148280. lajstromszámú szabadalom • Fénymutatós mérőműszer
148.230 3 cserélhetőség céljából a 17 foglalattal együtt a műszer falából kihúzható. A mutatófényt vezető 18 tömb kúppalástként van kialakítva. A skála felső része, amin az értékjelző számok vannak, üzemidő alatt a skála teljes hosszában meg van. világítva. Az alsó részen mérés közben a mért értékre jellemző hosszúságú fénysáv mutatja az értéket. A plexiüveg 19 fényvezető tarosán vannak a skálaosztások és skálaszámok, amelyeket a 15 világítótest fénye világít meg. Ennél a szerkezetnél is a látható fény helyett ibolyántúli fény is használható. A fénymutató ennél a példaképpeni műszerkivitelnél ék alakú. A műszer részleteinek elvi kialakítása és működése azonos az 1. és 2. ábrán ismertetett műszerrel kapcsolatban elmondottakkal. Az 5. és 6. ábrák egyenes síkskálás műszert szemléltetnek, amelynél a mért értéket a fénysáv ,,y" hossza jellemzi. A 28 tömb 28 felülete, amelyen a fény belép a tömbbe, olyan görbülettel van kialakítva, amely megfelel a kívánt skálakarakternek. A műszer 21 tengelyére a 22 tárcsa helytállóan van erősítve, a tárcsára pedig a 23 fényelzáró és fényterelő lemez van rászerelve. A 27 kihúzható foglalatban levő 25 világítótestet a 26 fényelzáró bura veszi körül, amelynek skálafelőli oldalán a skálának megfelelő hosszúságú 26a nyílása van. A nyílás téglalap alakú. A 28 fényvezető és fénytörő tömb kilépő „B" homlokfelülete úgy van kikészítve, hogy rajta a mutatőfénysáv látható. A plexiüvegből készített 29 skálalamez skálaosztásokat hordó része a 28 tömb kilépő felülete elé nyúlik. A skálaosztások fölött vannak az érték jelző skálaszámok. A skála megvilágítása az előzőkben isimertetett műszereknél leírt módon van megoldva. A szórt fényeknek skálára való jutását a 28 tömb belépő oldalát körülvevő 31 fény elzáró idom akadályozza meg. A fénysáv határvonala éles, mert a 23 lemez felhajlított fényterelő részén fényszóródás nem következik be. A műszer a következőképpen működik: a 21 műszertengely elfordulásakor ezzel együtt elfordul a 22 tárcsa és a fényterelővel ellátott 23 fényelzáró is. Az elfordulás következtében a 26 bura téglalap alakú nyílásából a mért értékeknek megfelelő hosszúságú sáv megnyílik és így a 25 világítótestből kiinduló fénynyaláb a 26 bura nyílásán és a 28 tömbön, keresztül a tömb kilépő felületére jut és ott fénysávként jelenik meg. A jelzőfény, ill. a keletkezett fénysáv hosszúsága a mért értékről és a kívánt skálakaraktertől függő nagyságú lesz. A skálakarakter ennél a példaképpeni műszerkivitelnél is a 28 tömb belépő felülete görbületének kialakításától függ. A 26 fényelzáró bura téglalap alakú nyílásába a jobb fénykihasználás céljából a 7. ábrán szemléltetett gyűrű alakú 30 kondenzorlencse van behelyezve. Ibolyántúli megvilágítás esetén a 28 tömb külső kilépő felületén és a 29 skálalemez belső oldalán a jelölések helyein lumineszcens festék van. A 8. és 9. ábrákon szemléltetett példaképpeni műszerkivitelnél rádióaktív izotópok által gerjesztett lumineszcens anyag adja a jelzéshez szükséges fényt. A műszer 32 tengelyére a 33 tárcsa helytállóan van erősítve. A 33 tárcsára a rádióaktív sugárzást fékező 42 