148479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-teofillinszármazékok előállítására
Megielent: 1981, október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ZABADALMI LEÍRÁS 148.479. SZÁM 12 p. 6—10. OSZTÁLY — CE—347. ALAPSZÁM Eljárás 7-teofillinszármazékok előállítására Chemiewerk Homburg Aktiengesellschaft, Frankfurt/Main, NSZK Zweigniederlassung der Degussa Feltalálók: Dir dr. Kohstaedt Ervin Frankfurt a/íVÍ, dr. Klingier Karl Heinz Laugen (Hessen) A bejelentés napja: 1060. május 5. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. május 5. A találmány tárgya eljárás oly 7-teofillinszárm.azékok előállítására, amelyek 7-helyzetben az CH2 •CH, NH — CH —- CH — R' R OH (I) általános képletű maradékkal —, ahol R hidrogént vagy metilmaradékot, R' oxiarilmaradékot, pl. mono- vagy dihidroxifenilmaradékot jelent — vannak helyettesítve. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy T — CH, - CH2 — NH — CH • •C —R' ' R Ö ~ (II) általános képletű ketonokat, amely képletben T a 7-helyzetben helyettesített teofillinmaradékot jelenti, R és R' jelentése a fentivel azonos, mimellett R' benziloxíarilmaradékot is jelenthet, katalitikus hidrogénezésisel a I általános képlet szerinti vegyületté alakítjuk át. Katalizátorként a szokásos finom eloszlású fémkatalizátorok, pl. nemesfémkatalizátorok, mint platina vagy palládium kerülhetnek alkalmazásra. Az eljárást közönséges vagy magasabb hőmérsékleten hajthatjuk végre, előnyösen kb. 30—60 C° között dolgozunk. Ha a TI általános képlet szerinti olyan vegyületekkel dolgozunk, amelyekben R' benziloxiarilmairadékot jelent, akkor a katalitikus hidrogénezés során oly feltételek mellett, amikör a keton alkohollá redukálódik, az aromás magon levő benziloxiosoportok hidrogéneződve lehasadnak. Az olyan II általános képlet szerinti vegyületek kiindulási anyagként való használata során, mélyekben R' benziloxíarilmaradékot jelent, a hidrogénezést két lépésben is végrehajthatjuk akként, hogy először palládiumkatalizátorral a benzilcsoportot lehidrogénezzük anélkül, hogy a ketocsoport hidrogénezése megindulna,' majd ezt követően a. ketocsoportot kémiailag vagy katalitikusan redukáljuk, amely utóbbi eljáráshoz különösen platinakatalizatorok alkalmasak. A közbülső termékeket nem keli elkülöníteni. Miután a palládiumkatalizátorral végzett hidrogénezés folyamata erősen alábbhagyott, a katalizátort leszűrjük és ezután a ketocsoportot úgy redukáljuk, hogy a második katalizátort tesszük hozzá és a hidrogénezést befejezzük. A találmány szerinti eljáráshoz használt II általános képletű ketonokat előnyösen az alábbi módon állíthatjuk elő. A III általános képletű amin oalkilxantint a IV általános képletű halogénketonnal hozzuk reakcióba: •CH, CH2 .— NH 2 + X — CH ^- CO R' III IV T -> CH2 — CH 2 — NH — CH — CO — R' R II Ez általános képletekben T, R és R' jelentése a fentivel azqnos, X pedig halogént, pl. klórt vagy brómot jelent. Ha a IV általános képletű oly vegyületekből indulunk ki, - melyekben R' benziloxiarilmaradék, pl. benziloxifenilmaradék, akkor a II általános képletű vegyületek előállítása céljából a benziloximaradékot fémkatalizátor, pl. palládium jelenlétében hidrogénezve, felhasítjuk. Ily módon lehetséges á benzilmaradék lehidrogénezése anélkül, hogy a ketocsoport reakcióba lépne. A ketocsoportot ezután, mint leírtuk, külön lépésben redukáljuk, pl. platina katalizátor jelenlétében hidrogénezzük. III általános képletű aminoalkilxantin és a IV általános képletű halogénketon reakcióját oldószerben hajthatjuk végre. Oldószerként előnyösen
