148463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkilszulfokloridok előállítására

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.463. SZÁM 12. o. 23—24. OSZTÁLY — Go—741. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás alkilszulfokloridok előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Horváth Dezsőné 40%, Institoris László 40%, dr. Vargha László 20% A bejelentés napja: 1960. február 16. az üzembiztonságon kívül sokkal kisebb oldószer­veszteséggel is jár, mint az éteres kivonás. Példák: 1. 2500 g metilrodanid és 20 1 víz keverékébe hűtés és keverés közben 0—10 C° közötti hőmér­sékleten 7—8 kg klórgázt vezetünk be 8—9 óra alatt. A reakciókeveréket a klórgáz kiszellőztetése után 3 1 10%-os vizes nátriumbiszulfit oldattal keverés közben 10—20 percen át redukáljuk, majd 15 kg diklóretánnal több részletben kivonatoljuk. A metánszulfoklorid diklóretános oldatát nátrium­bidrokarboinát, majd nátriumbiszulfit vizes olda­tával és végül vízzel mossuk. A diklóretán lepár­lása után a metánszulfokloridot vákuumban desz­tilláljuk. Mintegy 12 kg diklóretánt (80%) regene­rálhatunk. Metánszulfoklorid hozama 2800—3140 g (72—80%). 2. Ugyanígy etilrodanidból 72—80% kitermelés­sel etilszulfokloridot kapunk. Szabadalmi igénypont: Eljárás alkilszulfoíklorid előállítására alkilroda­nidnak vizes közegben klórral történő oxidálásá­val, majd szerves oldószerrel való kivonatolással, azzal jellemezve, hogy a vizes reakcióelegy oldó­szeres kivonatolása előtt ahhoz redukálószert, cél­szerűen nátriumbiszulfitot, adagolva, annak oxidá­ló hatását megszüntetjük és a kivonatolást klóro­zott szénhidrogénnel végezzük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. Ismeretes, hogy alkilszulfokloridok előállíthatók alkilrodanidokból vizes közegben történő klóros oxidáció útján. Erre vonatkozó irodalom: J. B. Douglas iés P. B. Johnson, J. Am. Chem. Soe. 60, 1486. (1938.) és 61, 2548. (1939.), melyben 79%-os kitermelést adnak meg, míg T. B. Johnson a 2,174856 U. S. P. szabadalmi leírásban kitermelési értéket nem közöl. E leírások szerint a vizes közegben klórral vég­zett oxidációval nyert .reakcióelegyből éterrel von­ják ki az alkilszulfokloridot. Vizsgálatainik szerint különösen üzemi méretű, hosszabb ideig tartó kivonatolásnál az éter nagy része az oxidáló hatású anyagokkal reakcióba lép és vizes fázisba megy át, ami nagy éterveszteséget (80%-ig terjedő) jelent. A reakcióelegynek ez az igen erős reakcióképessége nemcsak éternél jelent­kezik, hanem pl., klórozott szénhidrogéneknél is, melyeknek 50—60%-a oxidálódik és a keletkezett melléktermékek gyakorlatilag lehetetlenné teszik az alkilszulfoklorid elkülönítését. Ügy találtuk, hogy a fenti hátrányokat kiküszö­bölhetjük, ha a reakcióelegyhez oldószeres kivo­natolás előtt redükálóanyagot adva annak oxidáló tulajdonságú alkatrészeit redukáljuk. E reakció­elegyből az alíkilszulfokloridot már mellékreak­ció veszélye nélkül kivonatolhatjuk mind éterrel, mind pedig,.klórozott szénhidrogénekkel. Reduká­lószerkénf előnyösen alkalmazhatunk nátriumbi­szulfitot, kivonatolószerként kloroformot, metilén­kloridot, vagy diklóretánt, melyek alkalmazása 610433. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom