkül, hogy