148255. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző szervekkel ellátott jelzőberendezés

2 148.255 Az elektroncsöves oszcillátorok, továbbiakban röviden oszcülátoroík, elméletből ismert, hogy a visszacsatolásnak van egy kritikus értéke, mely érték alatt Öngerjedés nem lehetséges és hogy az oszcillátor elektroncsövének anódárama öngerjeröviden oszcillátorok, elméletéből ismert, hogy a dés állapotában kisebb, mint az öngerjedés megszűnésekor. Az ábrán látható megoldásnál, a (3) önindukciós tekercs (3f) pontjáról kapott nagyfrekvenciás feszültséget leosztja az (5) állítható kondenzátorból és az antenna — föld közötti kapacitásból álló kapacitív feszültségosztó. A (2) elektroncső rácsa a visszacsatoló feszültséget a kapacitív osztó (12) pontjáról kapja és mivel a feszültség nagysága a két kapacitás viszonyától függ, elérhető e kapacitások értékének alkalmas választásával, hogy a tartályban levő anyag szintmagasságának változása által előidézett antenna — föld kapacitás változás következtében a visszacsatolás a kritikusnál nagyobb értékről a kritikusnál kisebbre, vagy viszont változzon. Az oszcillátor elektroncsövének anódáramváltozása az anódárarnkörbe kapcsolt (13) jelfogót működteti, melynek (13a) és 13b) érintkezői a (14) jelző, vagy vezérlőberendezést hozzák működésbe. Adott példa esetében a jelzőberendezés például úgy van beállítva, hogy üres tartály- esetén az antennaHkapacitása kicsi lévén a visszacsatolás a kritikus értéknél nagyobb, az oszcillátor gerjedt állapotban, a (2) elektroncső anódárama kicsi és így a (13) jelfogó higanya nyugalmi helyzetben van. Ha az antenna szintje közelébe ér a tartályt megtöltő anyag, úgy a kapacitás, megnő és bizonyos mértékű megnövekedés esetén a visszacsatolás a kritikus érték alá csökken, az oszcillátor gerjedt állapota megszűnik, az elektroncső anódárama megnő, minek következtében a (13) jelfogó meghúz és például a (14) jelzőszerveket (pl. jelzőlámpa, duda) működésbe hozza. Az ismertetett működésből világos, hogy ha az oszcillátorkör bármelyik tagja meghibásodik, úgy a i(14) jelzőszerv hibás jelzést adj. Gyakori hiba lehet pl. az, hogy a jelzőszerv üres tartályt jelez, holott az tele van, de az elektronikus rész meghibásodása révén nem ad jelzést, illetve az üres állapotnak megfelelő jelzést ad. Ennek ellenkezője is előfordulhat, függetlenül attól, hogy az oszcillátor gerjedt, vagy nem gerjedt állapotában milyen jelt kell adnia. Találmányunk értelmében ezen a hiányosságon az elmondottak szerint úgy segítünk, hogy rögzített értékű kapacitás segítségével referencia-jelet, illetve két rögzített értékű kapacitás segítségével két referencia-jelet hozunk létre és e referenciajeleket ráadjuk a jelzőberendezésre. Az ábra szerinti kiviteli példánál ez a következőképpen van megoldva: Az (1) antennához két, éspedig a (15) és a (16) kapacitás csatlakozik. E kapacitások közül a (15) kapacitás üzemi állapotban állandóan rá van kapcsolva az antennára, inig a (16) kapacitás üzemi állapotban nincsen rákapcsolva az antennára. A (15) kapacitás tehát a kapacitív feszültségosztó méretezésénél figyelembe lett véve. Ha mármost e (15) kapacitást lekapcsoljuk a (1.7) jelfogó, illetve annak (17a) érintkezője révén, akkor az antennakapacitás bármely értékénél, vagyis a tartály bármely telítési állapotánál, a visszacsatolás a kritikus érték fölé emelkedik. Ha tehát a jelzőberendezés a tartály tele állapotát jelzi és a (15) kapacitást lekapcsoljuk, akkor az oszcillátor gerjedése miatt a berendezésnek üres állapotot kell jeleznie, függetlenül attól, hogy mi a tényleges helyzet. A (16) kapacitás ezzel szemben a berendezés üzeme során arra nincsen rákapcsolva. Ha a (16) kapacitást rákapcsoljuk a berendezésre, pl. a (14) jelfogó (18a) érintkezője révén, akkor az antennaföld közötti összkapacitás megnövekszik, a visszacsatolás a kritikus értéknél kisebbre csökken, az oszcillátor gerjedt állapota megszűnik. Ha tehát a jelzőberendezés a tartály üres állapotát jelzi és a (16) kapacitást rákapcsoljuk az antennára, akkor az elektroncső megnövekedett anódárama miatt a (13) jelfogó meghúz és a berendezésnek tele állapotot kell jeleznie, függetlenül attól, hogy mi a tényleges helyzet. Ha a berendezés mindkét fenti próbára helyes jelzést adott, úgy biztos, hogy a berendezés jól működik és a tényleges állapotot jelzi. Ha ellenben bármelyik próbára nem az annak a próbának szükségszerűen megfelelő jelzést adja, úgy a berendezés hibás és nem jelzi a tényleges állapotot. A (15) kondenzátor lekapcsolására, tehát a (17) jelfogó működtetésére, illetve a (16) kondenzátor rákapcsolására, tehát a (18) jelfogó működtetésére a (19) kapcsoló szolgál, melynek három állása van. Az egyik állása nyugalmi állás, amikor egyik jelfogót sem hozza működésbe, a niásiik két ellenőrző állás egyikébe kapcsolva az egyik, vagy másik jelfogót hozza működésbe. A (19) kapcsoló lehet kézikapcsolású, de lehet egy vezérlőberendezés révén időszakosan átkapcsoló önműködő kapcsoló is. Az önműködő kapcsoló vezérlőberendezése tartalmaz egy összehasonlító szervet, melybe bevezetve az ellenőrzőberendezés által a referenciajellel egyidőben létrehozott olyan jelet, melynek a jelzőberendezés helyes működése esetén 'kell létrejönni és a jelzőberendezés által valóban létrehozott jelet, egy újabb információs jelet, egy ún. hibajelet kapunk, melynek értéke attól függ, hogy a két összehasonlított jel azonos-e, vagy sem. Felhasználható e hibajel nemcsak jelzésre, hanem vezérlésre is. Egy hibajel például kiiktathatja a vizsgált jelzőberendezést egyidejű jeladás mellett, de mindjárt önműködően átkapcsolhat egy tartalékberendezésre is. Ha nemcsak annak megállapítására van szükség, hogy a berendezés egyszerűen hibás, hanem pl. azt is meg akarjuk állapítani, hogy annak érzékelőszerve, vagy az oszcillátorkor hibásodott meg, úgy az ellenőrző szerveket másképpen is csatlakoztathatjuk a berendezéshez. Ilyen esetben szintén két kondenzátort alkalmazunk, de ezek egyike sincsen a jelzőberendezés üzemi állapotában az antennára kapcsolva. Ellenőrzés esetén a jelzőberendezés antennáját (érzékelőjét) lekapcsoljuk az oszcillátorról és helyébe egy, vagy két kondenzátort kapcsolunk. E kondenzátorok úgy Vannak méretezve, hogy az egyik kondenzátor az egyik kondenzátor az antenna a tartály üres állapotbeli kapacitásával megegyező kapacitású, míg á két kondenzátor együtt az antenna a tartály tele állapotbeli kapacitásával megegyező kapaci-