148356. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék merőlegesség és egytengelyűség mérésére

7 Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.356. SZÁM 42. b. 17—26. OSZTÁLY - AA—413. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Mérőkészülék merőlegesség és egytengelyűség mérésére Altalános Géptervező Iroda, Budapest Feltalálók: Ritter Endre gépészmérnök és ßittee Lajos elektromérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 15. Merőlegesség és egytengelyűség nagypontosságú mérése, pl. furatnak, hengerfelülettel való egytengelyűség-mérése; vagy mindkettőnek homlokfelületre való merőlegességének mérése megbízható módon eddig nem volt lehetséges. Nagypontosságú mérés alatt azon esetek értendők, amikor a megengedett merőlegességi, vagy egytengelyűségi hiba nagysága kisebb, vagy azonos nagyságrendű, mint a furat vagy a hengerfelület átrnérő tűrése. Különösen nagy nehézséget okoznak fenti mérések nagyméretű testek mérésénél, mint amilyenek pl. a robbanómotorok hengerperselyei. Ezért eddig ilyen mérések nem is voltak megbízhatóan végezhetők. A találmány szerinti mérőkészülék lehetővé teszi a fentebb' körvonalazott mérések lehetséges legnagyobb pontosságú megvalósítását anélkül, hogy a mérőkészülék készítése a szokásosnál nagyobb pontosságot igényelne. A találmányt annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető csatolt rajzzal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti bővebben. Az 1. ábra a mérőkészüléket részbeni hosszmetszetben mutatja, a 2. ábra az 1, ábrához tartozó vízszintes metszet, a 3. ábra a mérőkészülék működésének mértani összefüggéseit szemlélteti hengeres furat esetén, a 4. ábra pedig kúpos furat esetén. A mérőkészülék (1. és 2. ábra) vázát az —1— test alkotja, melynek megfelelően kialakított, karszerűen lefelé hajló nyúlványai vannak, a mérendő tárgy közref Dgására. Az —1— testen a bütyökszerű —2 és 3-- támasztékok és velük átellenben a —4— rugós -—5— támasz, továbbá ezek síkjára merőlegesen a —6 és 7— támaszték ok és ezekkel átellenben a —8— rugós és —9— támasz vannak elrendezve. Az —1— testnek a mérendő tárgyat átkarolj nyúlványain a merőlegességre vizsgálandó honüokfelületnek támaszkodó —10--és vele átellenben a —11— tapintói vannak. E karok egyikén a —2 és 3— támasztékokkal szemben vannak a —12 és 13— tapintók, amelyekkel a furat és henger egytengelyűsége mérhető. A mérendő hengeres —14— test a forgathatóan ágyazott —15— asztalon áll, amely a —16— állványban van csapágyazva. Az —1— testet az állítható —17— csavar támasztja alá és az a tetején levő —18— gyűrű révén felfüggeszthető és felfelé felemelhető. A —10, 11, 12, 13— tapintók bármely rendszerűek: így mechanikus skálás tapintók (mérőóra, mikrokátor, stb.), vagy villamos, vagy pneumatikus, vagy bármely más rendszerűek lehetnek. A mérésnél tájolófelületként a henger szerepel. A henger mértani meghatározása szerint: ,,a henger olyan egyenes alkotó önmagával párhuzamos mozgatása révén keletkező felület, amely egyenes, egy körön halad és e kör síkjára merőleges". Ezért, ha egy furat vagy henger alkotójához simuló test (1. és 2. ábra) —1— azzal párhuzamosan halad, e testet mértani forgástengelye megegyezik a henger mértani tengelyével. A test alkotóval való párhuzamosságát egyik irányban (a rajz síkjában) az biztosítja, hogy a —2 és 3— támasztékofcat az —5— támasznak szoruló —4— rugó a henger belső felületének szorítja. A másik irányban való párhuzamosságot (a rajz síkjára merőlegesen) hasonló —6 és 7— támasztékok a —8— rugó és —9— támasz biztosítják. Az így forgó, tehát a henger tengelyének irányát meghatározó test bármely pontja, pl. az —>r— távolságban levő —a— pont (3. ábra) olyan kört ír le, amely a forgástengelyre és így a henger tengelyére is merőleges. Ez a pont lehet egy mérőtapintó (1. ábrán —10—) csúcsa is. Ha a mérendő felület síkja párhuzamos az —a— kör síkjával, a körülforgatás alatt (ha az —1— test tengelyirányban nem mozdul el) a —10— tapintó állása és a tapintóval kapcsolatos mutató változatlan helyzetben marad. Ha a mérendő felület