148302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olaj porlasztására és olajporlasztó
2 148.302 ható maximális impulzust állítja elő, amely előnyös, ha tengelyirányú. Példaképpen az alábbi táblázatból kiolvashatók 1 mm2 keresztmetszeten óránként átáramló telített gőz mennyiségei és az ezeknek megfelelő impulzus erő: * pg atü g kg/mm2 , ó lg kg 2 1,6 71,6 4 2,6 118,0 6 3,6 165,0 8 4,6 213,0 10 5,6 260,0 12 6,6 306,0 14 7,5 351,0 Ugyancsak példáiképpen feltünteti a következő táblázat különböző olaj nyomásoknál 1 mm2 keresztmetszeten átáramló - olajmennyiségeket, valamint 1 kg olajra eső impulzus erő alakulását: Po atü o kg/l mm2 , ő Io kg 1% kg/ 0,01 5.04 0,715 0,142 0,04 10,1 2,88 0,285 0,25 25,2 18,0 0,714 1,0 50,4 71,8 1,424 4,0 101,0 288,0 2,85 10,0 159,0 716,0 4,5 15,0 198,0 1092,0 5,51 20,0 225,0 1435,0 6,38 Ha számításokat végzünk fenti sémák szerint és megállapítjuk 1^—10 értékeit, 'minden — esetben egy kg olajmennyiségre vonatkoztatva, de különböző porlasztó közeg — olaj aránynál és különböző olaj nyomások esetében, azt láthatjuk, hogy viszonylag minél kevesebb porlasztó közeggel dolgozunk az olaj mennyiségéhez viszonyítva, annál kisebb olajny omlással kell dolgoznunk, nehogy érezhetően csökkenjen az lg—10 impulzus-különbség. Ezért előnyös és elméletileg legelőnyösebbnek mondható a porlasztó közegnek Laval-fúvókán át történő leexpandáltatása és közvetlenül a fúvóka után a közeg áramlási irányára közel merőlegesen kis nyomással, illetőleg sebességgel az olajsugárnak a porlasztó közegsugárral való ütköztetése lehetőleg akkora olajsebesség mellett, hogy az olajsugárnak akkora impulzusa legyen, hogy a porlasztó közeg sugarába kellő mélységig behatolhasson a jó keveredés érdekében. Folytatva az 1. ábra szerinti olaj porlasztó működésének leírását: A (2) Laval-fúvóka (3) keresztmetszete körkeresztmetszet. A (4) keverőeső (5) keresztmetszete különböző alakú lehet, pl. körkeresztmetszet, vagy függélyesen, vagy vízszintesen lapított keresztmetszet stb., a (6) keresztmetszet pedig ismét körkeresztmetsaet. Ennek nagysága befolyással bír a láng alakjára. A (7) olajbeömlő nyílást a (8) szabályzótű, vagy ék alakú szelep segítségével lehet változtatni. A (8) szelep szárát a (9) tömszelencén át vezetjük ki s a (10), pl. kétkarú emelő s a (11) rúd segítségével mozgatjuk. Az olaj a (12) csövön érkezik hőmérsékletének megfelelő p0 nyomással. Az olaj cső a (13) diffuzoros olajfúvókához csatlakozik, amely után az olaj nyomása lecsökken. Utóbbi nyomást a (8) szelep segítségével megfelelően beállított kiömlő keresztmetszettel állítjuk be akkorára, hogy az la. ábrán látható (a) olajsugár, amely előnyösen szintén lapított, a (b) gőzsugárba kellő mélységig behatolhasson s az ehhez szükséges sebességgel, illetőleg impulzus erővel rendelkezzék. A pi gőznyomás változtatása a porlasztás intenzitásának változtatását jelenti. Egyben ennek változtatásával a különböző óránkénti olajmennyiségeknek megfelelő optimális, illetőleg gazdaságos porlasztó közeg mennyiséget lehet beállítani. Természetesen a p] nyomás növelése a diffuzor utáni olajnyomás beszabályozását is megkívánja a (8) szelep segítségével. Miután a porlasztás tökéletessége a lángon szemmel jól észlelhető, a diffuzor utáni olajnyomás beállítása üzem alatt történhet. Hosszabb lángot kisebb olajnyomás mellett, rövidebb lángot nagyobb olajnyomás mellett állítunk be. Az olaj a (13) szűkítés előtt a (14) összekötőcsövön át a (15) visszavezető {recirkulációs, vagy recirkuláltató) csőbe áramlik s ennek következtében az olajáram a (13) fúvóka előtt mint szűk keresztmetszet elől, a nagyobb viszkozitás folytán megjelenő „olajcsomókat" elsodorja s így meggátolja a szűk keresztmetszet előtt az ellenállás megnövekedését, vagyis meggátolja az olajnyomás ingadozását. Az olaj érkező nyomását a (15) visszavezetőoső folytatásában alkalmas helyen beépített szabályzószelep segítségével állítjuk be. Ennek nyitásakor több olaj tud, recirkulálni s ennek következtében csökken a porlasztóban az olajnyomás. A (12), (14) és (15) olajcsöveket a (16) fűtőgőzcső veszi körül az lb. ábra szerint. Minél kisebb az óránkénti olajfogyasztás, annál több a recirkuláltatott olaj viszonylagos mennyisége az elfogyasztott olajmennyiséghez képest. Nagyfogyasztású porlasztónál elegendő, ha recirkuláltatott olaj mennyisége az olajfogyasztáshoz képest kb. 25%. A találmány jellemzői a következők: 1. Tengelyirányú Laval-fúvóka alkalmazásával a rendelkezésre álló porlasztó közeg nyomását teljes mértékben sebességgé alakítjuk s ugyanakkor az olajat merőlegesen, illetőleg közel merőlegesen (60—90°Hkal) kis sebességgel vezetjük a porlasztó közeg sugarára, illetőleg annak belsejébe közvetlenül a Laval-fúvóka után egy cserélhető, zárt diffuzoros keverőcsőben. A Lavalfúvóka is cserélhető. 2. A keverőeső, amely a Laval-fúvókához kapcsolódik, körkeresztmetszettel bír elülső oldalán, majd akár kör-, akár különböző irányban lapított körkeresztmetszettel folytatódik, végül olyan diffuzorral végződik, amely a lapított keresztmetszetet fokozatosan körkeresztmetszetté alakítja át. A diffuzor végső kereszmetiszete különböző nagyságú lehet. 3. Az olajat a keverőosőbe különböző, de a gőzhöz képest minimum egy nagyságrenddel kisebb nyomással vezetjük a porlasztó közeg sugarába. A kiáramlás nyomását, illetőleg sebességet szabályozni lehet egy tűszeleppel, amely a kiömlő csatornában elmozdítható. A tűszelepet üzem közben az égőn kívül elhelyezett állító szerv segítségével mozgathatjuk.
