148188. lajstromszámú szabadalom • KEttős működésű kétütemű motor

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.188. SZÁM 46. a; 46. a1 . 46. a 2 . OSZTÁLY — GA—356. ALAPSZÁM Kettős működésű kétütemű motor Romét Jenő gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1955. január 20. A találmány olyan robbanó, vagy Diesel-rend­szerű kétütemű motorokra vonatkozik, melyeknél motorhengerként két, egymáshoz képest ellenirány­ban mozgó kettős működésű dugattyú van alkal­mazva, minek folytán a dugattyúk és a főtengely közti hajtórudazat különleges kiképzése esetén jelentős súly-, szerelvény- és férőhelymegtakarí­tás érhető el. E célkitűzés elérésére, a találmány esetében is követett módon, eddig is szelepnélküli, résve­zérlésű motorokat alkalmaztak, miáltal a motor felépítése a szelepvezérlés kényes tartozékainak elhagyása következtében a találmány lényegétől függetlenül is számottevően egyszerűsödik. Az ilyen motorok szerkezetét és működését fő vona­lakban ismertnek tekintve, általános leírásukat mellőzzük, ill. ennek bizonyos részleteire csak aranyiban fogunk kitérni, amennyire azt a talál­mány kiviteli példáinak ismertetése főleg a résve­zérlést és öblítést illetőleg kívánatossá teszi. A találmány a csatolt rajz 1. ábráján felvázolt, szintén e tárgykörbe tartozó ismert megoldási javaslatból vezethető le, melyet a szintén ismert, de csak egyszeres működésű Commer-motortól az ez utóbbival szemben mindkét végén zárt henger­nek és dugattyútestnek palástfelületeiken löket­irányban abból a célból való felréselése különböz­tet meg, hogy a hajtóerőt a hengerközép alatt él­rendezett főtengelyre közvetítő lengő rúd (az aláb­biakban himba) a dugattyúban, ez utóbbihoz ké­pest kellő viszonylagos elfordulási szabadsággal, beköthető legyen, tekintve, hogy ez a bekötés a Commer-motornál az egyoldalúan nyitott dugattyú és a henger szabad végein át kinyúló csuklós csaitlókarral van létesítve. A választott kettős működésmódból kifolyólag a dugattyúmozgásnak a főtengelyre a henger és a dugattyú löketirányú résein át való átvitele a hajtórudazatnak találmány szerinti kiképzése esetében is meg van tartva, mi­nek figyelembevételével az 1. ábra szerinti ismert megoldásnak több vonatkozásban a találmány sze­rinti megoldással is egyező kiképzése és műkö­désmódja a következőképpen körvonalazható: Mint az ábrából kitűnik, az ezen rögzített mű­ködési fázisban a közös . 1 motorhengerben egy­máshoz képest ellenirányban mozgó 2—2 dugaty­tyúk éppen a belső holtponti állásban vannak, úgyhogy köztük a közös 3' sűrítési tér keletkezik, melyben — példaképpen robbanó motorról lévén szó — a hengerre kívül szerelt 4 gyújtógyertya végzi a dugattyúk közti középső munkatérbe elő­zetesen bevezetett és sűrített keverék gyújtását. A kettős működésű dugattyúk lezárt külső végei és a hengervégeket lezáró 5—5 hengerfejek közti 6—6 szélső munkaterekben a dugattyúknak e munkaterekre vonatkoztatott külső holtponti ál­lása miatt ugyanekkor az éppen befejezett expan­ziólöket után öblítés és közvetlenül erre követke­zőleg újbóli feltöltés megy végbe oly módon, hogy a dugattyúk által vezérelt 7—7 töltőnyílásokon cse­kély túlnyomás alatt beáramló friss keverék az előző expanziólöket leexpandált égési gázait az ismert huroköblítésí elv alapján a szintén a du­gattyúkkal vezérelt 8—8 öblítőnyílásobon át a 6 munkaterekből kiszorítja. Erre következőleg a középső 3 munkatérben a besűrített töltés expló­zióját kísérő nyomásemelkedés a 2—2 dugattyúkat az itt keletkezett égési gázok expanziója, ill. a szélső 6 munkaterekbe juttatott friss töltés sűríté­se közben szétveti annyira, hogy a dugattyúk külső holtponti állásaikban egyfelő a hengerfejek alatt a 6'—6' szélső sűrítési tereket állítják be, másfelől a 3 munkatér külső lökethatárainál sza­baddá teszik a 9 töltő és 10 öblítő nyíláscsoporto­kat, melyeken át a 3 munkatér öblítése és újbóli feltöltése lényegileg az; egyenáramlásra jellemző módon játszódik le. A feltöltés befejeztével a 6'—6' sűrítési terekben a 11—11 gyújtógyertyák működtetésével kiváltott explózió és expanzió a dugattyúkat a 3 munkatér 9—10 nyíláscsoport­jainak lezárása mellett az 1 henger hosszközepe felé löki vissza, miközben a 3 munkatér töltése fokozódó mértékű sűrítést szenved; végül a du­gattyúk belső holtponti állásának körzetében a 3' sűrítési térben létesített gyújtással a leírt fo­lyamattal teljesen egyező új munkafolyamat veszi kezdetét. A hajtórudazat, a henger hosszközépvonalának felező pontjában e középvonalra merőlegesen ál­lított felezősík két oldalán tükörszimmetrikusan

Next

/
Oldalképek
Tartalom