148248. lajstromszámú szabadalom • Egyenfeszültség átvitelére alkalmas osztó, amely az egyenfeszültséget tetszés szerinti osztásban, az egyenfeszültségre szuperponált tetszés szerinti frekvenciájú változásokat pedig osztás nélkül viszi át

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.248. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — EE—582. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Egyenfeszültség átvitelére alkalmas osztó, amely az egyenfeszültséget tetszés szerinti osztásban, az egyenfeszültségre szuperponált tetszés szerinti frekvenciájú változásokat pedig osztás nélkül viszi át Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Szondi József, kutató A bejelentés napja: 1958. szeptember 23. Direktcsatolású osztó alatt olyan áramkört értünk, amelynek célja az, hogy a bemenetére adott egyen- és/vagy váltófeszültséget a kimenetén csökkentve szolgáltassa. A bemeneti és kimeneti feszültség arányát nevezzük az osztó osztásának. A direktcsatolású osztó olyan helyeken kerül alkalmazásra, ahol úgy az alap .egyenfeszültségű szintet és annak változásait, mint az esetleg rá szuperponált váltófeszültséget és annak változásait valamilyen osztással kell átvinni. Ilyen direktcsatolású osztót találunk egyenáramú erősítőkben, relaxációs oszcillátorokban, j elformáló kapcsolásokban stb. Az eddigi ismert megoldásoknál a direktcsatolású osztó úgy az egyenfeszültséget és annak változásait, mint a rá szuperponált váltófeszültséget és annak változásait egyenlő arányban osztja. Sokszor felmerül azonban annak szükségessége, hogy az alap egyenfeszültségű szintet bizonyos arányban osszuk, annak változásait és a rá szuperponált váltófeszültséget, valamint annak változásait azonban osztás nélkül tudjuk továbbítani. Erre a fentiekben felsorolt alkalmazási területeken mindenütt szükség van, de eddig nem volt megvalósítható. Történtek ugyan ilyenirányú kísérletek, pl.: az osztó egyik tagjaként parázsfénylámpa alkalmazásával. A parázsfénylámpa azonban adott üzemi feszültségű, amely nem változtatható. Ez a körülmény, továbbá az egyedenként jelentkező nagy szórás, valamint a működéshez szükséges áram meggátolták, hogy ezek a megoldások a gyakorlatban elterjedjenek. A találmány tárgyát képező megoldás eleget tesz a fenti követelményeknek, mert az alapfeszültséget igen tág határok között beállíthatóan és folyamatosan osztja; az alap egyenfeszültségű szint változásait, valamint az egyenfeszültségre szuperponált váltófeszültséget és annak változásait pedig osztás nélkül adja ugyanazon kimeneten. A találmány elvi felépítését az 1. ábrán mutatjuk be. Az osztót az —R— ellenállás és a —V— cső képezi, amely anódfeszültségét a —TI— telepből kapja. A cső rácsa a —T2— telepből a .—P— potenciométer beállításával üzemi adatainak megfelelő el őfészültségét kap. Az osztandó feszültséget az —R— ellenállásból / és —V— csőből álló osztóra adjuk. Az osztó kimenetét a —V— cső sarkai képezik. A —R— ellenálláson a —V— cső anódáramának megfelelő feszültségesés jelentkezik. Ha olyan csövet alkalmazunk, amelyen az átfolyó áram — bizonyos határok között — a rá adott feszültség változtatása ellenére sem változik, akkor az —R— ellenálláson eső feszültség sem változik. Vagyis az osztóra adott feszültségváltoztatás csakis a csőre esik. Tehát a találmány lényegét képező direktcsatolású feszosztó olyan taggal rendelkezik, ez a —V— cső, melynél a rá adott anódfeszültség értéke és a csövön átfolyó áram közötti összefüggés nem az Ohm-törvényt követi, hanem az átfolyó áram — bizonyos határok között — függetlenül a feszültségtől konstans. Ilyen jelleggel rendelkeznek: a pentódák, az ún. áramvisszacsatolt, azaz kondenzátorral át nem hidalt katódellenállással rendelkező triódák, tranzisztorok, spacisztorolk stb. Visszatérve az 1. ábrára, ha a —TI— telepfeszültségét —K— kapcsolóval bizonyos határok között változtatom, a cső árama és így az —R— ellenálláson mutatkozó feszültségesés sem változik. Ha az —R— ellenálláson a feszültségesés konstans, akkor a —TI— telepfeszültség változása teljes mértékben a —V— csőre esik. Tekintettel arra, hogy az osztó kimenetét a —V— cső % sarkai képezik, a kimeneten a teljes feszültségváltozás megjelenik.