148150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acél- és fémanyagú munkadaraok méretpontos és sorjanélküli sajtolására

Megjele-lt.

196L

m

á

rc

i

us

31. ORS7^GOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.150 SZÁM 49. h. 1—11. OSZTÁLY — SU—243. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés acél- és fémanyagú munkadarabok méretpontos és sorjanélküli sajtolására Csepel Autógyár, Szigethalom Feltaláló: Sütő Ferenc technikus, Szigetszentmiklós A bejelentés napja: 1959. február 18. A találmány eljárás és berendezés acél- és fémanyagok finommegmunkálásához szükséges méretpontosságú és sorjamentes munkadarabok sülylyesztékben való sajtolására. Az ismert süllyesztőkben való sajtolási eljárások és sajtoló berendezések ma már nem felelnek meg a korszerű gyártási követelményeknek. Ezeknél a felmelegített kiindulóanyagot két egymással szembe mozgó süllyesztékiél közé helyezik, majd a süllyesztek!eleket Összezárva és az anyagot nagy erővel nyomva képlékeny alakítással a süllyesztéküregek alakjára formálják. Ennek az eljárásnak nagy hibája, hogy a sülylyesztékfelek teljes összezáródása csak a művelet végén következik be, amikor a munkadarab már elérte végleges alakját. Ennek következtében a munkadarab felületén, a szerszám osztósíkjában sorja képződik, amit külön művelettel kell eltávolítani. A sorja levágását nem lehet olyan pontosan végezni, hogy varratszerű nyom ne maradjon a munkadarabon. E miatt a munkadarabon először nagyoló megmunkálást kell végezni és a finom megmunkálásokra csak ezután kerülhet sor. Az ismert eljárásoknál és szerszámoknál a sorjaképződésből eredő bizonytalanságok miatt egyegy munkadarab sajtolásához a szükségesnél jelentősen nagyobb mennyiségű nyersanyagot kell felhasználni. Az anyagtöbblet az ún. sorjacsatornákon keresztül folyik ki a szerszámból. A sorjacsatornákon keresztülfolyó anyag erősen koptatja a csatornák él- és falrészeit, minek következtében aránylag kis számú munkadarab sajtolása után már megváltozik a sorjacsatornák között eredetileg beállított résméret. Ez a változás visszahat a képlékeny alakításhoz szükséges nyomóerő nagyságára, mert a nagyobb csatornán könnyebben folyik át az anyag. Nagyobb sorjacsatornakeresztmetszet és következésképpen kisebb belső nyomás eredményeként a képlékeny, sajtolandó anyag esetleg nem tölti ki a süllyesztékfelek kisméretű bemélyedéseit és a munkadarabok hiányosak lesznek. Az acél- és fémanyagú munkadarabok felmelegített állapotban történő, képlékeny sajtolásánál az ismert eljárások sikerességét nagymértékben befolyásolja a sajtolandó anyag szövetszerkezetének, kémiai összetételének minősége és hőfoka. Az előírástól eltérő szövetszerkezeti minőség, kémiai összetétel, vagy hőmérséklet esetén előfordulhat, hogy az anyag nehezebben folyik, mint ahogyan azt a szerszám szerkesztésénél feltételezték. Ennek eredményeként a sorjacsatornás rendszerű szerszámoknál — ahol az alakításhoz szükséges nyomóerő nagyságát elsősorban a sorjacsatornák mérete befolyásolja — gyakran előfordul, hogy az anyag képlékeny állapotba hozásához, illetve a felesleges anyagmennyiségnek a sorjacsatornákon keresztül való áramoltatásához a tervezettnél sokkal nagyobb nyomóerő szükséges. Ez a nagy nyomóerő gyakran szerszám és géptörést okoz. A sajtolási művelet folyamán az ismert sorjacsatornás szerszámmal előállított munkadaraboknak az a része szenved utoljára képlékeny alakváltozást, amely a sorjacsatornák mellett van. Mivel a munkadarab — a gyakorlat szerint — ekkor már a képlékeny alakításhoz szükséges ideális hőmérséklet alá hűlt, ezért gyakori jelenség, hogy az anyag a sorjacsatorna menti éles sarkú alakváltozást nem tudja repedés nélkül elszenvedni. Az ismert sajtolási eljárásoknál jelentősen növeli az önköltséget a sorjacsatornákon elfolyó és kárba vesző nagymennyiségű anyagtöbblet. A sorjacsatornákon átfolyó anyag gyorsan elkoptatja a csatornák éleit és felületeit, minek következtében a szerszámok aránylag rövid használati idő múlva felújításra szorulnak. A találmány célja olyan sajtolási eljárás és berendezés létesítése, amellyel az elméletieg szűk-