148226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás salakvasbetonfödém vasbetétei korróziójának vizsgálatára
Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.226. SZÁM 42. 1. OSZTÁLY — VE—328. ALAPSZÁM Eljárás salak-vasbetonfödém vasbetétei korróziójának vizsgálatára Véssey Ede vegyész, Budapest A bejelentés napja: 1959. november 20. Ismeretesek salak-vasbetonfödémek, melyeknél a szokványosnál nagyobb térközökben kiosztott vastartókat dróthuzal hálózattal kötik össze és a közökben könnyű salakbetont alkalmaznak. Az efajta födém, melyet Mátrai födém néven is ismernek, nedvesség hatására hamar meghibásodik és tönkremegy. A salakban levő oldható sók a nedvesség hatására a vasbetéteket korrodálják, a korrózió folytán duzzadó vashidroxidok keletkeznek, melyek a vasháló alatti salakbeton rétegre repesztő hatást gyakorolnak, melynek következtében a betonréteg nagyobb darabokban lehullhat, úgyhogy az ilyen korrodált salakbetonfödémek komoly életveszélyt jelenthetnek még abban az esetben is, ha a szerkezet teherbíróképességének korrózió miatti csökkenése még nein indokolja a teljes kicserélést, vagy teherbíró alátámasztást. Éppen ezért e korróziónak indult salak-vasbetoníödémek vasbetéteinek teherbírását ;dőnkrnt r 11 -^őrizni kell. Elvégből eddig úgy járt ' ^ h •< próbavéséseket eszközöltek és a , h => i- pf ieltárták. Az ilyen ellenőrzési mód kel e ---, ( n 'ínyes művelet, ami utólagos helyrei1 f n d és statikai szempontból kritikus h "S < "i T 5 g a födémszerkezet átvésése meg •> ' "to. 11 ti •• -u eljárás; melynek segélyével a / 1 1 lf < "ik-vasbetonfödém vasbetétjei korróo f io oiásmentesen vizsgáljuk röntgenfel\f-1 e V 1 ekként, hogy a födémet röntgieriíény-1 í d 1 v il .gítva fényképfelvételt készítünk és \ r n (* ilnn. célszerűen vasbetétekhez hasonló s mii 11 emelni képet is felvesszük és a födém <r v e ni méreteit és korróziójának mértékét ? e1-)Vi iil való összehasonlítás alanián kiérté-A fényképfelvételen a vasoxid képződés helyeit, valamint azok diffúz vagy tömör jellegét megállapíthatjuk és azokat a helyeket, ahol a képződött vasoxid tömör réteg alakjában van jelen, a betonréteg letáskásodása kiértékelésénél figyelembe vesszük. Az etalonokat a betonfödémnek a fényképészeti film felőli, valamint annak átellenes oldalán is alkalmazhatjuk. Ez utóbbit akkor tesszük, ha vastagabb betonréteget világítunk át, vagy pontosabb kiértékelésre törekszünk. Az etanolok röntgenképeinek méretkülönbségei támpontot adnak a sugárnyaláb kúpszögéből várható maximális képtorzulásra, egyben a vasbetétek valóságos méreteinek a röntgenkép alapján való megállapításának mint egy határértékekkel közrefogott tartományt határoznak meg, ami a kiértékelést megkönnyíti. A Mátrai-féle salakbetonfödétnek betonvastagsága lemezközépen általában 9 cm, a vasgerendáik mellett mintegy 18 cm. A vasgerendák közelében a födém alsó felületénél elrendezett filmtől távolabb vannak a vasbetétek és ennek megfelelően a leképezésnél a fényforrás kúpszögtorzulásából eredő hibát csökkenthetjük, ha a sugárforrást távol helyezzük el a betonrétegtől. Ha 9 cm vastag betonnál vastagságának 8-szorosa, tehát mintegy 70 cm távolságban, rendezzük el a sugárforrást a filmtől, a •kúpszögtorzulásból eredő hiba 10%-on belül esik, a vasbetétnek a betonrétegben való tetszőleges helyzete mellett. A vastagabb 15—18 cm-es betonrétegeknél a fent említett hibát ugyancsak 10%-on belül tarthatjuk, ha a sugárforrást a betonréteg vastagsága 7-szeresén.ek megfelelő távolságbsn, tehát a filmtől mintegy 100--120 cm-nyi távolságban rendezzük el. A röntgenfelvétel kiértékelésének megkönnyítésére és pontosabbá tételére a fényképészeti film és a födém között a fényképészeti filmen való leképezésre alkalmas mérőjelekkel ellátott eszközt, mint fémből készült jelekkel ellátott mérőszalagot, rnérőháiőt alkalmazhatunk. Hogy a betonszerkezet egyik oldalán fényképezésre kitűzött helynek a betonszerkezet másik oldalán megfelelő helyét szabatosan megállapíthassuk, a fényképezésre kitűzött helyen sugárforrást, pl. magát az átvilágításhoz használt röntgenkészüléket vagy izotópforrást helyezünk el és a betonszerkezet másik oldalán x a sugárforrás helyét sugárzást detektáló készülékkel, pl. Geiger-Müller csővel megkeressük. Ily módon a röntgenfilm és röntgenkészülék fedését egyszerűen biztosíthatjuk. Az eljárás kivitelezésénél például 30—40 cm méretű, 0,12 m2 alapterületű röntgenfényképet
