148133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távolvégi áthallási csatolások kiegyenlítésére

2 148.133 ellenállás. KH és KG a koncentrált kétpont­kiegyenlítés szerint bekapcsolt, két kiegyenlítő elem. A 4. ábra szerint HI/II, GI/II és HII/I, GII/I vektorok a koncentrált kétpont-kiegyenlítés ki­indulási helyzetét szemléltetik. A megfelelő vek­torok közötti kis «////, illetve «//// szögek azt mutatják, hogy a kívánt kiegyenlítés az ismert módon gyakorlatilag kivihetetlen. A C ellenállás­nak a találmány szerint az 1 és 2 vezetékek közé iktatásával, a H;/// és H//// vertorok egymással ellentétes irányban az «////, illetve «//// szöggel egymás felé elforognak úgy, hogy a kétpont­kiegyenlítés most már nehézség nélkül végbe­mehet. Ha az egyik vezeték erei közé kapcso­landó ellenállás nagysága folytán túl nagy ref­lexióktól kell tartanunk, melyek a kábel minő­sége szerint, járulókos közvetett csatolásokat kel­tenek, akkor az 1., illetve 3. ábra szerint A, il­letve C ellenállás helyett a vezeték hullámellen­állásával egyező tükörimpedanciájú négypólust kapcsolunk be. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymást kölcsönösen befolyásoló, nagy egyenletességű ós/vagy rövid kiegyenlítő szakaszú vezetékek távolvégi áthallási csatolásai­nak kiegyenlítésére, azzal jellemezve, hogy a za­varó vagy a zavart vezetékek erei közé, a ki­egyenlítési szakasz középső részében, imaginárius vagy komplex (A) ellenállást — célszerűen kon­denzátort — kapcsolunk be, melynek nagysága úgy van megválasztva, hogy az ellenállás bekap­csolási pontja és a kiegyenlítő szakasz távoli vége közé — annak ugyancsak középső részén — a kiegyenlítendő vezetékek közé kapcsolt kiegyen­lítő elemnek (B), célszerűen kondenzátornak kon­duktanciáját, nagyság és fázis szerint akként be­folyásolja, hogy a zavaró vezetékről a zavart vezetékre végzett áthallásméréssel kapott ki­egyenlítő vektor és a fordított irányú méréssel kapott kiegyenlítő vektor a konduktanciasíkban egymással ellentétes irányban annyira elforog, hogy azok a megengedett áthallási csillapítás tartományát bezáró tűrési körbe irányulnak. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy azt a koncentrált kétpontelj árassal kapcsolatban alkalmazzuk, ha ez utóbbi — túl. rövid kiegyenlítő szakaszok vagy a vezetékek nagy egyenletessége esetében, a ki­egyenlítő vektorok közötti túl kicsiny szögkülönb­ségek miatt — önmagában gyakorlatilag kivihe­tetlen. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás ki­viteli módja, azzal jellemezve, hogy a zavaró vagy zavart vezetékek erei közé egy, a vezeték hullámellenállásával egyező tükörimpedanciájú négypólust kapcsolunk be, ha az emített bekap­csolandó ellenállás, nagysága folytán zavaró ref­lexióra vezet. 2 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604597. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom