148206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktortöltetek előállítására oxidációs-redukciós műveletekhez

4 148.206 ket így egy többé kevésbé számottevő vastagságú szénréteggel vehetjük körül. A találmány ezerinti eljárás egy másik kiviteli alakja esetében oly módon is eljárhatunk, hogy az oxidáló anyagot ellenkező irányban keringtet­jük, ami azt jelenti, hogy előbb a krakkoló-kam­rába vezetjük be a friss oxidáló anyagot, majd az itt már szénnel és/vagy széntartalmú anyaggal részlegesen bevont oxidáló anyagot vezetjük to vább a fentebb említett szűrő-zónába. Ezeket az imént leírt műveleteket a jelen talál­mány szerinti eljárás értelmében mindaddig foly­tatjuk, amíg olyan vastagságú réteg nem képző­dött a szénből ill. széntartalmú anyagból az oxidá­ló anyag egyes részecskéi körül, hogy az oxidáló anyag tömegének és a rárakódott redukáló anyag­nak a mennyiségi aránya megfeleljen a lefolytat­ni szándékolt oxidációs-redukciós reakcióhoz szük­séges aránynak. A jelen találmány tárgyát képező eljárás köze­lebbi megvilágítására az alábbi példa szolgál, meg kell azonban jegyezni, hogy a találmány köre egy­általán nem korlátozódik erre a példára. Egy tiszta alurníniumoxid-alapú tűzálló téglák­kal bélelt kamrát fúvott korundból készült, 3—5 mm átmérőjű, belül üres alumíniumoxid-szem­csékkel töltünk meg. Ezt a töltetet először 1100—1400 C° hőmérsék­letre hevítjük fel, az alábbi összetételű földgáz levegővel történő elégetése útján: metán 92,6 súly% etán 6,5 súly% propán 0,8 súly% bután 0,2 súly% A fenti gázt a karara alsó részén vezetjük be. Ezután, a kamra felső részénél ugyanezt a föld­gázt vezetjük be a kamrába, azonban levegő hoz­zákeverése nélkül; a gáz bevezetése oly csekély sebességgel történik, hogy a kivezető nyílásnál csaknem tiszta hidrogénből álló gáz lépjen ki, amely nem ragad magával szuszpendált szilárd részecskéket. Ily módon, a szénhidrogének termikus vagy ter­mokatalitikus krakkolását érjük el, hidrogén fel­szabadulásával és szén és/vagy széntartalmú anya­gok képződésével; ez utóbbiak behatolnak az egy­es alumíniumoxid-szemcsékbe és Ijevonatréteget képeznek azokon. A krakkolási hőmérséklet fenntartásához szük­séges kalöriamonnyiséget a kamrán kívül elren­dezett fűtőrendszer segítségével biztosíthatjuk. Az említett krakkolási műveletet mindaddig folytaíjuk, amíg 100 kg alumíniumoxidra számít­va kb. 40 kg szénnek és/vagy széntartalmú anyag­nak megfelelő mennyiségű bevonat nem rakódott rá az alumíniumoxid-szemcsékre; ez kb. 53—55 kg gáz krakkolása esetén következik be, aminek során kb. 150 m3 hidrogént termelünk, amely 10%-nál kisebb mennyiségű szennyezést — főként metán — tartalmaz. A kezelési művelet végén kapott szilárd anyag az- említett üreges, gömb alakú korund-szemcsék­ből áll, kb, 1 mm átlagos vastagságú réteget képe­ző szénnel és/vagy széntartalmú anyaggal impreg­nálva és körülvéve. A jelen találmány körébe tartozik, új ipari ter­mék gyanánt bármely olyan anyagkombináció, amely egy kb. 400 C° feletti olvadáspontú oxidáló anyagból és ennek az anyagnak a szemcséit imp­regnáló és bevonó szén- és/vagy széntartalmú anyag-rétegből áll, amelynek előállítása oly módon történt, hogy szénhidrogéneket az említett oxidá­ló anyag szemcséivel, mint pl. többek között tisz­ta alumíniumoxidból álló, néhány mm átmérőjű, üreges korund-szemcsékkel közvetlen érintkezés­ben krakkoltattunk, ily módon e szemcséket szén és/vagy széntartalmú anyag rétegével impregnál­va és bevonva. A jelen találmány szerinti eljárás egyik külön­leges kiviteli alakja esetében a találmány szerinti eljárással kapott terméket agglomerálhatjuk is valamely szén-alapú kötőanyag segítségével; e cél­ra olyan kötőanyagok használhatók, amelyek ma­gas, 400 C° feletti, célszerűen pl. 900—1200 C°-os vagy ennél is magasabb hőmérsékletre felhevítve elbomlanak és lényegében szénből álló szilárd maradékot hagynak vissza. Ilyen kötőanyagok le­hetnek pl. a következők: egy- vagy többféle ne­héz szénhidrogén, amelyek ,a szén- vagy ásványolaj-feldolgozás során nyerhetők, mint pl. kátrány, szurok stb.; víztartalmú folyékony keve­rékek, amelyek többé kevésbé viszkózus vagy ko­csonyás jellegűek, mint pl. a szénhidrát-alapú fo­lyékony keverékek, mint keményítő-, cellulóz­stb. pépek, továbbá fehérje-alapú anyagok, mint zselatin, enyv-féleségek --stb. vagy különböző ilyen fajta anyagok keverékjei. Az említett kötőanyag útján a termékbe bevitt szén mennyisége, a találmány egyik különleges kiviteli alakja értelmében, oly módon szabandó meg, hogy e szénmennyiség a szénhidrogéneknek a találmány szerinti' módon történt, krakkolása útján képződött szén mennyiségével együtt adja azt az összes redukáló szénmennyiséget, amely az ily módon kezelt oxidáló anyagnak a lefolytatandó oxidációs-redukciós kezelés során való redukálá­sára szükséges. A jelen találmány eiin u] t le d i termékek bármely ka'bf^ein l i b aukciós művelet sora-1 f >b /-i T , >' il 1 k , pen — anélkül hogy eí 1) 1\~>I i i " a alkalmazási területét Vmldh'^i jK^ m ' •> ^ -említhetjük a követ!« yr j "'no li n < n -> r ^ -dalt érceikbői, fémka'bt 1~>' -On dht j ^ ' di ' fémbalogenidek gyártata ;-fb. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás lényegileg valamely oxidált vegyület­ből és redukáló szén-jeliegű anyagból álló, főként oxidációs-redukciós kezelési műveletek anyaga­ként felhasználható termékek előállítására, azzal jellemezve, hogy gőz alakú szén hidrogén eket ma­gas hőmérsékleten az oxidált vegyület részecskéi­vel közvetlen érintkezésbe hozva krakkóiunk, mi­által az említeti; részecskéket a krakkolásból kép-, ződő szénnel vonjuk be és hozzuk benső érintke­zésbe. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kivifeli mód­ja, amelyre jellemző, hogy az említett oxidációs­redukciós kezelési művelet a következők valame­lyike: fémek kinyerése oxidált érceikből, fémkar­bidok előállítása, íémnitritek gyártása és íémha­logenidek gyártása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom