148324. lajstromszámú szabadalom • Impregnálóanyag előállítása elektrotechnikai célra

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.324. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — TA—502. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Impregnálóanyag előállítása elektrotechnikai célra Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Vajda Miklósné, Peres Tibor és Lőrinc Imre, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1959. július 10. A ricinusolaj és a hidrogénezett ricinusolaj ismeretes, mint papírkondenizátorok és egyéb elektromos berendezések impregnáló anyaga. Ezeknek számos jó tulajdonságuk mellett van néhány hátrányos sajátságuk is, elsősorban nagy a veszteségi tényezőjük és meglehetősen rossz a stabilitásuk. A fenti anyagok továbbfejlesztéseképpen kidolgoztak kondenzációs termékeket, amelyek előállításánál ricinusolaj at, illetve hidrogénezett ricinusolajat szervetlen vagy szerves savak és alkoholok észtereivel kondenzálják katalizátor jelenlétében, vagy anélkül (pl. 2,544.342. sz. amerikai szabadalom). Az impregnálás úgy történik, hogy az olajat és az észtert elegyítik és az eleggyel az impregnálandó tárgyat átitatják. Ezt követően hevítés útján magán az impregnálandó tárgyon hajtják végre a kondenzációt. Ilyenformán a tárgyat átitató gélszerű anyag keletkezik, amely magas hőmérsékleten sem folyósodik el és jó dielektromos tulajdonságokkal és megfelelő stabilitással rendelkezik, A gélképződés úgy magyarázható, hogy a többértékű sav és a ricinolsav hidroxil csoportja között észterkötés jön létre. Az ellen a feltevés ellen, hogy a ricinolsav másik reakcióképes csoportján, a karboxil csoporton átészterezés mehetne végbe, szól: 1. a keletkező termék gélszerű konzisztenciája, 2. az a tény, hogy a reakciótermékben glicerint nem sikerült kimutatni, 3. saját kísérleti 'tapasztalataink szerint a reakciótermékhez oly módon is el lehet jutni, hogy szerves vagy szervetlen többértékű savak észterei helyett csak magát a savat visszük reakcióba, ami egyébként jelen találmány kiinduló pontját képezi. Ha ugyanis átésztereződós következne be az észter alkohol komponense nélkül, a reakció nem mehetne végbe. A reakció mechanizmus tanulmányozása tette lehetővé egy új, lényegesen egyszerűbb eljárás kidolgozását. Ugyanis a reakció tanulmányozása iorán olyan jelenségeket tapasztaltunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a folyamat lényege észterkötés kialakulása a ricinolsav hidroxil csoportja és a többértékű sav között. Jelen találmány értelmében az ismert gélek előállíthatók ricinusolajból vagy hidrogénezett ricinusolajból olyan módon, hogy a fent megjelölt észterek helyett az észter sav komponensét használjuk fel, az alkoholt teljesen elhagyva. Az előállításhoz oldószert is lehet használni abból a célból, hogy az olajban a savat finomabban diszpergáljuk. Tehát az ismert géleket ricinusolajból vagy hidrogénezett ricinusolajból és többértékű savakból állíthatjuk elő, ezek egyszerű összekeverése és hevítése útján. A savnak az olajban való jobb diszpergálása oéljából olyan oldószereket lehet felhasználni, amelyekben a sav oldódik és amelyek a ricinusolajjal elegyednek. Az oldószer az impregnálás, illetve kondenzáció folyamán szokásos módszerekkel visszanyerhető. Az ily módon nyert folyékony keverék alkalmas elektromos alkatrészek (pl. kondenzátorok) átitatására úgy, hogy a tulajdonképpeni impregnálóanyag a jó elektromos tulaj donságolkkal rendelkező gél, magán az impregnált tárgyon keletkezik az átitatást követő hevítés során. Ez ,az eljárás az eddig ismert eljárásoknál lényegesebben kedvezőbb. Eddig ismert eljárások kiinduló anyaga az olaj mellett valamilyen észter, amelyet egyrészt külön lépésben kell a kondenzáció céljára előállítani, másrészt a szóbajövő észtereik nagy része könnyen bomló, nehezen kezelhető vegyület. Jelen találmány szerinti eljárás viszont kiküszöböl egy kényes, költséges közbeeső eljárást és az ennek során keletkező, sok esetben könnyen bomló, termék helyett ennek egyik sokkal könynyebben kezelhető stabilis alapanyagát alkalmazza közvetlenül az impregnáló anyagot képező kondenzációs termék előállítására. Az így keletkező kondenzációs termék elektromos alkatrészek impregnálására alkalmas jó szigetelő tulajdonságokkal és stabilitással rendelkező anyag.