148252. lajstromszámú szabadalom • Magasnyomású higanygőzlámpa

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.252. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—652. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Magasnyomású higanygőzlámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: dr. Molnár József vegyész és Somkuti Adolf fizikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. április 8. Találmányunk magasnyomású higanygőzlám­pákra, mégpedig azok színkorrekciójára vonatko­zik. Mint ismeretes a magasnyomású higanygőzlám­pák, tehát olyan higanygőzkisüléses lámpák, me­lyeknek üzamközbeni nyomása az atmoszférikus nyomást meghaladja, színkorrekció nélkül kékes­zöldes fényt bocsátanak ki. Ennek az a magyará­zata, hogy az ily lámpák spektrumában az ultra­ibolya sugarakon, tehát a 4000 A-nél rövidebb hullámhosszú sugarakon kívül kékes vonalak, (pl. 4047, 4358 A, stb.), valamint két 5000 és 6000 A o közötti vonal van, de 6000 A-nél hosszabb hullám­hosszú sugárzást e lámpák spektruma nem tartal­maz. Éppen ezért régi törekvés már e lámpák spektrumának fényporokkal történő oly korrek­ciója, hogy a spektrum kellő mennyiségű vörös, o tehát 6000 A-nél hosszabb hullámhosszú sugárzást is 'tartalmazzon. Ezáltal ugyanis a lámpák fénye inkább megközelíti a kívánatos „napfény" színt. E célból már a legkülönbözőbb anyagokat ja­vasolták fényporként. Ezek közül az utóbbi időben kitűntek az arzenát fényporok, a germanát fény­porok, végül pedig az ortofoszfát fényporök. Az arzenát fényporok mélyvörös színt szolgáltatnak, de meglehetősen hőérzékenyek és így nagyobb teljesítményű .magasnyomású higanygőzlámpáknál alig használhatók, miután e lámpák magas hőmér­séklete a fényport tönkreteszi. A germanát fény­porok hátránya elsősorban az, hogy meglehetőesen drágák. Előnyük viszont, hogy az ultraibolya su­garalkon kívül még a látható kék sugarakra is gerjednek, viszont emissziós ispektrumuíkban csak 6000 A fölötti sugárzás van. Az ortofoszfát fény­porok ezzel szemben csak ultraibolya sugárzásra o gerjednek, sőt emissziós spektrumuk már 4000 A alatt kezdődik, tehát jelentős mennyiségű kékes fényt is termelnek. Ugyanakkor emissziós spektru­o mukban intenzív 6000 A-ös sugárzás van, de az ezen felüli sugárzás már lényegesen kisebb és ki­fejezetten mélyvörös sugarakat e spektrum nem is tartalmaz. A. germanát fényporok oly fényporok, melyek legalábbis MgO-t és Ge02 -t tartalmaznak és Mn­al vannak aktiválva. Néhány ismertebb germanát fénypor pl. a következő: 4 MgO-Ge02 :0,01 Mn 2 MgO-2BeO-Oe02 : 0,01 Mn 2 MgO • 2MgF2 • Ge02 : 0,01 Mn.' Az ortofoszfát fényporok pedig oly fényporok, melyek képlete nagyjából az Me3 i(P0 4 ) 2 képletnek felel meg. Az Me lehet pl. Ca, Sr, Zn, vagy ezek többje együttesen. Az aktivá tor ón. Egy Sr—Zn ortofoszfát képlete pl. a következő lehet: Sr2 ,65 Zn 0 , 2 o (P0 4 ) 2 : 0,01—0,05 mól SnO Találmányunk célja magasnyomású higanygőz­lámpák eddiginél jobb és tökéletesebb színkorrek­ciója volt. Találmányunknak az volt a célja, hogy az elsődleges ultraibolya sugárzáson felül a másod­o lagos ultraibolya sugárzás, sőt a 4000—4500 A hullámhosszú sugárzás egy része is alakuljon át hosszabb hullámhosszú sugárzássá, ugyanakkor azonban a fénypor emissziós spektruma nemcsak vörös sugárzást tartaknazzioin, hanem annál rövi­debb hullámhosszú sugárzást is. Célunk volt te­hát az is, hogy az elsődleges sugárzásnak minél nagyobb része, mégpedig necsaik ultraibolya, ha­nem látható része is fénypor gerjesztésre hasz­náltassék fel és a fénypor szolgáltasson látható fényt. Célunk volt végül az is, hogy az alkalma­zandó fénypor költségeit csökkentsük. Azt találtuk, hogy a kitűzött célt egyetlen fény­por alkalmazásával nem lehet megoldani, hanem fénypor keveréket kell alkalmazni. Kísérleteink azt mutatták, hogy a kitűzött cél oly fényporkeverékkel érhető el, melyek együttes gerjesztési és emissziós spektrumai egymást rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom