148385. lajstromszámú szabadalom • Kristálytartóállvány
Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.385. SZÁM 21. a4 . 1—13. OSZTÁLY — EE—739. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Kristálytartóállvány Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Ekker Béla kutatómérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. február 17. Pótszabadalom a 145.941 lajstromszámú törzsszabadalomhoz Pizoelektromos kristályoknak üvegburában való felfüggesztésére 145.941 lajstromszám alatt elnyert magyar szabadalmunk fém- és csillám-elemek kombinációját alkalmazza a kristálynak káros feszültségektől mentes felfüggesztésére, vízszintes és függőleges, valamint a kristály síkjára merőleges elmozdulásainak behatárolására és a burához való helyzete rögzítése céljából, továbbá annak érdekében, hogy a szerelés, és különösen a buraelzárás alkalmával fellépő esetleges káros hőhatásokkal szemben a piezoelektromos kristály számára védelmet nyújtson. Az e törzsszabadaloni szerinti kristálytartóállvány szerkezeti elemei a következők: Legalább két, elektromos hozzávezetést is képező fémrúd, amelyekhez — alkalmasan egyenként két — vékonyabb, hajlítható drótból készített, hajlított idomú tartókarocska van erősítve, amelyek másik végéhez rugalmas anyagú felfüggesztőrugók csatlakoznak, amely utóbbiak másik végükkel a kristály aranybevonatához vannak forrasztva; — egymásbapréselt csőszegecsek peremei közé fogott, az üvegbura alakjához igazodó és a csőszegecsekkel helyhezkötötten a fémrudakhoz erősített, egymáshozképest párhuzamos csillámlemezek, valamint csőszegecsekkel azonosan felfogott, a fémrudakra a kristály elektromos és mechnaikus felszerelése után felhelyezhető csillámlemez; a csillámlemezek kerületükön belül részben szegletesidomúan vannak kiképezve és feltolható csillám ütközőlemezkével és részben a már állványra szerelt kristály frekvencia-utánhangolására szolgáló él-csiszolás céljára bevágással vannak ellátva; — végül villás csillámütközők, amelyek részben a csőszegecsekkel felfogott csillámlemezeken túlnyúló, egymással szembeforduló villás résszel vannak ellátva. Ez a kristálytartóállvány-megoldás mechanikus és elektromos szempontból egyaránt igen kielégítő megoldást biztosított elsősorban az ún. GT-kristályok üvegburában való felfüggesztésére, amely kristályok elég jelentős felületmérettel és aránylagos súllyal rendelkeznek, így üzembiztos felfüggesztésük viszonylag több vonatkozásban való megfogásukat, rögzítésüket teszi szükségessé. A kristálygyártás fejlődése, új anyagok és technológiák jelentkezése, valamint méretezési szempontok lehetővé és részben szükségessé tették azt, hogy a fentiekben körülírt, a törzsszabadalommal védett kristálytartóállvány-megoldásunk egyes elemeit továbbfejlesszük. Az egész elektronika terén általános törekvés állapítható meg a készülékek és alkatrészek méreteinek csökkentésére, amit általában miniatürizálásnak neveznek. Ezek a legtöbb esetben meglepően eredményes törekvések az eddigi készülék- és alkatrész-méretek tört-hányadra való csökkenését eredményezték és természetes, hogy ettől az irányzattól az elektronikában is igen széles keretek között alkalmazásra kerülő piezoelektromos kristályok sem függetleníthetek. így szükségessé vált a piezoelektromos kristályok súly- és felületméreteinék lehető csökkentése, ami természetesen az egész felfüggesztési és rögzítési technika átalakítását vonta maga után; nagymértékben vonatkozik ez a kristálytartóállvány-megoldásokra is, hiszen a régebbi gyártású ún. GT-kristály közvetlen térfoglalása kb. 162,1 cm3 , egy újabb gyártású ún. alfa-kristályé pedig csak kb. 30,9 cm3 . Elsősorban ezek a méretkülönbségek, illetve a nagyobb alkatelem-távolságok hiánya tette lehetővé és szükségessé azt, hogy egyes kristálytípusok állványozásánál mellőzzük a három fém-elem közül a helyileg és feladatilag közbülső — a 145.941 lajstromszámú törzsszabadalom rajza szerint (4) jelű —, vékonyabb, hajlítható drótból készült, hajlított idomú tartókarocskát és/vagy a fémrudakra a kristály elektromos és mechanikus felszerelése után felhelyezhető, felső helyzetű — a törzsszabadalom rajzán (6) jelű — csillámlemezt, — és ez tette lehetővé a csillámlemezek egyszerűbb alaki kiképzését is. Az e szempontok szerint konstruált kristálytartóállvány sematikus rajzát két nézetben a mellékelt egyetlen ábrán
