148287. lajstromszámú szabadalom • Gépjárművek áruterhelésének automatikus mérése és jelzése
Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.287. SZÁM 42. f. OSZTÁLY—LA—433 ALAPSZÁM Gépjárművek áruterhelésének automatikus mérése és jelzése Láng Ferenc anyaggazdálkodási vezető, Baliga István mérnök, Pogány Andor technikus, Németh Lajos mérnök, mindannyian budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. november 27. Gépjárművek (teherautó, vagon stb.) áruterhelését az eddig kialakult gyakorlat szerint bruttó mérési eljárással vagonmérlegeken, kocsimérlegeken eszközölték. Ez a mérési eljárás természetesein helyhezkötött és a berendezés költséges volta miatt szórványos. Az adott súlyú áruk szállításánál különösebb nehézségek nem merültek fel, mert a járművet a megengedett terhelési határig tárolják be. Nehézségek merülnek fel azonban az előre le nem mért, vagy le nem mérhető áruk •szállításánál. Ilyenek pl. az ömlesztett anyagok, (gabona, homok, kő, kavics, mész stb.). Ezeknél a rakodó helyeken ritka esetben áll rendelkezésre vagon vagy kocsi mérleg. Különös mértékben felmerülnek a nehézségek a gépkocsiknál, ahol a terhelési határ szigorúan rögzített és túl nem léphető, mert ez a szállításnál fellépő rázások és lökése1 ' következtében a gépkocsi rohamos tönkremeneteléhez vezet. A legtöbb esetben a gépkocsivezetőnek nincs módjában ellenőrizni a terhelés értékét és így esetleg nem használja ki a terhelési lehetőségeket vagy az esetleges ellenőrzés céljából a mérőhelyekhez igen sok többlet utat kell megtenni. Célszerűnek látszik olyan berendezés kialakítása, amely lehetővé teszi egy értékhatáron belüli mérés közvetlen leolvasását és a terhelés ellenőrzést függetlenítve minden külső mérési berendezéstől. Fenti feladatot a találmány szerinti berendezés oly módon oldja meg, hogy a terhet tároló sík vagy idom kiképzésű rakfelületeket a járműalvázába nem építjük be merev mechanikai rögzítéssel, hanem rugalmas alátámasztással vagy felfüggesztéssel kapcsoljuk az alváz tartószerkezetéhez. Ez megadja a lehetőséget arra, hogy az áruhordó lap vagy idom a terheléssel arányos nyomást gyakoroljon a rugalmas alátámasztó vagy felfüggesztő szervre. A terhelés során fellépő nyomást a szokásos és ismert műszerekkel mérhetjük és ellenőrizhetjük. A rugalmas alátámasztás vagy felfüggesztés többféle megoldású lehet, pl. mechanikai rugó szerkezet, pneumatikus vagy hidraulikus szerkezet és ezek kombinációi. Célszerűnek látszik biztonságánál és egyszerűségénél fogva a pneumatikus rugalmas felfüggesztés alkalmazása, mert a gyakorlatban mind jobban előtérbe kerülő pneumatikus rugózásnál szükséges légnyomást előállító szerkezetek a kocsiban rendelkezésre állnak. A terhelésnél előálló nyomáskülönbséget érzékeny manoiméterrel lemérhetjük és nincs különösebb akadálya annak, hogy ezt a mérő szervet csővezetéken át a kívánt helyre, pl. teherautónál a kezelőlapra helyezzük és így a vezetőnek rakodás alatt módjában van a terhelést, illetve raksúlyt minden különösebb nehézség nélkül ellenőrizni. A rajz a találmány példakénti kivitelét tünteti fel: Az 1. ábra a berendezés elvi elrendezését, a 2. ábra a —6— nyomóhenger elhelyezését és kapcsolását, a 3. ábra a —3— rugalmas szerv elrendezését és kapcsolatát tünteti fel. Az —1— rakfelület a —2— keretbe van befoglalva, a —2— keret az autó alvázához mereven van rögzítve. Az —1— rakfelület a —3— rugalmas szervekre van felfektetve, amely rugalmas szervek a gépkocsi legnagyobb hasznos terhelésénél nagyobb értékűre vannak előfeszítve és így a rakfelület a keret belső részén kialakított (3. ábra) —4— nem önzáró kúpokra fekszik fel. A rugalmas szervek feszítő erejét az —5—• összefogó csavar hordja és ezzel a keret alsó és felső öve tehermentesül. A —3— rugalmas szervek a rakfelület alatt azonos terheléssel vannak felfüggesztve és előfeszítve. A rugalmas szervek száma és azok elhelyezése a maximális terhelésnek megfelelően több helyen történik. A mérés eszközlésére a —6— nyomóhengere^ szolgának, amelyek (2. ábra) a —7— kétkarú emeltyűkkel vannak összekötve. A —7— kétkarú emeltyűk a súlyaránynak megfelelő áttételezéssel bírnak és ezeken keresztül továbbítják a nyomóhengerek erőkifejtését a —8— vonószemekhez, ameh/ek a rakfelülethez vannak mereven rögzítve. A plató középpontjában helyezkedik el —9— mérleg szelep, amely szerkezetére nézve csupán egy ismert lefúvó szelep. A —6— nyomóheingerek a