148198. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víznívó alatti szedimentek tömeges kitermelésére, valamint eljárás a berendezés folyamatos üzemben való alkalmazására, különösen mederképzéshez való felhasználására

4 nyomóvíz beáramlása megszűnik és a dugattyúk alatt levő víz a 28 csapon át eltávozik, A víz ki­áramlása folytán, a dugattyúk a 24 hengerekben a 2 száilítőeső Gulyának hatása alatt lefelé moz­dulnak el és ezzel a 12 szívócsonkot, valamint a 13 jövesztőesöveket ismét a mederfenék kö­zelébe juttatják. Ugyanekkor a 30 rudazat a 28, 29 csapokat ismét átállítja, a fentiekben leírt fo­lyamat tehát szakaszosan ismétlődik. Ez azt je­lenti, hogy a 11 rendszer, vagyis a 12 szívó­csonk és a koncentrikus körök mentén elren­dezett 13 jövesztőcsövek állandó mozgásban van­nak. Ennek következtében a szuszpenzióba ho­zott anyag még viszonylag nagyobb zagykoncent­ráció esetén sem tud kiválni és anyagboitozódást okozni, ugyanekkor a zagysűrűség is egyenlete­sebbé válik. A 11 rendszer alternatív mozgása továbbá szivattyúzó hatást is kifejt, ami jelen­tősen fokozza a berendezés teljesítményét. A 7 centrifugáiszivattyúk által szállított víz végül a vízelosztó 8, 9, 10 csöveken át a 34 ter­melőcsövekbe is eljut és ezeknek szűkített 38 nyílásán kiáramolva éri el a meder fenekét. A 34 termelőcsövek bontó- és szállítóhatást fejte­nek ki. Üzem közben behatolnak a meder-fenékbe, növelik a víz alatti természetes rézsű labilitását és a kiáramló vízsugár energiájának szinte vesz­teségmentes kiaknázásával bontják a rézsűt. To­vábbi feladatuk, hogy növeljék a berendezésnek a medermélységíől függő hatótávolságát, elősegít­sék a szabályos partvonalkialakítást, csökkentsék szilárdabb kőzetlencséknek a lazítással szembeni ellenállását és a bontás során szuszpendált anya­got a 2 szállítócsövek felé áramoltassák. A 2 szállítócsöveken át a sűrített levegő ha­tására felfelé haladó zagy a flexibilis 18 tömlő­kön,, majd a teleszkópos 17 szakaszon áthaladva a rendszer közeiszintes szakaszába, majd ezen át a 2. ábrán látható módon a medret övező part­szegélyre jut, ahol további elszállítás végett kész­letezhető. Amikor a meder fenekét borító szedimentet a fentiekben leírt mod on a termelés megindításá­nak helyén kitermeltük, a berendezést a rajzon fel nem tüntetett csörlők segítségével a 3. ábrán balra menesztjük. Nyilvánvaló, hogy eközben a 34 termelőcsövek a 3. ábrán az óramutató járá­sával azonos értelemben elfordulnak és a meder fenekének mind ez ideig bontatlan részein a füg­gőlegeshez viszonyítva az előbbinél nagyobb szög alatt helyezkednek el. A flexibilis 16 tömlőkkel megszabott határok között hasonló értelemben fordulnak el a 2 szállítócsövek függőleges sza­kaszai, a berendezés tehát alkotrészeinek a hely­változtatással járó viszonylagos elmozdulásait ká­ros feszültségek nélkül teszi lehetővé. Nyilván­való, hogy ilyen elmozdulások a mederfenék om­lása és esetleges vízáramlás vagy örvénylés kö­vetkeztében akkor is előfordulhatnak, amikor a berendezés egyébként a víztükör kijelölt részén viszonylagos nyugalomban van. Nyilvánvaló to­vábbá, hogy a helyváltoztatás alatt a 6 komp­resszorokat és a 7 centrifugáiszivattyúkat nem kell leállítani, mert a helyváltoztatás egyetlen következménye, nevezetesen a 11 rendszer és a 34 termelőcsövek elfordulása legfeljebb a ter­melés hatásfokát változtatja, nem pedig magát az üzemet. A berendezés tehát folyamatosan üze­meltethető mindaddig, amíg egyéb szempontok, például javítások, szerelések, áthelyezések miatt az üzemnek szükségképpen vége nem szakad. Az előzőkben a találmány szerinti berendezés működésimódját szabad vízfelszínről kiindulva ismertettük. Nyilvánvaló azonban, hogy a készü­lék szárazról is indítható, amikor is a talaj­vízszint elérésekor maga körül mintegy mester­séges víztükröt létesít és ezen lebegve marad. Ennek különösen olyankor van jelentősége, ami­kor mederképzés során a berendezést nem in­díthatjuk szabad vízfelszínről, amint ez egyéb­ként célszerű volna. A találmány szerinti berendezés, amint már említettük, felhasználható mederképzésre is. Ilyen mederképzés alatt nemcsak vízhálózati csatornák építését és mesterséges tavak létesítését, h anem például folyamszabályozást és folyamtorkolatok, úgynevezett delták, valamint kikötők (szabályo­zását is értjük. Öntözés és hajózás céljait szolgáló úgynevezett vízhálózati csatornák építése végett például úgy járhatunk el, hogy kitűzzük a meder nyom­vonalát és a nyomvonal irányában legalább egy találmány szerinti berendezést menesztünk. A be­rendezés száliítócsóveinek és termelőcsöveinek számát és beállítását a meder kívánt szelvényé­nek megfelelően választjuk meg. Mélyebb csa­tornák létesítésié végett egymást követő lépcsők­ben több berendezést meneszthetünk, amelyek közül a mögöttes lépcsőben dolgozó berendezést nagyobb mélységre állítjuk be, mint a 'megelőzőt. Szélesebb csatornák építésekor a meder szelvé­nyének középvonalától kétoldalt tükörképszerűen elrendezett berendezéseket meneszthetünk. Eze­ket ugyancsak alkalmazhatjuk egymást követő több lépcsőben. A kitermelt anyag a meder két szélén csatornafal, illetőleg védőgátok szerepét töltheti be. Használhatjuk továbbá a találmány szerinti be­rendezést mesterséges tavaknak magas talajvíz­szintű területeken való létesítésére is. Evégből a tó megjelölt területén a találmány szerinti be­rendezést felállítjuk, mégpedig úgy, hogy az anyag kitermelése során kialakuló szabad víz­felszínen úszva maradhasson. Ezután a berende­zést működésbe helyezzük és az így kialakuló szabad vízfelszínről kiindulva a kívánt tó fel­színének megfelelő területet a berendezéssel végigpásztázzuk. A pásztázást foganatosíthatjuk például kifelé vagy befelé haladó spirális, vagy meander vonal mentén, Különös jelentőséggel bírhat a találmány sze­rinti berendezés érces hordalékok érctartalmának víznívó alól való gazdaságos kinyerésével kap­csolatban is. Ismeretes ugyanis, hogy egyes folyó­medrek különösein a delták közelében ércben dús hordalékokat rejtenek, amelyeknek gazdaságos kinyerésére mind ez ideig nem volt mód. Ugyanez vonatkozik tengerszint alatti értékes szedimentek kitermelésére is, A találmány szerinti berende­zés mármost lehetővé teszi az ilyen szedimentek­nek nagy mélységekből való gazdaságos kiterme­lését is. Az eljárás abban van, hogy a kiterme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom