148384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcspálinka finomítására és a gyümölcskozmaolajok kinyerésére

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.384. SZÁM 6. c. OSZTÁLY — EE—736. ALAPSZÁM Eljárás gyümölcspálinka finomítására és a gyümölcskozmaolajok kinyerésére Erjedésipari Kutatóintézet, Budapest Feltalálók: Kanics Miklós és dr. Osztrovszky Antalné sz. dr. Németh Ágnes vegyészmérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. február 13. A gyümölcspálinkák finomításánál a 10—20 tf. %-os alszeszt úgy párolják le, hogy elsőrendű finomítványként, abszolút szeszre számítva, 60— 70% középpárlatot nyernék ki. Az elő- és utópárlatot vagy alárendelt minőségű pálinkaként értékesítik, vagy finomszesszé dolgozzák fel. Az utópárlatból az abban maradó értékes gyümölcskozmaolajok csak rossz hozammal nyerhetők ki és a nyert gyümölcskozmaolaj minősége is gyenge. A találmány célja egyrészt az elsőrendű finomítvány hozamának növelése, a minőség egyidejű megjavításával, másrészt a gyümölcskozmaolajok kinyerése egyszerű módon, jobb termeléssel és jobb minőségben. Az eljárásnak az a lényege', hogy az alszesz finomításánál keletkező előpárlatot, mely viszonylag nagyobb mennyiségű, a pálinka ízét és illatát károsan befolyásoló aldehideket tartalmaz, oxidáló vagy redukáló anyaggal való kezeléssel aldehidmentesítjük. A kozmaolajokat tartalmazó utópárlatot felületaktív anyagon vezetjük át, mely a gyümölcskozmaolaj okát visszatartja. Az így kezelt elő- és utőpárlatokat egyesítjük, desztilláció útján töményítjük és a kapott, közömbös ízhatású párlatot a középpárlathoz keverjük. A felületaktív anyagok által viaszatartott gyümölcskozmaolaj okát célszerűen forró vízgőzzel eluáljuk, mikor is azokat híg, vizes emulzió alakjában nyerjük ki, ettől az olajok egyszerű defcantálással elkülöníthetők. A vízgőz egyúttal a felületaktív anyagot is regenerálja. Ez az eljárás azzal az előnnyel jár, hogy az al.szesznek a szokásos szakaszos finomítóüstön végzett finomítása közben nem szükséges — a gazdaságosság szempontjából — a hozamot 60—70%ig növelni. Kevesebb közóppárlatot választhatunk le, csupán annyit, amennyi íz és illat tekintetében valóban jellemző és kifogástalan. A kellemetlen ízű és illatú anyagok főtömegét a középpárlat mennyiségének rovására megnövelt elő- és utópárlat tartalmazza, melyből ezeket, a találmány értelmében, elkülönítjük. A kezelt és desztilláció útján koncentrált egyesített elő- és utópárlatokból nyert párlat- íztelen és szagtalan lévén, ennek a középpárlathoz való adagolása az utóbbi hozamát lényegesen növeli, anélkül, hogy eredeti zamatát lerontaná. Az előpárlat aldehidmentesítését végezhetjük enyhe oxidálószer ékkel,, pl. közömbös, híg káliumpermanganát-oldattal, vagy hidrogénperoxiddal, melyek mennyiségét az előpárlat tartalmazta aldehidek mennyisége szabja meg. Az aldehidek, az oxidálószer hatására, savakká alakulnak, melyek a párlat ezután következő desztillációjánál — a forráspontkülönbség következtében — az alkoholtartalomtól elkülönítve, a desztillációs maradékban maradnak vissza. A találmány egy másik fogan atosítási módjáná! az előpárlatot redukálószerekkel kezeljük, pl. cinkporral és szilárd nátronlúggal. A fejlődő nascens hidrogén hatására az aldehidek alkoholokká alakulnak, melyek eltávolítása nem szükséges. Az iitőpárlati frakció kezelésére felületaktív anyaggal, pl. aktívszénnel, sziiika géllel, bentonittal, fullerfölddel, stb. töltött oszlopot alkalmazunk. Ezek az anyagok, az utópárlat tartalmazta, — vízben korlátoltan oldható — komponenseket, pl. a kozmaolajokat, különböző magasabb észtereket visszatartják, minek következtében az oszlopon átcsorgó utópárlati szeszfrakciót teljes íztartalmától megszabadítják. Az oszlopot célszerűen telített vízgőz befúvatásával regeneráljuk. A befúvatott gőz az adszorbensen megkötött anyagot kiűzi. Az így nyert, kozmaolajokat és némi alkoholt tartalmazó gőzt kondenzáljuk, mikor is az értékes gyümölcskozmaolajat híg alkoholos oldatban nyerjük. Ez a vizes frakciótól elkülönül, ezért attól dekantálással elválasztható; az alkoholos-vizes oldatot pedig, az alkoholtartalom visszanyerése céljából, a cefréhez adagoljuk. A fent ismertetett módon kezelt elő- és utópárlati frakciók egyesítése után az elegyet desztilláljuk s az így nyert párlatot, mely teljesen közömbös ízű, a középpárlathoz adagoljuk. Ily módon az eddig elértnél nagyobb, mintegy 95—98%-os hozammal, kifogástalan ízű, illatú és zamatú gyümölcspálinkát kapunk. A hiányzó 2—5% szesztar-