148206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktortöltetek előállítására oxidációs-redukciós műveletekhez
Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.206- SZÁM 12. g. OSZTÁLY - PE-398. ALAPSZÁM Eljárás reaktor-töltetek előállítására oxidációs-redukciós műveletekhez Pechiney Compagnie de Produits Chimiques et Electrométallurgiques cég, Paris (Franciaország) Feltaláló: Paris René Antoinc professzor, Lyon (Franciaország) A bejelentés napja: 1960. január 20. Franciaországbeli elsőbbsége: 1959. január 23. A jelen találmány tárgyát oxidációs-redukciós műveletek lefolytatására felhasználható reaktortöltetek előállítása képezi; közelebbről meghatározva a találmány olyan anyag-kombinációk előállítására szolgáló eljárás, amelyekben az oxidáló anyag benső érintkezésben áll a vele reagáltatandö redukáló anyaggal. Ismeretes, hogy ' telített vagy telítetlen szénhidrogének többé kevésbé magas, általában néhány száz fokot meghaladó hőmérsékleten való hevítése útján ezeknek az anyagoknak az elbomlása segíthető elő. így pl. a metán termikus krakkolása útján közvetlenül szenet és hidrogént nyerhetünk az alábbi endoterm reakció szerint: CH4 > C + 2H2 . Az elemeikre bomló szénhidrogének ilyen reakciói mellett olyan másodlagos reakciók is végbemennek, amelyek új szénhidrogének képződésére vezetnek. Ismeretes másrészről az is, hogy könnyű szénhidrogének termikus krakkolása útján kormot lehet ipari méretekben is előállítani; ez a korom, amelyet a reagáló gázárama tovább visz magával, azután bármilyen ismert módszerrel, pl. tömlőkön keresztül történő szűréssel vagy ciklonokban való keringtetéssel kinyerhető a gázáramból. Ismeretes továbbá az is, hogy valamely magasabb oxidációs fokú elemet lényeges alkotórészként tartalmazó termék és valamely redukáló hatású elem közötti kölcsönhatás folytán oxidációsredukciós reakció következhet be megfelelő hőmérséklet és/vagy nyomás mellett; ez a reakció alacsonyabb oxidációs fokot mutató új termékek képződésére vezet. Annak érdekében azonban, hogy a rendszerint szilárd halmazállapotú oxidáló anyag és a rendszerint ugyancsak szilárd redukálószer közötti ilyen reakciók könnyein, gyorsan és tökéletesen mehessenek végbe, szükséges, hogy a két reagáló anyagot előzőleg lehetőleg messzemenően benső érintkezésbe hozzuk egymással. Jelenleg erre a célra általánosan ismert mechanikai módszereket szoktak alkalmazni, mint amilyen a reagáló anyagok összezúzása, keverése, összegyúrása, agglomerálása stb.; e módszerek közös hátránya azonban, hogy- csupán korlátozott hatásfokkal biztosíthatják a szilárd oxidáló anyag és a szilárd redukálószer közötti hatásos érintkezés létrejöttét. A jelen találmány szerinti eljárás célja a kielégítően benső érintkezés létrehozása az oxidáló jellegű anyag és a redukálószer között; az ily módon létrehozott, benső érintkezésben levő termék azután kiválóan felhasználható az említett fajta oxidációs-redukciós műveletek kiindulóanyagaként. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy szénhidrogéneket magas hőmérsékleten, az oxidáló jellegű termék részecskéivel érintkeztetve vetünk alá krakkolási reakciónak, ami által az oxidáló jellegű anyag részecskéit közvetlenül beágyazzuk a krakkolási reakció útján képződő szénbe és/vagy széntartalmú anyagba, biztosítva az oxidáló anyagrészecskék és a szén ill. széntartalmú anyag benső érintkezését. A jelen találmány tárgyának további részletei az alábbi leírás során kerülnek ismertetésre. A ieien találmány szerinti eljárással bármely olyan természetes vagy szintetikus, szervetlen vagy szerves oxidáló jellegű anyag kezelhető, amelynek olvadáspontja ill. szublimációs vagy bomlási hőmérséklete legalább néhány száz C° nagyságrendű, mindenesetre azonban 400 C°, sőt előnyösen 900 C° felett van. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös, de egyáltalán nem kizárólagos megvalósítási módja esetében olyanfajta oxidált fémvegyületeket használunk fel az említett kezelésre, mint amilyenek a vas, alumínium, szilícium, berillium, kalcium, titán, cirkónium stb. oxidjai. A jelen találmány szerinti eljárás egyik különleges megvalósítási módja esetében ezeket az anyagokat előzőleg megfelelő alakú, előnyösen lényegileg egyenletes méretű részecskékké alakítjuk, ily módon olyan kezelendő anyaghoz jutunk,
