148269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés faanyagok gyors szárítására

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.269. SZÁM 38. h. OSZTÁLY — GA—546. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés faanyagok gyors szárítására Garbaisz László oki. erdőmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 6. A találmány faanyagok gyors gőzölésére és/vagy szárítására vonatkozik. A. faanyagok szárítására több eljárást és annak megfelelően több berendezést alkalmaznak. Leginkább a 80 C° hőmérséklet alatti szárítási eljárások terjedtek el, melyek klasszikus szárítás néven közismertek. Ezen eljárások a műszaki igényeket kielégítették, de nem voltak gazdaságosak. A szárítás időtartama hosszú volt, fafaj és kezdeti nedvességtartalom szerint kb. 50—200 óráig tartott. Még több időt és külön berendezést igényelt azon fafajok szárítása, melyeket gőzölni is kellett, pl.: bükkfa. A hosszú szárítási időtartam gazdaságilag nem megfelelő. A szárítási időtartam és költség lényeges csöikekntését a 90—120 C° hőmérséklet közötti eljárások biztosítottak. Műszaki szempontból ezen eljárások nem kielégítőek. A kiszárított faanyag külsőleg, belsőleg olyan jelentős hibákat mutat, melyek nagymértékben csökkentik a faanyag felhasználhatóságát. Legerősebben jelentkeznek ezen hibák a nagyobb fajsúlyú gyűrűslikacsú fafajoknál. Oka nem a magas hőmérséklet, hanem a faanyag szárítással szembeni ellenállásának nem kellő értékelése. E találmány tárgyát képező eljárás és berendezés ezen hibákat kiküszöböli és biztosítja a magas hőmérsékletű, műszakilag is kielégítő szárítást, a szárítási és gőzölési idő csökkenését, a szárítás gazdaságosságát. A magas hőmérsékletű szárítási eljárások csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a faanyagot olyan légtérben kezeljük, melyek relatív nedvességtartalma a 100%-ot megközelíti. Az eddigi eljárások ezt az előnyt nem vették figyelembe. Néhány, a gyakorlati életben gőzölt állapotban felhasznált fafajt, elsősorban pl.: a bükköt, először külön berendezésben gőzölték, utána máglyázták és külön berendezésben szárították. A két eljárás kezelési időtartama majdnem egyenlő hosszú. Jelen találmányban meghatározott eljárás egyetlen berendezésben kb. fele idő alatt biztosítja a faanyag átgőzölését és szárítását, illetve a gőzöléssel és szárítással elérhető műszaki előnyöket, a színhatást, a jobb megmunkálnatóságot, a zsugorodás, illetve a dagadás mérséklését, a kártevők elleni védelmet. Ezek alapján az olcsóbb beren-i dezés és rövidebb kezelési időtartam az eljárás gazdaságosságáról is gondoskodik. A faanyag gyors szárításának e találmány szerinti eljárása a következő: A faanyagot felmelegítjük teljes keresztmetszetéiben az alkalmazni kívánt hőmérsékletre úgy, hogy a szárító kamrában a levegő relatív nedvességtartalma a telítettségi határt megközelítse és így a felmelegítés ideje alatt száradás ne indulhasson meg, csak gőzölés. Továbbá a felmelegítés után megkezdett szárítási folyamatot előnyösen három különböző sebességű száradási fázisra bontjuk. Az első száradási fázis, amikor a faanyag nedvességtartalma még a higroszkópikus határ felett van, második, átmeneti fázis, a fafajnak megfelelő higroszkópikus határ felett és alatt kb. 4—4% nettó nedvességtartalommal, a harmadik fázis a higroszkópikus határ alatt. A szárítás folyamata alatt úgy szabályozzuk a levegő relatív nedvességtartalmát, hőmérsékletét, belső légmozgását, pára elvonását, levegőcseréjét, hogy egy óra alatt a faanyag nedvességtartalom százalékban kifejezett csökkenése ne legyen nagyobb, mint: 550 kg/m3

fajsúly alatti fafajoknál 8 1,5 4 550 kg/m3

fajsúly feletti fafajoknál 6 1,0 3 gyűrű slikacsú fafajoknál 4 0,8 2 A szárítás gyakorlati kivitelét és a három szárítási fázist mutatja a 3. ábra. Az ábrán a szárazhőmérő által mutatott hőmérsékletet jelzi a Tsz három száradási fázist u/, u//,u/// görbe, az egyengörbe, a nedves hőmérő változását Tn görbe, a súlyi fanedvesség alakulását az ue

görbe. A száradásra jellemző a második fázisban az E pont, amely jelenti az egyensúlyi fanedvesség és a ned-