148230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikát-nyersanyagok hőkezelésére

2 148.230 A találmány szerinti eljárás kivitele során — a forgókemencében történő égetés során alkalma­zott eljárással ellentétben — ajánlatos a tüzelő­anyag hozzávezetését két részre osztani, éspedig arra a részre, amely a nyersanyag kalcinálásához szükséges, továbbá arra a részre, amely csupán az így már előkezelt anyag zsugorításához kerül felhasználásira. Ily módon az égetőtér fajlagos terhelése lénye­gesen csökkenthető és egyben csökkenthető az égetőtérből kilépő szállóhamu mennyiségi ará­nya is. A kalcináláshoz szükséges hő hozzávezetése en­nek során oly módon történik, hogy az örvény­rétegbe tüzelőanyagot vezetünk be és ezt a nyers­anyag örvényeltetéséhez alkalmazott oxigéntar­talmú gáz segítségével, magában az örvényréteg­ben égetjük el. A cementégetési gyakorlatban előnyösnek bizo­nyult, ha az olvadékfázisban levő klinkert gör­dülő mozgás révén gyúrásnak vetik alá. Az olyan klinkereket, amelyek ilyen gyúrókezelést igényel­nek, a találmány szerinti eljárás során lehűtés előtt egy tűzálló, hőszigetelt szemcséző berende­zésen vezetjük keresztül; ezt a szemcséző beren­dezést hőhozzávezetés segítségévei tartjuk a zsugo­rítás hőmérsékletén. Ismeretes, hogy gazdaságos az égési levegőhöz oxigént keverni. Az olvasztókamrában lefolytatott zsugorítás! folyamat ezáltal előnyösen befolyásol­ható. A találmány szerinti elj olvadékcement, üvegmasszák, karbid és egyéb olyan olvadékok előállítására is alkalmasnak látszik, amelyek elektrokemencében való előállítása nagy költséggel jár. Az egyes nyersanyag-alkotórészek olvadáspontja sok esetben magasabb magának a nyersanyag­keveréknek az olvadáspontjánál. Emellett az ilyen anyagok kémiai összetétele is különböző. Ezért a találmány szerinti eljárás kivitele során célszerű lehet oly módon eljárni, hogy az egyes nyersanyagokat külön előmelegítőkben és külön­böző tartózkodási idejű örvényrétegekben, külön­böző magas hőmérsékleteken részesítjük előzetes kezelésben, mielőtt ezek az égetőkamrában együt­tesen zsugorításra, ill. megolvasztásra kerülnének. A rajzok a találmány szerinti eljárás fogana­tosítására példaképpen lebegtető gázelőmelegítő­nek örvényréteges berendezéssel és égetőkamrával való kombinációjából álló berendezés több foga­natosítási alakját tüntetik fel. Az 1. ábra előmelegítős végtermékként olvadt anyagot adó berendezés vázlata. A 2. ábra az 1. ábra égetőkamrája kereszt­metszetének vázlata. A 3. ábra végtermékként zsugorított, szemcsé­zett anyagot adó berendezés vázlata. A 4. ábra a 3. ábra égetőkamrája kereszt­metszetének vázlata. Az 5. ábra színterelő készülékkel hevített égető­kamrás berendezés vázlata. A 6. ábra olvasztókamra alsó részének és a klinker anyagot lehúzó szerkezetnek vázlata. A 7. ábra az olvasztókamra alsó részének és a künker anyagot lehúzó szerkezetnek felülnézeti vázlata. ". ' ' *.i A hulladékgázoknak a por alakú nyersanyag­keverék előmelegítésre való hasznosítása ismert szerkezeti felépítésű ciklon-előmelegítőben tör­ténik; ez az előmelegítő négy egymás feletti szin­ten elrendezett ciklonból, illetve ciklon csoport­ból áll, amelyekben a nyersanyagpor áramát kb. 800 C° hőmérsékletre hevítjük fel. A különböző szintmagasságokban elhelyezett ciklonok, illetve ciklon csoportok az ábrákon felülről lefelé az 1, 2, 3 és 4 számokkal vannak jelölve. Az alsó, 4 ciklonból a vörösizzás állapotában levő nyers­anyagkeverék az 5 örvényre teges ágyra folyik, amelybe a 6 helyen vezetjük be a tüzelőanyagot. Az igen magas hőmérsékletre hevített égési le­vegő a 7 helyen lép be, keresztüláramlik a reak­tor nyílásokkal ellátott 8 fenéklapján és az egyen­letes eloszlást szolgáló, tűzálló anyagból készült beáramoltató rétegen, miközben a por alakú nyersanyagkeveréket fluidizált állapotba hozza. Az égési levegő kihasználatlan elillanását lehetővé tevő csatornák képződését azáltal gátolhatjuk meg, hogy a reaktor fenéklapját csekély lejtéssel ren­dezzük el, vagy pedig lüktető gázáramokat alkal­mazunk. A kalcinált és zsugorodásig felhevített nyers­anyag a 9 helyen lép át, szabályozható módon, a 10 égetőkamrába, ahol azonnal az örvénylő lángoló gázok hatása alá kerül. A 11 tüzelőanyag­hozzávezetés pl. az égetőkamra sarkainál történ­het, hasonlóképpen itt történhet a nagymértékben felhevített szekundérlevegő 12 bevezetése is. Az 5. ábrán szemléltetett berendezésnél a 10 égető­kamrában, színterelő készülékkel történik a hő­fejlesztés. Ha az égetendő anyagot csupán zsugo­rítani kívánjuk, akkor az égetőkamra alsó részén nem vezetünk be tüzelőanyagot, hogy a zsugo­rított anyag röppályája során itt megdermedhes­sen és a 13 helyen szemcsézett állapotban el­távolítható legyen. Ezzel szemben a teljes meg­olvasztásra kerülő termék olvadékfürdőként gyű­lik össze az égetőkamra alján és homogén olvadék alakjában az ''égetőkamra fenekének közepén le­csurgatható, ill. heterogén olvadékok esetében az alkotórészek térfogatsúlyának megfelelően a 14 és 15 jelzésű helyeken csurgatható le szakaszos vagy folytonos áramban. (1. ábra.) Amennyiben célszerű a nyersanyagkeverék egyes alkotórészeinek különböző módon történő előkezelése, úgy két vagy több 16 előmelegítőt és örvényréteges ágyat iktathatunk az égetőkamra elé, ezekből azután az egyes nyersanyag-alkotó­részek különböző mennyiségekben és különböző magas hőmérsékleteken folyékony állapotban ve­zethetők be az égetőkamrába. A 6. és 7. ábra azt szemlélteti, hogy miképpen hoz létre ciklonszerű keringésben tartott meg­olvadó, ill összetapadó állapotban levő nyersliszt­áram az olvasztókamra 17 alsó részében 18 klin­ker-anyagot, amely azután, az ismert szalaghúzó eljárással analóg módon, a klinker-anyag folya­matos felgyülemlésének megfelelően, egy vagy több 19 lehúzóberendezés segítségével folyamato­san távolítható el az olvasztókamrából. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szilikát-nyersanyagok lebegtetett álla­potban, való égetésére, azzal jellemezve, hogy az előmelegítéstől, a zsugorításig, ill. megolvasztásig

Next

/
Oldalképek
Tartalom