148234. lajstromszámú szabadalom • Készülék szekrényszerű munkadarabok furattengelytávolságainak és furatméreteinek ellenőrzésére

2 -448723T~J középvonaltól; amennyiben ugyanis nem közpon­tos valamely furat, a hozzátartozó egyik patron­nál nő, a másiknál csökken a légrés és ennek megfelelően növekszik a velük összekötött víz­oszlopokban a szintkülönbség. A II. elosztócsaprendszerrel az egyes furatok­ban levő, ill. mérést végző két-két patronok kö­zös vízoszlopra kapcsolhatók át. Ezzel a kap­csolással mérhetők a furatok átmérői és az—1« mérőrúd körülforgatásával azok ovalitása is, mi­vel a légrések csak az átmérőtől függőek. Amennyiben a mérendő, ill. ellenőrizendő fu­ratok nagy átmérőjűek, akkor az 1. ábrán látható rácsozatszerűen kimerevített mérőrúd használata előnyös. A patronok levegővezetékei a rácsozat, ill. az—1—mérőrúd belsején át, vagy hajlékony csővezeték révén vannak összekötve az átkapcsol­ható II. csaprendszerrel. A tengely középvonalakat a III. készülékkel lehet mérni, vagy ellenőrizni (1. és 2. ábra). E ké­szülék egyik végén az —1— mérőrudaknak a szekrényből kinyúló végeire támasztható prizmá­ban végződik, a másik végén pedig mérőóra van, és azt beforgatva a két tengely síkjába, a két tengely távolsága, ill. a tengelyvégek eltérései megállapíthatók. A furattengelyek párhuzamossága, ill. széthaj­lása a tengelyfuratok két végén a fentiek szerint mért tengelytávolságok különbségéből állapítható meg. A tengelytávolságra merőleges síkban a ten­gelyek elcsavarodása az V. készülékkel mérhető, ill. ellenőrizhető (3. és 4. ábrák). A mérésre ugyancsak a furattengelyeket meg­testesítő két szomszédos mérőrudat, ill. azok két­két végét használjuk. A mérőkészülék, mint az ábrákról látható, az egyik tengelyvégre prizmá­san támasztható, rudakból és azokon eltolhatván elrendezett mérőórákból áll. Az eltolás célja, hogy a készülék különböző tengelytávolságokra is használható. A készülék két mérőóra hordozó­rúdját rácsos tartó köti össze és merevíti ki. A készüléket először egyik oldali tengelyvégekre helyezve, majd másik oldali tengelyvégekre át­forgatva, a tengelyek elcsavarodása megállapít­ható. * A mérés gyakorlatilag a következő: a készülék az egyik mérőrúd két végén ül fel és a másik mérőrúd egyik végére felütközik, ezáltal három ponton a helyzete meg van határozva és a ne­gyedik ponton a mérőrúd szabad végén a tapintó mérőóra mutatja a tengelyek elcsavarodását. A fenti fogaskerék tengelyfuratokra merőleges kapcsolótengely furatok átmérő mérése pneuma­tikus dugókkal végezhető, az előző méréseknél használt pneuméterek alkalmazásával. A mérés alapelve ugyanaz, mint az előzőkben ismertetett furatméréseknél, csak a légrés nem a patronban alakul ki, hanem a furat fala és a dugó fúvókája között. A dugók forgatásával mérhetők a furatok ovalitásai. A kapcsolótengelyek furatainak tengelyvonalát a VI. tüskékkel testesítjük meg (5—7. ábrán), amelyek annyiban különböznek az?-l— mérőrudak­tól, hogy a függőleges elhelyezés miatt nincsenek kimerítve és a külön mérődugók miatt mérő­patronok nem szükségesek. A kapcsolótengely furatok tengelytávolságának mérése a fogaskeréktengely furatoktól a VII. ké­szülékkel történik. Bázisfelületnek a rendelke­zésre álló mérőtüskéket lehet felhasználni. A mé­rés a következőképpen történik: A~ 8 -készülék kar játékmentesen van rögzítve ez I. mérőrúdhoz s vele együtt elforgatható. A —6-Tnérőfejet a—4 -rugós bilincs húzza a VI. mérő­tüske irányába, az -<5--állítócsavar ellenében. Az állítócsavar segítségével addig kell visszafordítani a készüléket, mig-8"~tengelye párhuzamosan -ne«r lesz VI. tengelyével. Ebben az esetben a pneu­matikus mérődugók fúvókáinak légrései megegye­zők, a két —7— vízoszlop egyszintben lesz és egyben mutatja a tengelytáv méretét is. A homlokfelülettől és egymástól mért kapcsoló­tengely furattávolságok a III. készülékkel (1. és 2. ábra) mérhetők. A homlokfelülettől való mérés annyiban különbözik, hogy az ütköztetés nem. prizmában történik, mivel a bázis síkfelület. Az ütközés iránya fordított. A találmánynál alkalmazott pneumatikus mérő­készülékek, mérőpatronok, mérődugó önmaguk­ban ismeretesek, úgyhogy azok leírása és ábrá­zolása felesleges. A találmány szerinti méretellenőrző készülék és mérési módszer előnye, hogy egyes elemei kü­lönböző kivitelű és méretű, furatelrendezésű, szekrényszerű munkadarabokhoz használhatók, azok leírt elemeinek összeállítása a munkadara­boknak megfelelően változtatható, úgyhogy hasz­nálati lehetősége sokoldalú. A készülék ily módon különböző mérési, ill. méretellenőrzési feladatoknak megfelelő össze­állítású változatokban használható, annak haszná­latára szakképzettség nélküli munkaerők is be­taníthatok, a mérések az egyénektől származó szubjektív hibáktól mentesek, a mérések gyorsan végezhetők. A készülék feleslegessé teszi az eddigi módszereknél szükséges mérőasztal használatát, független a munkadarabok gyártási felfutásától, ill. darabszámától, és elhasználódás miatti alkat­rész utánpótlásokat nem igényel. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék több furatú, szekrényszerű munka­darabok furattengely-távolságainak és/vagy furat­méreteinek ellenőrzésére, azzal jellemezve, hogy a mérni kívánt furatokba behelyezhető, két furat­ban expanziós hüvelyekkel (2) központosán rögzít­hető hengeres, célszerűen belül üreges mérő­rúdjai (1) vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mérőrúdjai golyós­csapágyak közbeiktatásával vannak befogva az expanziós hüvelyekbe, miáltal középvonal-helyze­tük megváltozása nélkül forgathatók. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérő­rudon a mérendő furatok helyén célszerűen két­két pneumatikus patron (3) van alkalmazva, mely patronok a pneuméterek (IV) egy-egy vízoszlopá­val állnak elosztó-csaprendszeren (II) át össze­köttetésben. 4. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti készülék kiviteli alakia, azzal jellemezve, hogy íurattengelytávoiság, párhuzamosság, ill. síkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom