148205. lajstromszámú szabadalom • Folytonos szorpciós eljárás folyadék- vagy gázelegyek szétválasztására

6 148.205 A jelen találmány szerinti eljárás egy célszerű kiviteli alakja esetében az eddig említett négy kezelő-zóna, nevezetesen az eljárás szorpcios, de­szorpciós, primer rektifikációs és szekundér rek­tifikációs szakasza lényegében a.szilárd szorbens­anyag egyenlő mennyiségeit tartalmazza és mind­egyik szakasz lényegében egyenlő számú rögzített szorbens-ágyból áll. így tehát olyan esetekben, ami­kor a szilárd szorbens egyetlen ágya elegendő ahhoz, hogy a szorbeálódó alkotórészt teljesen szorbeálja a betáplált szétválasztandó fluid elegyből, akkor lényegében ugyanilyen szorbens-mennyiséget tar­talmazó egyetlen ágyat alkalmazunk a folyamat primer rektifikációs zónájában, a deszorpciós zó­nában, valamint a szekundér rektifikációs zóná­ban is. Ha viszont három egymással sorozatba kapcsolt ágyat használunk az eljárás szorpcios szakaszában, akkor ugyancsak három egymással sorozatba kapcsolt és lényegében ugyanilyen mé­retű ágyat alkalmazunk az eljárás mindhárom kö­vetkező kezelő-zónájában is. Emellett az imént ismertetett kezelési műveletek során azokat a pontokat, amelyeken a friss szétválasztandó fluid elegynek ill. a deszorbens-közegnek a keringte­tett fluid közegbe való bevezetése, valamint azo­kat a pontokat, amelyeken a nem szorbeálódó raf­finátum-alkotórésznek ill. a szelektíven szorbeá­lódó alkotórésznek a keringtetett fluid közegből való elvezetése történik, időközönként előbbre he­lyezzük, mégpedig oly módon, hogy az említett négy pont előbbrehelyezése egyidejűleg történik a keringtetett fluid közeg áramlási irányában és az előbbrehelyezés mértéke valamennyi beveze­tési ill. elvezetési pont esetében a rendszerben levő összes ágyak számának ugyanakkora hányad­részét képezi. így tehát, ha a négy kezelő-zóna mindegyikében három ágyat alkalmazunk és a ke­zelő-zónákat mindenkor egy ágynak megfelelő lé­péssel helyezzük előbbre, akkor az a pont, amely­nél a friss szétválasztandó elegynek a folyamat­ba való betáplálása történik, tizenkét ilyen előbb­re helyezés után ismét a keringtetett fluid közeg pályájának ahhoz a pontjához érkezik el, amely­nél az eljárás megkezdésekor vezettük be a szét­választandó fluid közeg friss áramát; a bevezetési ill. elvezetési pontok helyzetének ily módon a kezdeti helyzetükhöz való visszaérkezésével be­fejeződött az elválasztási folyamat egy teljes cik­lusa. A jelen találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelére bármely erre alkalmas készülék felhasz­nálható, amely egymással összekötött és sorozat­ban elrendezett rögzített szorbens-ágyakat vagy egyetlen folytonos szorbens-ágyat tartalmaz és amelyben a fluid anyag áramlását lehetővé tevő összekötő szervek állnak rendelkezésre az ágy­sorozat utolsó tagjának kivezető nyílása és az első ágy bevezető nyílása ill. az egyetlen ágy kivezető nyílása és bevezető nyílása között, amelyben to­vábbá megfelelő eszközök, mint pl. szelepek vagy többágú elágazócsap állnak rendelkezésre a külön­hiT) bttiplclt 11 piveA^^tt fi ud-a1 ^mok beveze­f o, ^c. i ^ o te^i nuifiimk foKo/atos előbbre he­! p, (-> r-tliib 1 X f ^ ink í jTok azlatosan szem-1<-1t hl' p falura f1 mh cl ,c is kivitelére al-1n rip-idpv e r knl > n °n előnyös pél-J rnrN i o <^\. ^zatának i<?en if i ír 1 i In1 