148278. lajstromszámú szabadalom • Megvilágításmérő készülék

Megjelent: 1961. június 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.278. SZÁM 57. a. 26—32. OSZTÁLY — KA—794. ALAPSZÁM Megvilágításmérő készülék VEB Kamera- und Kinowerke Dresden, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1958. december 19. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1957. december 19. A találmány mutatóutánállító-rendszerrel ellátott megvilágításmérő készülék, amely egy differenciál hajtóműnek a blende és megvilágítási idő összegértékét, azaz a fényértéket előállító beállítógörbéjével van vezérelve. Fényképfelvételek készítésénél és kidolgozásánál, a fényre érzékeny anyagokkal kapcsolatos munkáknál egyre inkább arra térnek rá, hogy a meglevő fény viszonyokat még az anyag megvilágítása előtt úgynevezett megvilágításmérőkkel kimérik és a mért értékeket a megvilágítást befolyásoló eszközök beállítása céljából kiértékelik. Az ismert megvilágításmérők közül előnyös tulajdonságai miatt leggyakrabban a fotoelaktrornos kivitelt alkalmazzák. Ennél jól felhasználható az az elv, hogy félautomatikus vagy automatikus megvilágítás beállításához a meroszerkezet mutatója mellett egy követő mutatót alkalmaznak, vagy a mérőáram által befolyásolt mérő-mutatót — például a mérőszerikezet vagy a mérőkengyel elfordításával — egy meghatározott jelzésre vezetik vissza. Mivel a blende — és megvilágítási-időszerkezet segítségével meghatározható fényértéktartomány nagyobb a mérőeszköz által mutatott fényértéktartománynál, ezért gyakran mérési hibák lépnek fel, mert a blende és -megvilágítási idő által adott beállítási tartományok határait a szemlélő nem tudja könnyen felismerni. A találmány célja az ismertetett hátrányok kiküszöbölése. A feladatnak találmány szerinti egyik lehetséges megoldása abból áll, hogy a .megvilágítási értékeket összefogva továbbvezető beállítószerv vezérlőgörbeként van kialakítva, miáltal lehetségessé válik, hogy a görbevonalú pálya kiugrásainak elhelyezése következtében a mutató a mérési tartomány határain hirtelen oly mértékben tér ki, hogy a mutatónak egy meghatározott jelzésre való visszavezetése, illetve egy követőimutatónak az utánállítása lehetetlen lesz. Ennek a mechanikus megoldásnak is van hátrányos tulajdonsága. Mivel a görbe mindkét irányban .forgatható marad, ez megköveteli, hogy azoknál a pályakiugrásoknál is a megengedhető legnagyobb emelkedés legyen, amelyeknél a mérési tartomány határai még nincsenek átlépve. A működés érdekében ezt a követelményt igyekeznek lealkudni, minek következtében a görbepálya kiugrásainak emelkedési szögét valamennyi emelkedő szakaszon a lehető legalacsonyabb értéken, tartják. Tehát ebben az esetben is keletkezhetnek beállítási hibák. Ä fenti hiba kiküszöbölését a találmány azzal oldja meg, hogy a blende- és megvilágításiidőszerikezet által már be nem állítható fényértéket a 7 beállítógörbe helyzetétől függően mutatja, amennyiben az említett 7 beállítógörbe a blende-és megvilágításiidő-szerkezet által meghatározható fényértéktartomány alsó és felső végén a 7a és 8a kapcsolókon keresztül a .mérőáramkört rövidre zárja. A találmány egyik előnyös kivitelénél az érintkezők anyagát maga a beállítószerv hordja vagy alkotja. A beállítógörbének a mérőműhöz való helyes beállításának megkönnyítése céljából ugyancsak előnyös a beállítógörbe és a differenciál-hajtómű közé behelyezett, szabályozható közvetítőelem alkalmazása. Itt közömbös, hogy a találmány előnyeinek kihasználása céljából a mérőműszer mutatójának kilengése után a megvilágítási értékek beállítását milyen módon végezzük. A találmány egyformán. hatásos akár a mérő-műszer vagy a kengyel elfordításánál, akár utánállítható vagy hasonló mutató alkalmazásánál. A következőkben a találmányt néhány elvi kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Ezeknél azok a részletek nincsenek ismertetve, amelyek nem feltétlenül szükségesek a találmány megértéséhez. Az 1, ábra egy felvett fényképtartományt és a megvilágításmérő készülék mérési tartományát mutatja. A 2. és 3. ábrák példák a lehetséges mechanikus megoldások görbéire. A 4. ábra kapcsolási vázlat a találmány szerinti, vezérlőgörbén keresztül vezetett rövidzárlatos megoldásra. Az 5. és 7. ábrák a találmányi gondolat három