148299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor előállítására és szerves vegyületeknek e katalizátos segítségével történő átalakítására

148.299 3 kellett felhasználásuk előtt részesíteni, amelyeket az ismert régebbi eljárásokkal állítottak elő a foszforsavból és szilárd szilikátos anyagból álló keverék meghatározott részecskékké való alakítása és e részecskék 400 C° feletti, 500 vagy 510 C°ig menő hőmérsékleteken történő kalcinálása útján. A találmány szerinti katalizátorok felhasználásával lefolytatott kondenzációs reakciók gyakorlati kivitele lényegében ugyanolyan hőmérsékletek és nyomások alkalmazásával történhet, mint amilyeneket szilárd foszforsavas katalizátorokkal is alkalmaztak; így pl. könnyen lefolytathatók az ilyen reakcióik szobahőmérséklettől egészen kb. 400 C°-ig menő hőmérsékleteken és a légköri nyomástól :kb. 100 atm-ig terjedő nyomások alatt. A szerves vegyületek számos különböző fajtája alkilezhető a találmány szerinti eljárással. Az ilyen szerves, vegyületek lehetnek pl. aromás vegyületek, mint aromás szénhidrogének, fenolok, fenolsók, aromás aminők, aromás halogenidek, aromás ketonok, valamint az aroimás karbonsavak sói. Különösen előnyösen alkalmazhatók e célra az aromás vegyületek közül az aromás szénhidrogének, főként a monociklusos aromás szénhidrogének, tehát a benzol-szénhidrogének. Az ilyen célra alkalmazható aromás szénhidrogének sorában megemlíthetők a következők: benzol, toluol, o-xilol, m-xilol, p-xilol, etilbenzol, o-dietilbenzol, m-dietilbenzol, p- dietilbenzol, 1,2,3-triimetilbenzol, 1,2,4--triimetilbenzol, 1,3,5-trimetilbenzol (mezitilén), o-etiltoluol, p-etiltoluol, n-propilbenzol és izopropilbenzol (kumol). Felhasználhatóik a találmány szerinti eljáráshoz a nagyobb molekulasúlyú alkil-szénhidrogének, pl. azok, amelyek aroimás szénhidrogének olefin-polimérekkel történő alkilezése útján állíthatók elő. Az ilyen termékeket általában alkilátoknak szokták nevezni, megemlíthetők közülük a hexilbenzol, hexiltoluol, heptilbenzol, heptiltoluol, oktilbenzol,. nonilbenzol, noniltoluol, decilbenzol és doderilbenzol. Az ilyen alkilátokat igen gyakran olyan magas forrpontú frakció alakjában nyerjük, amelyben az aromás szénhidrogénhez kapcsolódó alkilcsoport lánchosiszúsága Cg és Cis között változik. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható alkilezhető aromás szénhidrogének további példái az olyan vegyületek, amelyek telítetlen oldalláncot tartalmaznak, mint a sztirol, viniltoluol és allilbenzol. További felhasználható aromás szénhidrogének a két vagy több árucsoportot tartalmazó vegyületek, mint pl. a difenilmetán, trifenilmetán, fluorén és sztilbén. A találmány szerinti eljáráshoz felhasználható kondenzált benzolgyűrűs vegyületek példáiként a naftalin, antracén, fenantrén, krizén, rubren és indén említhetők. Az „alkilezhető aromás vegyületek" fogalma általában azokra az aroimás vegyületekre terjed ki, amelyek egy stabil gyűrűt, ill. magot tartalmaznak, mint amilyen a benzol molekulájában van, és amelyek telítetlen jellegűek a benzol-molekula telítetlenségéhez hasonló értelemben. Így tehát az „aromás vegyület" fogalmát e leírásban és a hozzá csatolt igénypontokban tágabb értelemben használjuk; e fogalom itt nem csupán a karbociklusos vegyületeket foglalja magába, hanem kiterjed a stabil magot tartalmazó heterociklusos vegyületekre, mint pl. a piridin-, furán-, tiofén-, pirrol- és pirazol-gyűrűt tartalmazó vegyületekre is. Emellett a találmány szerinti eljárásban felhasználható aromás vegyületek tartalmazhatnak egyidejűleg mind karbociklusos, mind heterociklusos gyűrűt is, mint pl. az indol ós a karbazol. Tartalmazhatnak továbbá a felhasználható aromás vegyületek a benzolmag mellett még egyidejűleg telített gyűrűt is, mint pl. a tetralin és az indán. Felhasználhatók a találmány szerinti eljárásban olyan alkilezhető aromás vegyületek is, amelyek nem-szénhidrogén jellegű helyettesítőt tartalmaznak; ilyenek pl. a fenol, a pirokatechin, a rezorcin, a pirogallol, az anilin, valamint az o-toluidin, m-toluidin, p-toluidin, klórbenzol és brómbenzol. Az alkilezhető vegyületek említett csoportjai közül különösen előnyösen az aramás szénhidrogének alkalmazhatók. A többi említett alkilezhető szerves vegyület némelyike esetleg nem egyenértékű a találmány szerinti eljárásban való alkalmazás szempontjából, így ez utóbbiak esetében esetleg az aromás szénhidrogéneknél alkalmazásra kerülő reakciókörülményektől eltérő feltételek alkalmazására van szükség, az alább említendő alkilezőszerekkel a találmány szerinti katalizátorok jelenlétében lefolytatandó reakciók véghezviteléhez. ' Alkilezőszerként, illetőleg polimerizálandó kiindulóanyagként a találmány szerinti kondenzációs eljárásban felhasználható telítetlen szerves vegyületek általában telítetlen szénhidrogének lehetnek, mint amilyenek a monoolefinek, diolefinek és poliolefinek. Az előnyösen alkalmazható telítetlen vegyületek elsősorban az olefines szénhidrogének; ezek sorába a molekulánként egy kettőskötést tartalmazó monoolefinek és a molekulánként egynél több kettőskötést tartalmazó poliolefinek tartoznak. Ilyen vegyületek példáiként a rendes körülmények között gáznemű, ill. rendes körülmények között folyékony monoolefinek említhetők, mint az etilén, propilén, 1-butilén, 2--butilén, izobutilén, a pentilének, hexilének, valamint a rendes körülmények között folyékony hosszabbláncú olefinek, valamint ezek sorában a molekulaláncként kb. 6—18 szénatomot tartalmazó különféle olefin-polimerek. Az alkalmazható diolefinek jellegzetes példái az 1,3-butadién, az 1,3-pentadién és az 1,3-hexadién. A felhasználható cikloolefinek jellemző példái a ciklopentén, ciklohexén, a különféle alkilcikloolefinek, mint pl. a metil ciklopentén és metilciklohexén, valamint a policiklusos olefinek, mint a bicikló-(2,2,l)-2-heptén. A találmány szerinti eljárás kiterjed az említett, helyettesíthető hidrogénatoimot tartalmazó, alkilezhető vegyületek olyan alkilezésére is, amelynek során olefinek módjára reagáló vegyületek szerepelnek alkilezőszerként; ez utóbbiak is beleértendők itt a „telítetlen szerves vegyületek" fogalmának körébe, minthogy az ilyen vegyületek vagy olefines szénhidrogének létrehozására képesek, vagy alkilcsoportot képesek átadni az alkilező reakció lefolytatására alkalmazott reakciókörülmények között. Az ilyen olefin-képző és a találmány szerinti eljárásban alkalmazható vegyületek példái az alkilkloridok, alkilbromidok és alkiljodidok, amelyek molekulánként legalább 2