K\. Az 1. ábrán az egymás felett elhelyezett rögzí­tett ágyak sorozatának elrendezési módja látható; ezek az ágyak a (101) függőleges érintkeztető-oszlop belsejében helyezkednek el, az oszlop belsejében megfelelő alakú elválasztó szervek vannak, ame­lyek a függőleges oszlopot egymással szomszédos ágy-zónák sorozatára osztják fel; az ábrán ez a sorozat a (201—.212) zónákból áll. A legfelső és legalsó zóna közé eső többi zónák mindegyikét tölcsér alakú elválasztÓHSzerv választja el a szom­szédos zónáktól — ilyen pl. a (102) tölcsér alakú elválasztó-szerv a (201) zóna alatt — ehhez a (pl. 103) levezetőcső csatlakozik, ennek keresztmetsze­te kisebb az egész zóna keresztmetszeténél; ez a levezetőcső (pl. 104) keresztirányú elválasztó-tagon, (amely egyúttal a közvetlenül szomszédos (202) zó­na felső határát képezi) keresztül belenyílik a köz­vetlenül alatta levő (202) zónába. Az itt ábrázolt berendezés lényeges részét ké­pezi továbbá a jelen találmány szerinti áramolta­tási rendszer megvalósítását lehetővé tevő prog­ramozott vezérlőberendezés, amely az előírt mó­don, előrehaladó egyenlő távközökkel helyezi át időközönként az érintkező oszlopba bevezetett ill. abból elvezetett fluid-áramok be- ill. kivezetési pontjait a berendezésen keresztül keringtetett fluid közeg áramlási irányában. Erre a célra bár­milyen rendszerű központi folyadék- ill. gázáram­elosztó berendezés, mint pl. valamely megfelelő többirányú szeleprendszer alkalmazható, amely el van látva a szükséges be- és kivezető csővezeté­kekkel, valamint a megfelelő szelepek nyitására és zárására szolgáló elektromosan működtetett, időzített ikapcsolóberendezéssel. Ez a vezérlés megoldható egy erre alkalmas elrendezésű többágú kúpos csap segítségével is, mint amilyent a csatolt rajzok (különösen a 2. ábra) szemléltetnek. Ezen a 2. ábrán egy (105) forgó csap látható, ez az A szelepházból és a benne folytonos forgó mozgást végző B többfúratú csapból áll, ez utóbbi a fluid­áramot záró módon helyezkedik el az A szelep­házban. A szelepházon több (1—12) be- ill. kiveze­tő nyílás van, amelyek a fluid-áram áthaladását lehetővé tevő módon csatlakoznak a forgó csap belső furataihoz, amelyeken keresztül a megha­tározott fluid-áramok az alább részletesen ismer­tetendő módon beléphetnek a (101) érintkeztető oszlop rögzített ágyaiba ill. elvezethetők azokból. A forgó csapon legalább négy ilyen furat van oly módon elrendezve, hogy legalább két különálló belépő áram és legalább két különálló kilépő áram. áthaladását tegye lehetővé, númellett a két beve­zető és a két kivezető furat egymással váltakozó sorrendben van elrendezve. Általában célszerű ugyan ezeket a bevezető és kivezető furatokat a forgó csap belsejében egymáshoz képest kb. 90°­os szögben elrendezni, hogy a bevezető ill. kiveze­tő nyílások a szelep ellentétes oldalain legyenek elhelyezve, lehetséges azonban a szelep nyílásai­nak és furatainak bármilyen más alkalmas térbe­li elrendezése is, így a megfelelő bevezető ill. ki­vezető nyílások egymáshoz viszonyított szöge na­.gyobbra vagy kisebbre is szabható, az eljárás kü­lönböző szakaszaiban üzemeltetni kívánt rögzített szorbens-ágyak egymáshoz viszonyított számától függően. A (105") szelén !\—12) bevezető ill. kivezető nyílásainak száma a (101) oszlopban levő (201 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom