148393. lajstromszámú szabadalom • Női harisnyák mérésére és osztályozására való készülék

2 148.393 be a 18 ill. 19 beállítható tömböt helyezhetjük. Ezek a tömbök a nyílásban elcsúsztathatok, tehát könnyen lehet azokat olyan helyzetbe hozni, hogy azok a hozzájuk tartozó beosztás kívánt része mellé kerülnek. így pl. ezek a tömbök a megfelelő helyen szorító csavarral rögzíthetők oly módon, hogy ez a csavar a tömbök alsó felületére hat. A két 18 és 19 tömbön a felfelé nyúló, nyomó­gombos kapcsolók vagy érintkezők vannak, ame­lyek tetszés szerinti kialakításúak lehetnek és ame­lyeket az 1. ábrán általánosságban 20-al ill. 21-el jelöltünk. A rajz szerinti kiviteli példánál a 18 tömbön öt nyomógomb van, amelyek az egyes sarokmeghosszabbítás-hosszaknak felelnek meg, a 19 tömbön pedig hat nyomógomb van a külön­böző szárhosszúságok számára. Természetes azon­ban, hogy a nyomógombok vagy érintkezők száma a gyakorlatban ettől eltérő is lehet, a helyi kíván­ságok szerint. Az asztalon vagy annak támasztó részén olyan tartók vannak, amelyekre a harisnyá­kat lehet akasztani és minden, egyes ilyen tartó oly karból áll, amelyen a harisnyák számára két egymástól elkülönített tartó vagy támasztó rész van. Az egyes tartók előre fordított részén jelző­lámpák vannak szerelve. Hivatkozással a 2. ábrára az elektromos kap­csolásokat fogjuk ismertetni, amelyek példakép­pen szintén az 1. ábrához ill. annak adataihoz tar­toznak. A sarokmeghos5S"'abbítás öt kapcsolója ezen az ábrán az A, B. C, D és E betűkkel van jelölve, a hat szárhosszúság kapcsolóit pedig az-1—6 számok jelölik. Ezek szerint az 1. ábrán lát­ható harisnyatartók mindegyikéhez az öt em­lített betű és a hat említett szám egyikével létesített kombináció tartozik. A betűkkel jelölt kapcsblók mindegyikéhez egy szolenoid {elektromágnes) tartozik és ezeket az Ax-től azE x ~ ig terjedő jelekkel láttuk el. Tegyük fel mármost, hogy a sarokmeghosszabbításokhoz tartozó nyo­mógombok egyikét a gépkezelő lenyomta, műre a megfelelő áramkör zárul és a hozzátartozó elekt­romágnes gerjed. Legyen ez a kapcsoló az A és a gerjesztett elektromágnes Ax . Ez esetben vala­mennyi A-val jelölt érintkező zárul és összeköti az A-val jelölt jelzőlámpák egyik pólusát az áram­kör egyik pólusával. Más szóval az történt, hogy most valamennyi A lámpa világításra kész hely­zetbe jutott, de a tényleges világítás nem követ­kezik be mindaddig, amíg valamelyik kiválasztott A lámpa kapcsolatba nem jut a másik pólussal, ami a szárhcsszúságnak megfelelő nyomógomb működtetésével történhet. Ily módon ha lenyom­tuk a szárhosszúságnak megfelelő 1 gombot, az A1 lámpa az 1. ábra szerinti A 1 harisnya tartón világítani fog, ha pedig a 2 gombot nyomtuk meg, az A2 tartó lámpája fog világítani. Nyilvánvaló mármost, hogy valamennyi lehetséges sarokhosz-' szúság és szárhosszúság kombináció számára van egy bizonyos harisnyatartó; az ismertetett példá­nál 30 ilyen kombináció lehetséges. Mindegyik harisnya tartón meg lehet jelölni a szárhosszúságot, az a dolgozó tehát, aki időnként eltávolítja az illető tartón felgyülemlett harisnyá­kat azonnal láthatja, hogy milyen szárhosszúságú harisnyákat visz. Sok esetben szükség van arra, hogy a szárhosszúságot a csomagoláson