148299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor előállítására és szerves vegyületeknek e katalizátos segítségével történő átalakítására
Megjelent: 1981. júni us 3 0. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.299. SZÁM 12. o. 1—4.OSZTÁLY — O1—40. ALAPSZÁM Eljárás katalizátor előállítására és szerves vegyületeknek e katalizátor segítségével történő átalakítására Universal Oil Products Company, Des Piaines (Illinois, Amerikai Egyesült Államok) Feltalálók: Bielawski Mitchell Sebastian és Mavity Julian Maris kutató vegyészek A bejelentés napja: 1960. január 11. A jelen találmány katalizátor előállítására, valamint szerves vegyületeknek e katalizátor segítségével történő átalakítására, közelebbről megjelölve telítetlen szerves vegyületek kondenzálására vonatkozik. Pontosabban meghatározva: a jelen találmány tárgyát olyan eljárás képezi, amelynek segítségével telítetlen szénhidrogéneket értékesebb termékké alakíthatunk át, alkilezhető aromás vegyületekkel lefolytatott reakció vagy pedig polimerizáció útján, szilárd foszforsavas katalizátor jelenlétében. A nagy kompresszió-arányú gépkocsimotorok használatának a legutóbbi időben történt nagymérvű elterjedése és a repülőbenzin-fogyasztás számottevő mértékű megnövekedése szükségessé tette az ásványolajfinomító ipar számára, hogy tökéletesített eljárásokat dolgozzanak ki és alkalmazzanak rendkívül nagymértékben kopogásálló repülőgép-motorokban és nagy kompresszió-arányú gépkocsi-motorokban üzemanyagként jól használható szénhidrogénak előállítására. A jelen találmány nagymértékben kopogásálló, ilyen célokra kiválóan alkalmas szénhidrogének előállítását teszi lehetővé, aromás szénhidrogének olefinekkel történő katalitikus alkilezése, valamint a rendes körülmények között gáz alakú olefinek polimerizáoiója útján. A butilének katalitikus kondenzációja és az; így kapott izooktilének hidrogénezése útján könnyen előállítható izooktánok, valamint általában az izioparaffinek a repülőgép-motorokban és nagy kompresszióarányú gépkocsi-motorokban felhasználásra kerülő üzemanyagok igen értékes alkotórészei. Növekvő mértékben nyilvánul meg kereslet az defines polimerek iránt a vegyiparban is, ahol defines monomerekből, főként propilénből -előállít-, ható különféle polimerek iránt a vegyiparban is, ahol' ezek a vegyületek értékes közbenső termékekként vegyipari termékek előállítása során. Emellett a katalitikus alkilezés útján előállítható alkilezett aromás vegyületek nagy része önmagában vagy közbenső termékként jól használható a műanyagok, műgyanták és egyéb szerves anyagok gyártása során is. A benzol etilénnel történő alkilezése útján nyerhető etilbenzolt nagymértékben használják fel a sztirol dehiidrogénezése útján történő gyártására; az. így kapott sztirol egyes műgumifajták gyártásának egyik kiinduló anyaga. További példaként említhető, hogy a benzol olefines szénhidrogénekkel, pl. propilénnel történő alkilezése útján pl. kumolt állíthatunk elő, amely azután kumol-hidroperoxiddá oxidálható. Ez. utóbbi vegyület, azután fenollá és acetonná bontható el. mindkét termék értékes ipari vegyi anyag. Megemlíthető még pl. a p-<krezol izobutilénnel történő alkilezése, ennek révén 2,6-di-terc.-butil-4-met.ilfenolt nyerhetünk, amely hatásos oxidációgátlószerként alkalmazható szerves anyagok oxigén behatása által bekövetkező romlásának rneggátlására. Az ilyen kondenzációs reakció lefolytatására már nagyszámú katalizátor alkalmazását javasolták; különösen a szilárd foszforsavas katalizátorok kerültek már széleskörű felhasználásra ilyen reakciók ipari lefolytatása során. Az. eddig ismert ilyen fajta katalizátorok azonban lényeges hátrányokat mutattak. A találmány egyik tárgyát olyan szilárd foszforsavas katalizátor megalkotása képezi, amely az eddig ismert ilyenfajta katalizátorok hátrányainak kiküszöbölésére használható fel a különféle kondenzációs rendszerek, mint. a fentebb említett polimeirizációs és alkilezési reakciók magvalósítása során. A kondenzációs reakciók elősegítésére az ipari gyakorlatban eddig alkalmazott szilárd foszforsavas katalizátorok előállítása eddig oly módon történt, hogy valamely szilikátos adszorbens anyagot olyan arányban kevertek foszforsavval, hogy a kapott termékben a P2.O5 és a szilikátos adszorbens közötti súlyarány értéke kb. 2 legyen. Az így kapott elegyet azután meghatározott alakú részecskékké alakították és kb. 260 és 430 C° közötti hőmérsékleteken kalcinálták; az így készített kalcinált katalizátor összes P2Or>-tartalma általában 60—65 súly% volt. Az ily módon előállított katalizátorok frissen elkészített állapotban jó ak-
