148255. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző szervekkel ellátott jelzőberendezés

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.255. SZÁM 74b OSZTÁLY — EE-669, ALAPSZÁM Ellenőrző szervekkel ellátott jelzőberendezés Erdélyi János elektromérnök, Dunakeszi és Vigyázó György gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 22. A találmány ellenőrző szervekkel ellátott jelzőberendezésekre, különösen kapacitásváltozás elvén alapuló jelzőberendezésekre vonatkozik. Ismeretesek kapacitásváltozás elvén alapuló jelzőberendezések, melyeknek az a lényege, hogy érzékelő szervének az érzékelendő 'körülmény változása révén kapacitása megváltozik, amely kapacitásváltozást azután elektromos jellé átalakítva jelzési és/vagy vezérlési célokra felhasználhatunk. Előfordulhat azonban, hogy ily jelzőberendezések a berendezés meghibásodása folytán téves információt adnak. Ilyen esetékben nehéz azonban megállapítani azt, hogy valóban az érzékelendő körülmények változtak-e meg, vagy pedig a készülék romlott el. A találmány elsődleges célja a jelzőberendezések ezen hiányosságának kiküszöbölése a berendezésnek ellenőrző szervekkel való ellátása révén. A találmány egy másik célja oly ellenőrző szervekkel ellátott jelzőberendezés készítése, melynél a hibának az ellenőrző szervekkel való észlelése után a jelzőberendezés hibás része, vagy akár az egész berendezés is, kézi úton, vagy önműködően egy tartalék jelzőberendezésre átkapcsolható. Találmányunknak tehát az az alapgondolata, hogy a jelzőberendezés mellé alkalmazunk egy azzal összeépített oly ellenőrző berendezést, amely a jelzőberendezés érzékelőszerve által érzékelhető: legalább kétféle környezetállapotnak megfelelő jellel azonos mesterséges jeleket, referencia jeleket hoz létre és kapcsol a jelzőberendezés ellenőrzőszervére, működésbe hozza jelzőberendezést és attól függően, hogy a kapott jelzés megfelel, vagy nem a várt jelzésnek, megállapítható, hogy a berendezés helyesen működik, vagy meghibásodott. A referencia jel és az általa létrehozott jelzés összehasonlításából kapott újabb jel, a hibajel felhasználható a meghibásodott, résznek tartalék részekre való átkapcsolására. A referenciajel . mindenkor célszerűen azonos jellegű, mint a jelzőberendezés érzékelőszervének a körülmények . megváltozása folytán történő elektromos állandó változása, tehát ha a jelzőberendezés érzékelőszervének kapacitása változik meg, úgy a referenciajelet kapacitás állítja elő, ellenállásváltozás esetén pedig ellenállás. Műjélként legalább két eltérő jelet célszerű alkalmazni, amelyekkel az észlelendő körülménytől függetlenül egyértelműen meghatározható, hogy körülményváltozás következett-e be, vagy a berendezés hibás. Adott esetben alkalmazható azonban kettőnél több referenciajel is, főleg akkor, ha a jelzőberendezés a körülménynek nem egyfajta, hanem többfajta megváltozásának jelzésére szolgál, vagy ha folyamatosan jelzi a körülményváltozás mértékét. A találmány a fentiek alapján számos változatban kivitelezhető. Részletesebb ismertetésére és bemutatására szolgáljon az alábbi kiviteli példa, amelynek kapcsán a találmány egyes változataira is kitérünk. E példánál a jelzőberendezés érzékelőszerve kapacitásváltozást szenved és ily módon hoz létre jelzést. A berendezés pl. tartályok töltési szintjének jelzésére alkalmazható. Ilyen kapacitásváltozás elvén alapuló jelzőberendezések különböző kivitelei ismeretesek. E berendezésék lényege az, hogy az érzékelőn, amely adott esetben egy antennaszerű szerv, létrejövő kapacitásváltozást áramerősség változássá alakítva jelző, vagy vezérlőberendezések működtetéséhez alkalmas vezérlőjelek nyerhetők. Ezen elven dolgozó kézi úton működtetett ellenőrzőszervekkel ellátott jelzőberendezés egyik kivitelének elvi elektromos kapcsolási rajzát tünteti fel példaképp az ábra is. Az ábrán (l)-el jelöltük az antenna szerepét betöltő érzékelőszervet, amely egy, az; érzékelendő helyen elhelyezett — tehát tartály esetén a tartályba benyúló — fémlap, vágy fémháló lehet. (2) jelöli egy elektroncsöves oszcillátor elektroncsövét, amelyhez a (3) önindukciós tekercsből és (4) kondenzátorból álló rezgőkör csatlakozik az (5) állítható kondenzátoron keresztül. Az elektroncső anódfeszültségének és katódfeszültségének szolgáltatására a (6) áramforrást alkalmazzuk. Az (1) antenna az elektroncső vezérlőrácsa és az (5) kondenzátor közös (12) pontjához csatlakozik. Az oszcillátor áramkört kiegészítik a szokásos (8) rácslevezető ellenállás a (9) kondenzátorból és (10) ellenállásból álló nagyfrekvenciás szűrőlánc. A (3) tekercs a (11) ponton meg van csapolva és e csapolási pont a katódhoz csatlakozik.