148128. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés zsíralkoholok előállítására

2 148.128 anyag és a benne szuszpendált katalizátor a reaktorban ugyancsak alulról felfelé, a hidrogéntartalmú gázzal egyirányban, egyik kamrából a másikba haladva fokozatosan alakul át a kívánt végtermékké. A folyós termék a legfelső le kamrából a 3 csövön át távozik a fölös hidrogéntartalmú gázzal együtt. Az egyes kamrák hőfokának beállítására szolgáló hideg, hidrogéntartalmú gázt adott esetben a 4 csőcsonkon át az la, lb illetve le kamrákba vezetjük, melyeket egymástól az 5 válaszfalak különítenek el. A reakcióelegyet ismert módon, például forró olajleválasztóba vezethetjük, ahol a folyós termék és a benne szuszpendált katalizátor különválik a hidrogéntartalmú gáztól és a gőzhalmazállapotú könnyebb termékektől. Ez utóbbiakat hőcserélőn és hűtőn át hidegleválasztóba vezetjük, ahonnan a cseppfolyósodott részek lebocsáthatők. A megmaradt hidrogéntartalmú gázt az elfogyasztott hidrogén pótlása után a folyamatba visszavezethetjük. A találmány .szerinti berendezés egy másik foganatosítási alakjánál, melyet a 2. ábra tüntet fel, a kamrákat egymás felett úgy helyezzük el, hogy az egyes kamrákat egymástól kör- vagy harántmetszetű elemekből összeállított vízszintes rostélyok választják el. A nyersanyagot a katalizátorral együtt miután megfelelő berendezésben a kellő hőmérsékletre felhevítettük az 5 csövön át a legfelső Id kamrába vezetjük; innen a hidrogénezendő anyag a rostély hézagain át kamráról kamrára felülről lefelé áramlik, miközben fokozatosan a kívánt végtermékké alakul át. A hidrogénező gázt a 6 csövön át a legalsó la kamrába vezetjük be és ez a folyós halmazállapotú anyaggal szemben, ellenáramban. ugyancsak a rostély résein keresztül, alulról felfelé halad. Az egyes kamrák hőmérsékletét védőhüvelyben elhelyezett termoelemekkel mérhetjük. A kamrák hőmérsékletének szabályozása céljából a szokásos módon hideg gázt vezethetünk a kamrákba, avagy azokba hűtőkígyót építünk be. Hűtőszervként maga a kamrákat elválasztó 10 rostély is felhasználható, ha azt a megfelelő méretű csőből készítjük és hűtőközeget keringtető szervhez csatlakoztatjuk, ilyen esetben, a hűtőközeget a rostélyul szolgáló cső belsejében áramoltatjuk. A legfelső kamrából a 7 csövön át távozó gázt, amelyet adott esetben célszerűen cseppfogónak kiképzett téren át vezetünk, melyben cseppfolyós tartalmától elkülönít jükahonnan hőkicserélőbe és/vagy hűtőkbe és elválasztó edénybe jut. Innen a cseppfolyós terméket további feldolgozás végett elvezetjük, a nem kondenzált, hidrogéntartalmú gázt pedig az elfogyasztott hidrogén pótlása után, a berendezésbe visszavezethetjük. Az eljárásnak a legalsó la kamrából a 8 csövön át távozó termékét, amelyben, az elhasznált katalizátor szuszpendálva van, hőkicserélőn és hűtőn átvezetve, lehűtjük ós expandáltatás után a szokásos módon dolgozzuk fel. Ilyen típusú reaktor alkalmazásának további előnye, hogy egy nagynyomású berendezés, a meleg folyadékelválasztó, feleslegessé válik, mert ez a reaktor egyben a meleg folyadékelválasztó szerepét is betölti, ugyanis a nagyobb forrási hőmérsékletű komponensek, vagyis a folyadékfázis a reaktorban elkülönül a gázfázistól. Az egyes kamrák hőmérsékletét a tapasztalattól függően egyformára, vagy kamránként a reaktortartalom haladási irányában növekvő vagy csökkenő értékre, illetve értékekre állíthatjuk be. Az új eljárás és berendezés előnye az ismeretessel szemben az, hogy a termék minősége egyenletes és sem hidrogénezetten nyersanyagmolekulákat, sem pedig túlhidrogénezett TÍ 2gyületeket nem, vagy csak nyomokban tartalmaz; ezenfelül pedig a hasonló méretű, de kamrákra fel nem osztott autoklávval szemben nagyobb térsebesség alkalmazható és így a berendezés jobb kihasználással működtethető. Az ismertetett eljárás további előnye az is, hogy könnyűszerrel automatizálható olyan módon, hogy az egyes kamrák előre megállapított optimális hőmérséklete a hőmérsékletszabályozó műszerrel vezérelt hideggáz szelep, vagy a hőkicserélőbe táplált hűtőközeg mennyiségét szabályozó szelep beállításával szabályozható. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módját az alanti példa kapcsán részleteiben is ismertetjük. Példa: Lúggal savtalanított pálmamagolajat az 1. ábra szerinti reaktorban hidrogénezünk, amely 3 kamrára van osztva. A nyersanyagban előzetesen 2 súlyszázalék finomra őrölt báriumtartalmú rézkromitból álló, (Adkins-típusú) katalizátort szuszpendáltunk. A katalizátortartalmú kiindulási anyagot kg-onként 5 Nm3

, 75 térfogatszázalék hidrogént tartalmazó gázzal együtt 340 C°-ra előmelegítve a reaktor alján vezettük be. A nyersanyagbevezetés sebessége a reakciótér térfogatára számítva 1 kg/liter óra volt, a nyomás 250 atm. A reaktorból távozó terméket hűtés után expandáltattuk. A reakció során képződött víztől és izopropilalkoholtól, valamint a használt katalizátortól megtisztított termékben 94% zsíralkohoP, 2,4% bomlatlan pálmamagolaj és 3,6% parafin* volt kimutatható. Ha ugyanezt a pálmamagolajat üres, tehát kamrákra fel nem osztott reaktorban, egyébként azonos reakciókörülmények között hidrogénezzük, a víztől és izopropilalkoholtól, valamint a használt katalizátortól elkülönített termék 77% zsíralkoholt, 17% bomlatlan pálmamagolajat és 6% parafint tartalmaz. Magától értetődik, hogy a találmány a példára nincs korlátozva és hogy mind az eljárás, mind a berendezés annak keretében számos változatban foganatosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Üzemeljárás, zsíralkoholok előállítására növényi olajokból, állati zsiradékokból, zsírsavészterekből továbbá zsírsavak kevert észtereiből és a felsoroltak elegyeiből, nyomás alatti hidrogénnel és hidrogénező katalizátorok jelenlétében, melyre jellemző, hogy a kiindulási anyagokat az anyag haladási irányára lényegében merőleges, nyílással ellátott válaszfallal vagy rostéllyal több, célszerűen 3—5 kamrára felosztott reaktorban kezeljük. 2. Az 1. igénypont szerinti üzemeljárás foganatosítást módja, melyre jellemző, hogy a kiindulá-