148261. lajstromszámú szabadalom • Rekuperátor

2 148.261 íródon a csatornák irány törését sarkosan biztosítják. A 4. ábra a —2—•, —5—, —6— rekuperátor cső darabok közé helyezendő —4—• peremek változatait ábrázolja. Ezek a peremiek képezik egymáshoz illeszkedve az egyes emeletek alját, illetve tetejét. A peremek közepén a rekuperátor csövek darabjai fekszenek fel, illetve ezen keresztül áramlik a füstgáz. A —7— perem a legáltalánosabban használt kivitelt mutatja, több ilyen perem .egymás mellé helyezése révén, egymással összefüggő felületet biztosít. A —8—• perem elhelyezhető önállóan a rekuperátor sarkain, ahol is a körcikk alakban kitört része a felmelegítendő közeg egyik emeletről a másik emeletre való áramlását teszi lehetővé. Ugyancsak a rekuperátor oldalainál alkalmazható két ilyen perem egymás mellé helyezve, amikor a kitört részek félkört képeznek. Ha a •—8—• peremből négy darabot helyezünk egymás mellé, kitört részükkel sarkosan érintkezve, akkor ezek kör alakú lyukat képeznek, melyen az áramló közeg keresztül haladhat. Ilyenmódon egy adott rekuperátor csatornához emeletenként egy közlekedő járat tartozik. A —9— perem egymás melletti két sarkon kitört, a —10— perem szembenlevő két sarkon kitört változatot mutatja. Ezeket .alkalmasan egymás mellé helyezve közlekedő járatot biztosítanak a felmelegítendő közeg számára, oly módon, hogy egy adott rekuperátor csőhöz emeletenként két közlekedő járat tartozik. Az 5. ábra a találmány szerinti rekuperátor példaképpeni kivitelét ábrázolja. A rekuperátor tizenkét emeletes. Az ábrán a fekete körök az egyes emeleteken kialakított vízszintes csatornákba alulról való belépését jelzik a felmelegítendő közegnek, ugyanakkor az üres körök az egyes emeleteken kialakított csatornákból való kilépését jelzik a felmelegítendő közegnek, a következő (felette levő) emeletre. A közlekedő járatok a —8—, —9—, —10— peremekből vannak kiképezve. Az áramlás minden esetben a fekete köröktől az üres körökkel jelzett áttörés felé irányul. Ilyenmódon az egyes emeleteken kialakított csatornák az ábrából kitűnően megállapíthatóan egyenirányításúak. Az ábrába a rekuperátor csövek nincsenek berajzolva, ezek az emeletek síkjára merőlegesen helyezkednek el, egyenletesen (katonásan) és nem eltolt osztásban. Az ábrán látható fél körök, illetve negyed körök szerepe ugyanaz, mint az egész köröké. A rekuperátor —11— legalsó emeletére a levegő egy oldalról áramlik be egyidejűleg. A többi —12—, —22—• emelet sorrendben felette helyezkedik el. A tizenegyedik —21— emeleten a felmelegített közeg részleges kilépése található és a tizenkettedik —22— emeleten a felmelegített közeg a belépéssel ellenkező oldalon minden csatornából egyidejűleg távozik. Az ilyen keresztellenáramú, de egyenértelmű irányítású rekuperátor alkalmazása esetén jobbak a hőátadási viszonyok, mint az ellenértelmű irányításúnál és ilyen módon javul a rekuperátor hatásfoka. Természetesen a találmány szerint más elrendezésű rekuperátor is készíthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Rekuperator kerámiai, nem fémes anyagból készítve, azzal jellemezve, hogy benne a hőcserében résztvevő közegek .keresztellenáramú egyénértelmű irányítású áthaladására csövek és csatornák vannak kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatornákat a rekuperátor csövek (2, 3, 5, 6) válaszfalas kiképzései (fülei) biztosítják. 3. Az 1. vagy 2. szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatornák a rekuperátor csövek síkjára merőlegesek, vagy azokkal hegyesszöget zárnak be. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 610432. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.