148283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető termékek ötvözött pn átmeneteinek előállítására

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.283. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — KO-1449. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás félvezető termékek ötvözött pn átmeneteinek előállítására Konverta Egyenirányítógyár, Budapest Feltalálók: Motál György fizikus, Zanati Tibor vegyész, Budapest A bejelentés napja: 1959. október 23. Félvezető eszközök pn átmeneteinek előállítá­sára alkalmas és széles körben alkalmazott eljárás az ötvözés. Az ötvözés folyamata két szakaszra osztható. Első szakasza a felmelegítés a kívánt ötvözési hőfokra, mikor is a félvezető és ötvöző anyagok fázisdiagramjuknak és az anyagok diffúziós vi­szonyainak megfelelő arányban beoldódnak. Máso­dik szakasza a lehűtés, amelynek során a feles­legbe kerülő komponens részben mikrokristályos alakban kiválik, részben visszakristályoisodik, majd további hűtésnél az eutektikus hőmérsékletnél az olvadék bedermed. A visszakristályosodott félvezető réteg az ötvöző komponenseiből is tartalmaz beépült szennyező­dést, amennyiben az ötvöző anyag megfelelő — a kiindulási félvezető szennyezőivel ellentétes ha­tású — szennyezőt (doppolót) tartalmaz, úgy a visszakristályosodott réteg és a kiindulási félve­zető test határfelületén záróréteg, pn átmenet jön létre. Az ötvözési eljárásnak több feltételt kell kielé­gítenie, amelyek közül a legfontosabbak a követ­kezők : Az ötvözet mechanikai feszültségektől és hibák­tól mentes legyen. Ezt biztosítani tudja egy meg­felelő vastagságú és tökéletes visszakristályosodott réteg, amely a kiindulási félvezető testtel folyto­nos kristályszerkezetet alkot, így a pn átmenet a kristályon belül jön létre. Az eljárásnak biztosítania kell tehát a vissza­kristályosodott réteg ellenőrizhető és reprodukál­ható kialakítását. Az eljárásnak biztosítani kell az ötvözés során ellenőrizhető és reprodukálható anyagmennyiség beoldását, különös tekintettel a félvezető anyagra. Az ötvöző és a félvezető anyag között kialakult kötésnek szilárdnak, mechanikai feszültségektől mentesnek kell lennie. Az ismert ötvözési eljárások a f nti követel­ményeknek nem felelnek meg maradék nélkül. Az egyik elterjedt módszer, amely szerint csak a félvezető testet melegítik és az ötvöző anyagot nem, még nagyon lassú lehűtés esetén sem biz­tosítja a visszakriiSitályösodás tökéletességét, mert a beoldott félvezető anyag lehűtés során a fél­vezető test határán erősen feldúsul és a mikro­kristályos kiválás nem kerülhető el. Egy másik alapvető módszer, amely szerint a mikrokristályos kiválást az ötvözés alatti hőel-OíSzlás megfordításával kívánják megakadályozni, a visszakristályosodás kívánt mértékét nem bizto­sítja, minthogy a félvezető lehűtésével egy időbien az ötvöző felmelegedő zónái nagy mennyiségű fél­vezető anyagot oldanak be. A találmány szerinti eljárás kifogástalan pn át­menetek készítését biztosítja, minthogy a fenti követelményeknek messzemenően eleget tesz. Az eljárás szerint az ötvözés első periódusában a fél­vezető test felmelegítésével egy olvadt zónát ala­kítunk ki a félvezető test és az ötvöző anyag határán. Az 1. ábra —1— görbéje mutatja a hő­eloszlást az ötvözés ezen periódusában az —A— félvezető test és a —B— ötvöző anyag mentén, amely hőeloszlásnál a félvezető test egyúttal a maximális hőmérsékletén van. Ekkor az ötvöző anyag csak a félvezető test közvetlen közelében éri el a —te— eutektikus hőmérséklet feletti ér­téket, a félvezető testtől távolabbi részei az eutek­tikus hőmérséklet alatt vannak. Ez a hőfokeloszlás szabja meg a beoldott félvezető anyag maximális mennyiségét. A következő periódusiban {—2 —görbe) a fél­vezető test hűtése megindul és egyidejűleg a visszakristályosodás is. Ezen periódusban az öt­vöző a félvezető testtől távolabbi részein az eutek­tikus hőmérsékletet nem érheti el, csak megkö­zelítheti. A —3— görbével megadott hőeloiszláisnál úgy a félvezető test, mint az ötvöző anyag hőmérsék­lete az eutektikus hőmérséklet fölött van. Ekkor megindul a ,még vissza nem kristályosodott fél­vezető anyag beoldáisa, illetve diffúziója az ötvöző most felmelegedő szakaszai felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom