148291. lajstromszámú szabadalom • Elektromechnaikus mérőkészülék nyomásváltozások mérésére és regisztrálására
2 148.291 ábra a 3. ábra B—B metszete. Az üveg vagy kvarc mérőtest alakját az 0 d-2, a., b., és v., méretek határozzák .meg a korábbiaknak megfelelően. Itt a 11 mérőrész a mérőrendszerhez a 12 csővel csatlakozik. A deformáció mérése történhetik nyúlásmérőbélyeggel, vagy induktív mérőátalakítóval. Nyúlásmérőbélyeges mérés esetén a 7 és 8 a mérő —, míg a 9 és 10 a hőkompenzáló nyúlásmérőbélyeg. A mérést induktív mérőátalakítóval is elvégezhetjük. Az induktív mérőátalakítók működési elve az, hogy belül üreges, közös csévére tekercselt, villamosan egymással szembekapcsolt két tekefcs induktivitása azonos akkor, ha a cséve belsejében elhelyezkedő vasmag szimmetrikus, központi helyzetben van, azonban megváltozik, ha a vasmag bármelyik irányban elmozdul. Természetesen a tekercseket váltakozó feszültséggel kell táplálni. A tekercsrendszert tartó csévét a deformálódó felület egyik pontjához, a vasmag kivezető rúdját a felület másik pontjához rögzítve, a szerkezet elmozdulás- ill. nyúlásmérőként alkalmazható. Induktív mérőátalakítóval történő mérésnél a 13 mérőfejet szilárdan rögzítjük a 12 csőre, míg a mérőadó elmozduló 14 tapintója a 11 mérőrész végéhez csatlakozik. A tapintó méri a 11 mérőrész elmozdulását. Ez az elmozdulás arányos a belső nyomásváltozással. Induktív mérőátalakító helyett természetesen minden további nélkül, kapacitív, vagy egyéb elektromechanikus mérőátalakító is alkalmazható. Más kiviteli alakot mutat az 5. és 6. ábra. A 6. ábra az 5. ábra C—C metszete. A köbtartalom és szilárdság ill. deformáció által támasztott követelményeket az 1, h, n, n, és v, méretek elégítik ki. A 15 mérőfelületen helyezzük el a 16 és 17 mérő és 18 ill. 19 hőkompenzáló nyúlásmérőbélyegeiket. A mérőelem a 20 csővel csatlakozik az üvegből, vagy kvarcból készült mérőrendszerhez, vákuumzáró kapcsolattal. A deformáció nagyságát mérhetjük az 1. és 2. valamint az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli alakon is oly módon, amint azt a 7. ábra szemlélteti. Az induktív mérőátalakító 21 testét a mérőrendszerhez csatlakozó 22 csőre erősítjük elmozdulásmentesen. Az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél a felerősítés a 2 csőre, míg az 5. és 6. ábra szerintinél a 20 csőre történik. A 23 mérőrész deformációját a 24 tapintó elmozdulása méri. Az 1. és 2. ábrák szerinti kivitelnél az 1 mérőtest, az 5. és 6. ábra szerinti kivitelnél pedig a 15 mérő felület deformációját mérjük. Olyan esetben amikor különböző alkalmakkor egymástól nagyságrendekkel eltérő nyomástartományokat kell ugyanabban az üveg vagy kvarc készülékben mérni, célszerű a mérőrészt cserélhelőre készíteni. így azonos érzékenység biztosítható néhány Hgmm-es és többszáz Hgmm-es nyomás mérésekor, ha az egyes nyomástartományokban levő maximális nyomásnak megfelelő méretűre készült membránt alkalmazzuk. A mérőtestek példaképpeni kiviteli alakját a 8. ábra mutatja 0 d3 és s méretekkel jellemzett membránnal. A 25 mérő•tér a 26 membrán és 27 test között van és a mérő-2 A kiadásért felel: a Közgazdas rendszerrel a 28 csövön keresztül csatlakozik vákuumzáró kapcsolattal. A 26 membrán és 27 test vákuumzáró kapcsolatát a 29 anya és 30 csavar biztosítja, a 31 és 32 tömítésekéin keresztül, A 26 membránra vannak felerősítve pl. ragasztással a 33 és 34 mérő és a 35 ill, 36 kompenzáló nyúlásmérőbélyegek pl. a 9. ábra szerinti elrendezésben. Induktív elmozdulásmérő alkalmazását a 10. ábra mutatja. A 37 mérőadó testet a 28 csőre rögzítjük elimozdulásmentesen, A 38 tapintó méri a 26 membrán f deformációját. A mórőelem és a mérendő nyomásváltozás tere közötti vákuumzáró kapcsolat pl. forrasztással, vagy összecsiszolt kúpos csatlakozók egymásfoaillesztésével, vagy más hasonló módszerrel történhet. A találmány szerinti mérőelem alakját meghatározó méreteket célszerűen úgy kell megválasztani, hogy a mérőelem köbtartalma ne haladja meg a teljes reakdótér köbtartalmának 2%-át. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromechanikus mérőkészülékek nyomásváltozások mérésére és/vagy regisztrálására azzal jellemezve, hogy a nyomásváltozásban résztvevő közeg tartálya legalább részben a belső nyomással arányosan deformálódó, vegyileg indifferens anyagból — pl. üvegből, kvarcból, műanyagból — van, továbbá jellemezve a deformálódó rész külső felületén elrendezett elektromechanikus mérőátalakítóval. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a deformálódó rész a nyomásváltozás teréhez csatlakozó külön mérőelemként van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a mérőelem a nyomásváltozási folyamat edényével azonos anyagból van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a mérőelem tere és a nyomásváltozás tartálya között vákuumzáró kapcsolat van, amely oldhatatlan kötés, pl, forrasztás. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a mérőelem tere és a nyomásváltozás tartálya között vákuumzáró kapcsolat van, amely oldható kötés, pl. kúpos csőtoldat, hollandi anya. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja jellemezve nyúlásmérőbélyeges mérőátalakítóval. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, jellemezve induktív elektromechanikus mérőátalakítóval, 8. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja jellemezve kapacitív elektromechanikus mérőátalákítóval. 9. 1—8. igénypontok bánmelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőelem térfogata a reakciótér térfogatának legfeljebb 2%-a. ajz :i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 610435. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—13.