148086. lajstromszámú szabadalom • Hengerfej belsőégésű szelepes motorokhoz

Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.086. öZÁM 48. c1 . OSZTÁLY — GA—545. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Hengerfej belsőégésű szelepes motorokhoz Ganz—Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, Budapest Feltaláló: Marton Vilmos oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 1. Belsőégésű négy- és kétütemű motorok hen­gerfejei legnagyobbrészt öntöttvasból, esetenként azonban, í'őleg kisebb furatátmérőknél, könnyű­fémből is készülnek. A hengerfejhez tartozó sze­lepülések anyagminősége rendszerint a hengerfej anyagminőségével egyezik, könnyűfém-hengerfe­jek esetén azonban ezen gyakorlati szabály betar­tása komoly nehézségekbe ütközik, mert a sze­lepülésnek a szelepek többé-kevésbé ütésszerű záródását meglehetősen magas üzemi hőfokon is ki kell bírni. A szelepülés hőfokát egyrészt a mel­ierte kiáramló kipufogógázok hőátadása, másrészt a vízzel vagy levegővel történő hengerfej hűtés hőelvezetése szabja meg; az így kialakuló hőfok azonban általában olyan magas, hogy közepes igénybevételű motornál azzal szemben csak ön­töttvas, acél vagy bronz bizonyult a kívánatos mértékben ellen állóképesnek, nagy hőigénybevé­teleknél pedig csak hőálló acél s ezért szükségsze­rűen adódott, hogy a könnyűfémből készült hen­gerfejeken a szelepülés zárófelületét minden eset­ben valamilyen módon nehéz fémmel kell burkol­ni, nagy hőigénybevételeknél pedig még az ön­töttvasat is hőálló acéllal kell burkolni. Ennek az a szokásos megoldása, hogy becsavart, besaj­tolt, vagy beöntött gyűrűt használnak szelepülés­nek, viszont ekkor súlyos problémát jelent a gyű­rűnek olyan rögzítése, hogy ez hőtágulások hatá­sára ki ne lazuljon. A négyütemű motor henger­fejében ugyanis legalább két szelep van, s emel­lett gyorsjáratú motoron a szelepnek a rendkívül rövid átáramlási idő miatt a lehető legnagyobb­nak kell lennie, úgyhogy a két szelepülés közötti gátfalat éppen ezért lehető vékonyan kell tarta­ni, a gátvastagság csökkenésének azonban határt szab az a követelés, hogy egyenlőtlen hőtágulások kiküszöbölése végett az áramló hűtőközeg a sze­lepüléshez e helyen is eléggé közel jusson. Amennyiben tehát a szelepülést könnyűfémnél vagy öntöttvasnál ki kell bélelni, ez egyrészt nem történhet a gát vastagságának rovására, hanem a bélelés csakis a szeleptorok furatából vehet el helyet, ami a szeleptorok kellemetlen keresztmet­szet csökkenését jelenti. Másrészt a besajtolt, be­csavart vagy beöntött szeiepülések hosszabb üzem­idő után kilazulnak, minthogy a könnyűfém hő­tágulása nagyobb, mint a nehézfémé, vagy az öntöttvas hőtáguíása más mint a hőálló acélé. Te­kintve, hogy a behelyezett szelepülésnek a legna­gyobb üzemi hőfokon fészkében még mindig va­lamelyest szorulnia kel], üzemen kívüli (lehűlt) motornál pedig a hengerfej anyaga más mérték­ben húzódik össze, mint a szelepülés, belátható, hogy a hengerfej-szelepülés határfelületen hideg állapotban — különösen könnyűfémnél — olyan nagy- lehet a felületi nyomás, hogy az maradó alakváltozást okoz. Ennek az a következménye, hogy a soron következő felmelegedéseknél a be­tétgyűrű már egyre kevésbé szorul, s ha egyszer megmozdult, megkezdődik a kiverődés és az egész szelepülés tönkremenetele. Belsőégésű motorok betétes szelepüléseinél te­hát meg kell oldani azt a kettős feladatot, ami egyben a találmány célkitűzéseit is képezi, hogy a behelyezett szelepülés sugárirányú mérete a fentebb közölt okokból a lehetőség határáig csök­kenthető legyen, s emellett kilazulásának káros következményei korlátlan üzemidő után se lépje­nek fel. E követelmények kifogástalan kielégítését a ta­lálmány szerinti megoldás azáltal teszi lehetővé, hogy a szelepülést képező nehéz fém- (esetleg hőálló acél) gyűrűbetét az említett szoros rögzí­tés (besajtolás, becsavarás, beöntés) helyett a sze­lepzárás irányában ható rugónyomás alatt légzáró' módon van a hengerfejen a szeleptorok furatát szegélyező gyűrűs illesztési felületére szorítva. Ennek következtében ugyanis az anyagminőség szerint különböző mértékű hőtágulások, elsősor­ban a szelepmozgás irányában, hőfeszültségek okozta sérülések nélkül, egymástól lényegileg függetlenül tudnak lejátszódni, minthogy a sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom