148323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kör vagy ívelt idomszelvényű rudak és csövek hengerlésére és ennek foganatosítására való hengermű

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.323. SZÁM 7. a. OSZTÁLY - TA-458. ALAPSZÁM Eljárás kör vagy ívelt idomszelvényű rudak és csövek hengerlésére és ennek foganatosítására való hengermű Feltalálók: Takács Péter oki. kohómérnök és Hegyi János technikus, Budapest (Csepel) A bejelentés napja: 1958. szeptember 23. A találmány kör, vagy másefféle ívelt idomala­kos keresztmetszetű, tömör vagy üreges rudak ill. csövek magon vagy magnélküli hengerlésre való eljárás, nyitott üregű hengerekkel és ilyen hengerekkel kialakított hengersor. Az alakos üregben való ismeretes hengerlési el­járás szerint a körkeresztmetszetű rúddá vagy cső­vé hengerlendő munkadarabokat az elkészítendő keresztmetszeti átmérőig fokozatosan csökkentő hengerek között toljak át. Ezen hengerművek kör vagy ívelt idomszelvé­nyű rúd- ill. csőárukat gyártó hengerei, akár mag­nélküli, akár magon hengerléssel dolgoznak, alko­tóikkal az idomszelvényt gyakorlatilag körülhatá­roló un. zárt üreget alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a hengerek nyomófelületei úgyszólván zárt idomot képeznek és szomszédos éleik között csak annyi hézag van, hogy azok egymással ne érintkezzenek vagy éleik le vannak gömbölyítve. Az eddig al­kalmazott fenti megoldást a találmánnyal való összehasonlítás egyszerűsítése céljából a mellé­kelt rajz 1. ábrája mutatja. Az ilyen zárt üregkiképzésű ül. munkafelületű hengerekkel dolgozó hengerműveknél többféle hátrány tapasztalható. Az 1. ábrán zárt üregű, magon hengerléssel dolgozó csőnyomópad egyik hemgerállványának nyomóhengerfelületei munkában ' láthatók. —1— a munkadarab, ill. hengerlés alatt levő cső kereszt­metszetét, —2— a hengereket és —3— a magot jelöli. Amint az 1. ábrából is látható, a csövet körülhatároló gyakorlatilag zárt üreget képező —2— hengerek legkisebb és legnagyobb dolgozó átmérői között nagy a különbség, ennek követ­keztében a hengerek nyomófelületei különböző ke­rületi sebességgel haladnak, vagyis ugyanazon henger nyomófelülete is különböző hengerlési se­bességgel dolgozik, miáltal hengerlés közben nagy­mértékű csúszás van az —1— cső anyaga é,s a —2— hengerek nyomófelületei között, ami a hen­gerek gyors elhasználódását okozza. Az 1 munka­darabot zárt üreggel körülvevő 2 hengerek között a gyakorlatban annyi hézag van, amennyi szük­séges, hogy a hengerek szélei csapágyaik ill. csap­jaik játéka, kopásuk, kotyogásuk, ütő-forgásuk esetén se súrolják ill. köszörüljék egymást. A hen­gerek között a fenti játékok és elhasználódások miatt elkerülhetetlenül szükséges kb. 3—5°-os központi szögnek megfelelő hézagokba azonban hengerlés közben a munkadarab anyaga betürem­lik, sőt túltöltés esetén a benyomuló anyag még a hengerek törését is okozhatja. Ezen betüremlé­sek következtében a hengerelt anyag felületén oldalvarratok képződnek, amelyek a hengerlés kö­vetkező fázisában rálapolódnak az anyag felületé­re. Ezekből származó selejtgyártás megelőzése cél­jából a hengerlés fázisaiban kisebb redukciók en­gedhetők csak meg, ennek következtében viszont több állványon átvezetéssel ill. szúrással, újra melegítésekkel és nagyobb hengerlési erőszükség­lettel érhető csak ei a kívánt redukció. Az anyag és a hengerek munkafelületei között levő csúszás, a hengerek dolgozó felületén keletkező súrlódási és a varratok kialakítására fordított munka növe­li a hengerlés erőszükségletét, ebből kifolyólag megnövelt nyomóerők hatnak a —3— magra és a —2— hengerek csapágyaira, amelyek következté­ben azok időelőtt elhasználódnak. A fellépő ún. pótsúrlódási igénybevételek miatt a csapágyak és a magok élettartama rövid. Magon való henger­lésnél a leírt hátrányok még fokozottabb mérték­ben jelentkeznek. Az anyag nemcsak a hengerek felületén súrlódik, hanem a zárt üreg alkalmazása következtében a —3— magon is nagymértékű a súrlódás. A hengerlés után az anyag nehezen tá­volítható el a —3— magról, így a lazító művelet alatt az anyag erős igénybevételt szenved és durva nyomok képződnek a lazított anyag felületén. A találmány a felsorolt hátrányok megszünteté­sére alkalmas új hengerlési eljárás és ennek megvalósítására való nyitott üregű hengermű megoldás, mellyel magnélküli és magon való hen­gerlés egyaránt elvégezhető. A csatolt rajzok 2. ábrája a találmány szerinti eljárás foganatosítására való hengermű egyik áll­ványában dolgozó hengereinek példaképpeni ki­viteli alakját szemlélteti, amellyel kapcsolatos alábbi leírásból bővebben megismerhető a talál­mány szerinti új technológia is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom