148308. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékmérő tengelykapcsoló

Megjelent: 1981. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.308. SZÁM 42. k. 1—7. OSZTÁLY- — PU—105. ALAPSZÁM Nyomatékmérő tengelykapcsoló Puhr Lajos oki. gépészmérnök, és Erdődi Kálmán géptervező, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1959. december 2. A találmány nyomatékmérő tengelykapcsolóra vonatkozik és célja két összekapcsolt tengely között átvitt nyomaték üzemi viszonyok közötti mérése. Ismeretek nyomatékmérő tengelykapcsolók amelyeknél a két tengely közötti kapcsolatot egy torziós rúd viszi át. Ennek a rúdnak két vége a két tengelyhez mereven kapcsolódik és a rúd elcsavarodásának mértéke szolgál az átvitt nyomaték mérésére. Az ilyen nyomatékmérőnek hátránya, hogy beépítési hossza aránylag nagy, amit a torziós rúd hossza szab meg. A nagyobb hossz már csak azért is szükséges, hogy a nyomaték mérésére megfelelő nagyságú szögelfordulást szolgáltasson. Egy másik hátránya az ilyen nyomatékmérőknek, hogy távleolvasó és regisztráló berendezés nem csatlakoztatható hozzá. Az ilyen nyomatékmérőknél a leolvasás általában sztroboszkóp lámpával történik és két forgó, de egymáshoz képest a nyomaték arányában elfordult tárcsán levő jelnek szögeltérését vizsgálja. Előnye ennek a berendezésnek, hogy olcsó és egyszerű, viszont hátránya, hogy lassú fordulatnál a szem tehetetlensége folytán a sztroboszkóp lámpa nem hozható összhangba a tengely fordulatszámával, még a jelek többszöröse esetén sem. Több jel alkalmazása egyébként nagy hibaforrást rejt magában, mert fordulatszám tévedéseket okozhat. Az erős fény zavarja a leolvasás lehetőségét és a hálózati műfény világítás 50 Hz-es frekvenciája a hangolható sztroboszkóp lámpával való mérést zavarhatja. A találmány szerinti nyomatékmérő tengelykapcsoló fenti hátrányokat kiküszöböli, azáltal, hogy egyszerű szerkezetű, meghibásodási lehetősége nincs, leolvasásához semmilyen szaktudás nem kell alkalmazható közvetlen, vagy távleolvasással, vagy regisztráló műszerrel kapcsolatban is. A találmány szerinti nyomatékmérő tengelykapcsoló a két összekapcsolandó tengely közé iktatott nyorniatékátvivő rugóból és az átvitt nyomaték mérésére a torziós szöggel arányosan a tengely axiális irányában elmozgatott szervből és ezzel együttműködő közvetlen és/vagy távleolvasásra és/vagy regisztrálásra szolgáló méreőszközből áll. A találmány szerinti tengelykapcsoló rugója célszerűen négyszögkeresztmetszetű hengeres csavarrugó, mert ennek elhelyezése a leggazdaságosabb, de nincs akadálya annak, hogy adott esetben más szelvényünk, pl. körkeresztmetszetű csavarrugót, vagy spirálrugót alkalmazzunk. A találmány szerint a két összekötött tengaly relatív szögelfordulását, amelynek nagyságát a közbeiktatott rugó és az átvitt nyomaték határozza meg a tengelykapcsoló tengelye irányában — amely megegyezik a két összekapcsolt tengely irányával, — axiális mozgássá alakítjuk át. Ennek az axiális mozgásnak a mértékét, amely a csavarrugó torziós szögének mértékével arányos és ennek következtében a torziós nyomatékkal is egyenes arányban áll, egy skálán olvashatjuk le. A skála vagy a nyomaték mértékét mutatja közvetlenül, vagy pedig az elmozdulás nagyságát adja, és utóbbi esetben az alkalmazott rugó hitelesítési diagramjából kaphatjuk az átvitt nyomaték nagyságát. Ennek a lineáris elmozdulásnak nagyságát — bár a rendszer forgásban van — közvetlenül leolvashatjuk, megfelelő átvivő szerkezettel egy mutató elmozgatására használhatjuk, vagy például elektromos átvitellel távleolvasásra, vagy regisztrálás céljaira használhatjuk fel. A találmány szerinti nyomatékmérő tengelykapcsolót egy kiviteli példán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. Az 1. ábra egy példakénti tengelykapcsoló hosszmetszetét mutatja, a 2. ábra ugyanezen tengelykapcsoló nézete, csúszó hüvely nélkül, a 3. ábra a lineáris mozgást átvivő szerv egy példakénti kivitelének hosszmetszete, míg a 4. ábra az előbbi ábra síkjára merőlegesen, az A—A vonal mentén vett metszetet mutat, a mutatószerkezet metszetével együtt. Végül az 5. ábra egy lehetséges mutatószerkezet ábrázolása. Amint az 1. és 2. ábrákból látszik, a rajzon nem ábrázolt két összekötendő tengely 1 és 2 csonkokba illeszkedik és ezen kapcsolóosonkoik közül az egyik célszerűen bőrdugós tengelykapcsoló kivitelben van elkészítve, a kisebb szerelési egyenlőtlenségek kiegyenlítése céljából. Az 1 és