megjelöl­jék, de a sarokmeghosszabbítás méretét nem szok­ták megjelölni, ez tehát csak a párosítás miatt fontos. Ismételjük, hogy az egész munkát azonog lábnagyság számára készített harisnyáknál kell el­végezni és így a két említett méret meghatározá­sára való 18 és 19 tömböket a mellettük levő ská­lának ahhoz a részéhez kell vinni, amely az illető lábnagyságnak felel meg. Lehet azonban úgy is eljárni, hogy a nyomógombok száma megfelel a teljes skálahosszúságoknak, mely esetben ellen­őrző készüléket kell használni, amellyel a nyomó­gombok kívánt csoportját a lábméretnek megfe­lelő érintkezőkkel hozzuk kapcsolatba. Ha valamennyi lehetséges méretnek tartókat akarnánk alkalmazni, ezek száma túlságosan nagy lenne. Ettől függetlenül amikor a gépkezelő be­állította a gépet egy bizonyos lábméretre, a te­endő az, hogy mindegyik harisnyát az asztalra fekteti annak sarkát a 12 elhelyező darab mellé téve. Ekkor a harisnyát balkezével helybentartja oly módon, hagy a sarkot a 12 részhez szorítja és ugyancsak balkezének egyik ujjával megnyom­ja azt a kapcsolót vagy nyomógombot, amely meg­felel a sarokmeghosszabbítás méretének. Eköz­ben a harisnya szárát jobbkezével tartja és a haris­nyát laposan az asztalra fekteti, majd pedig meg­nyomja a f a combot amelv megtelel a haris­nyaszár h •.TMan">k lein' > «zár végénél van. Ez­által a jtn''^elo li^alis +í h egy lámpát, amely a két gomb len\oiiid.3-i után világítani fog és a gépkezelő látja, hogy a harisnyát melyik tartóra kell helyeznie. Az 1. és 2. ábrák összehasonlításá­ból látható, hogy ez a művelet miként folyik le, mert, a tartókat és a megfelelő lámpákat azonos jelekkel láttuk el. Az 1. ábra szerint két további vagy tartalék F és G tartókat is alkalmazunk, amelyekre a íúlnagy vagy túlkicsi harisnyákat kell elhelyezni, d.e ezek nem kapcsolódnak jelző áramkörökkel. Az 1. ábra jobboldalán, a 25 nyomógomb látható, amely a 2. ábra szeriinti 26 elektromos számolókészüléket mű­ködteti, miáltal a túlnagy vagy túlkicsi harisnyák száma megállapítható. Ha a párosítás végett elhelyezett harisnyák szá­mát is gépi úton akarjuk számolni, a 2. ábra sze­rinti 27 számológépet használjuk, melyet a 28 kapcsoló működtet és ez minden egyes alkalom­mal zárul, ha a jelzőlámpák egyike felvillan. Az elektromos berendezések legkönnyebben a 10 asztal vagy 11 tartólap alsó felületén helyez­hetők el. A 3. ábra a harisnyák tartóinak eltérő kiviteli alakját mutatja, amelynél üreges és fényátbocsátó anyagú rudak sorozatát alkalmazzuk, melyek bel­sejében lámpák vannak. A rajz szerint öt rudat helyeztünk el, amelyek a rajzon A-tól E-ig ter­jedő betűkkel vannak^jelölve. A rudakban levő lámpákat az 1—6 számok jelzik és így a szerkezet könnyen összehasonlító az 1. ábra szerinti kivitel­lel. A 3. ábra szerint a harisnya szárhosszúságát a helybenálló 30 sínen lehet megjelölni, amely a gép hátsó részén van megerősítve és szintén jelzőlámpákkal van ellátva, melyek száma a rajz szerint hat. Az említett rudakból álló rácsszerke­zet előnyösen csukló körül elfordítható és mun­kahelyzetében ferde vagyis előre a gépkezelő felé lejt. A 3. ábra azonban azt mutatja, hogy a rudak­ból álló rács csuklói körül elfordítható, vagyis

Next

/
Oldalképek
Tartalom