148254. lajstromszámú szabadalom • Szalagalakú izzótest izzólámpákhoz, különösen hőfokmérő műszerek hitelesítésére

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.254. SZÁM 21. f. 31—44. OSZTÁLY - EE—658. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Szalagalakú izzótest izzólámpákhoz, különösen hőfokmérő műszerek hitelesítésére Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: Gács István mérnök, Szénfy Ella, Szabó György és Körtvélyesi László fizikusok, budapesti lakosok A. bejelentés napja: 1959. április 23. Szalag alakú izzótesttel bíró izzólámpák közismertek és általánosan alkalmazottak laboratóriumokban, pl. hőfokmérő műszerek hitelesítésére. Erre a célra szükséges és előnyös, hogy a hőmérséklet reprodukálhatósága és könnyebb kezelhetőség érdekében a szalag minél nagyobb felületén legyen beállítható egy állandó és előre meghatározott értékű hőmérséklet. Ez a kívánalom az ismert kivitelű szalag alakú izzótesttel bíró lámpáknál nincs kellőképpen kielégítve. Űgy találtuk, hogy ha a szalag kiképzése olyan, hogy a szalag végrészei egymást fűtik, iákkor az egyenletes hőfokzóna lényegesen megnövekszik, s ezáltal igen egyszerű módon segíteni tudunk az eddigi hiányosságokon, függetlenül attól, hogy a szalag alakú izzó test anyaga milyen férn, pl. wolfram, vagy molibdén. Találmányunk izzólámpa, szalag alakú izzótesttel, mely izzótest anyaga előnyösen wolfram, vagy molibdén, azzal jellemezve, hog5'- a szalag alakú izzótest sík részéhez legalább az egyik áramcsatlakozó résznél, de célszerűen mindkettőnél egy, az izzótest anyagából kiképzett,- egyszeresen, vagy többszörösen hajtogatott szakasz csatlakozik. Ezen csatlakozó rész többféle kialakítással állítható elő: így a csatlakozórész lehet merőleges a működő felületre, lehet azzal párhuzamos, vagy 0—90°-ig bármely szöget bezárhat vele. A hajtogatások síkjainak távolsága a működő szalagrész síkjától és/vagy egymástól minimálisan a szalag vastagságának 0,5-szöröse, maximálisan százszorosa. Szilárdsági okokból célszerű a hajtogatott szakaszokat úgy kombinálni, hogy a működő felülettel párhuzamos, és arra merőleges, vagy azzal hegyesszöget bezáró szakaszok váltogassák egymást. Találmányunkat részletesebben ábráink kapcsán ismertetjük. A hivatkozási jelek egységesen valamennyi ábrán a következőt jelentik: (10) a szalag alakú izzótest, (11) az egyik árambevezető, (12) a másik árambevezető. Az 1. ábra találmányunk egy olyan kiviteli alakját ábrázolja, melynél a szalag működő felületével párhuzamos és azzal hegyesszöget bezáró hajtogatott szakaszok kombinációi helyezkednek el, az árambevezetőkhöz kapcsolódva, 2. ábránk ehhez teljesen hasonló kiviteli alakot mutat, azzal a különbséggel, hogy itt a hajtogatás többszörös, 3. ábránk oly kiviteli alakot szemléltet, melynél a működő szalagfelületre merőleges, és azzal hegyesszöget bezáró hajtogatott szakaszok kombinációja csatlakozik az árambevezetőkhöz. 4. ábránk olyan kiviteli alakot szemléltet melynél a működő szalagfelülethez csak azzal párhuzamos szakasz csatlakozik. Végül 5. ábránk esetében mindhárom változat, . a működő szalagfelülettel párhuzamos, azzal hegyesszöget bezáró, és arra merőleges hajtogatott szakasz kombinációja egyetlen egységben .egyesítve látható. Természetesen találmányunk nem korlátozódik az ábrákon látható kiviteli alakokra, hanem magábanfoglalja a találmányunk alapgondolata szerint megvalósítható kiviteli alakok összességét. Szabadalmi igénypontok: 1. Izzólámpa szalag alakú izzótesttel, mely izzótest anyaga előnyösen wolfram, vagy molibdén, azzal jellemezve, hogy a szalag alakú izzótest működő, lényegében sík részéhez legalább az egyik áramcsatlakozó részénél, de célszerűen mindkettőnél, egy az izzótest anyagából kiképzett egyszeresen, vagy többszörösen hajtogatott szakasz csatlakozik, úgy, hogy ezen részek sugárzása a működő rész végződéseit visszafűtse. 2. Az 1. igénypont szerinti izzólámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtogatott csatlakozórész a működő szalagfelületre merőleges. 3. Az 1. igénypont szerinti izzólámpa kiviteli