grafittárcsa és a 34 fényrekeszt képező féimlemezek vannak erősítve. A 32 tengelyre vagy a 33 tárcsára van felfogva a fém vagy üveganyagból készült 35 fényterelő tükör is. A tükör fölött a 38 zárótömbre erősített, ólomból készült 37 tok van. A 37 tokba a 36 rádióaktív izotóp van beerősítve. A 37 tok vízszintes, téglalap keresztmetszetű csövének végébe a 41 lumineszcens anyag van befoglalva, amely a skálavilágítás fényforrásául szolgál. A 37 tok függőleges, körkeresztmetszetű csövében a 43 lumineszcens anyag van, amely a fénymutató fényforrásául szolgál. A 43 lumineszcens anyag alatt a 44 kondenzorlencse van a függőleges csőben befogva. A 37 tokból kinyúló csövek a rádióaktív izotópok sugarainak diafragmáiként vannak kialakítva. A műszer 45 hazának belső felülete a szükséges vastagságú 46 ólomleimezzel van bélelve, a műszerház ablakául pedig a 47 ólomüveglap szolgál. A műszer alkatrészeinek kialakítási elve és a műszer működése azonos az 1. és 2. ábrákon szemléltetett példaképpeni műszer kialakítási elvével és működésével. A 36 rádióaktív izotóp anyaga a felhasználás céljainak megfelelően van meghatározva. Járművekben, kisebb, erőművekben pedig nagyobb energiájú és felezési idejű izotóp anyagok kerülnek felhasználásra , gerjesztőként. Előnyös pl. a Con6 , Co60, Na 22 izotópok alkalmazása. Ha a lumineszoens anyagok gerjesztésére a gammasugárzáson kívül a bétasugarak is használhatók, akkor előnyös pl. a C14 , Ca45, S 35 és Sr 90 stb. izotópok alkalmazása is. A 10. és 11. ábrákon egy nagyméretű körskálás hőmérőműszer példaképpeni kiviteli alakja van szemléltetve. Ennél a kiviteli alaknál a sugármutató fényének keltésére és a skála megvilágítására is radioaktív izotóp van alkalmazva lumineszcensanyag felhasználásával. A műszer 48 tengelyére az ólomból készült 49 tok helytállóan van felerősítve. .Az 50 rádióaktív izotóp a 49 tok alján van elhelyezve. A 49 tok 51 téglalap keresztmetszetű osőrésze diaf ragmaként van kialakítva, amelynek 52 belépő és 53 kilépő nyílása, ill. ezek alakja határozza meg a mutatóiéi alakját, A fénymutató e példaképpeni műszernél keskeny téglalap alakú. Az ólomüvegből készült 54 gyűrű 55 belső felülete lumineszcens anyaggal van bevonva. Az 55 belső felületen levő lumineszcens anyag alatt a mutatósugarat vezető, kúppalást alakú 55a tömb van. A pl. üvegből készült 57 gyűrű külső felületén vannak az 56 skálaosztások és az 58 értékjelzőszámok. Ezek lumineszcens anyaggal vannak festve. Az 54 és 57 üveggyűrűket az ólomból készült 59 tárcsa tartja össze. Az 59 tárcsa körgyűrű alakú 60 részének 61 körhornyában rádióaktív izotóp anyag van. A skála középső részén a. jő sugárzást-gátló anyagból készült 62 betét van. A műszerházat a jó sugárzást-gátló anyagból készített 63 műszerüveg zárja le. A 64 műszerház belső felülete a szükséges vastagságú 65 ólomborítással van bevonva. A műszer a következőiképpen működik: Az 50 rádióaktív izotóp sugaraiból az 51 diafragma 52 és 53 nyílású keskeny téglalap alakú sugárnyalábot enged át. A sugárnyaláb az 54 gyűrűn levő 55 lumineszcensrétegbe ütközik és azt a sugárnyaláb és az 55 sík metszése által meghatározott felületen fénykibocsátásra gerjeszti. A luminesz-
