148074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott elektromos szigetelőképességű alumíniumoxid előállítására
148.074 3 fokozott szigetelőképességének elérése céljából oxigénszegény környezetben, pl. hidrogéngázban végrehajtott izzítást alkalmaz legalábbis abban az idő- és hőmérséklet-tartományban, amelyben a korundkristály-szerkezet valamely más szerkezetből kialakul és/vagy kis rácsrészletekből nagyobb tartományokká növekszik. Ámbár az elmondottak szerint értelemszerűen a találmányunk szerinti eljárás számos változatban foganatosítható, annak részletes ismertetésére azonban, hogy hogyan készíthetünk találmányunk értelmében fokozott szigetelőképességű alumíni;imoj:id~>t. majd ebből fokozottan szigetelt e1 V> on rCt H iód fűtőtesteket, mégis az alábbi 'K i uj ld i szolgáljon, amelyre azonban nem í 11 •<t > ' ik magunkat. " k'i Alapanyagul alumíniumgyártási timföldport választunk. Ez készítésekor mintegy 1050 C°-ra volt hevítve és több-kevesebb gamma-aluniíniumoxid mellett éppen kialakulóban levő finom alfaalumíniumoxidot tartalmaz. Jelentős kémiai tisztaság mellett analitikailag felmérhető nátrium és szilícium szennyezése van. Egy csőkemencében ilyen timföldporral töltött csónakot tolunk át áramló tiszta hidrogéngázzal szemben olyan sebességgel, hogy a csónakok tartalma kb. V'2 óra alatt szobahőmérsékletről kb. 1100 C°-ra, maid további :1,4 óra alatt 1500 C°-ra emelkedjék és kb. 3 órán át 1550 C°-on tartózkodjék, majd 1 óra alatt 1100 C°-ra hűlve fokozatosan érje el a szobahőmérsékletet. Az így készült alumíniumoxidport 0,1% steatit porral golyósmalomban összeőröljük. Ebből az őrleményből önmagában ismert módon, pl. elektroforézisisel és ezt követő izzításTM sal kb. 0,1 mm vastag szigetelőréteget állítunk elő olyan -wolfram fűtőszálakon, amelyeknek összes bevonásra kerülő felülete kb. 300—400 mm2. Ilyen szigetelt fűtőszálakat indirekt fűtésű rádiócsövek katődiűtőtesteiként alkalmazva, egy bizonyos meghatározott csőtípusnál azt tapasztaltuk, hogy a cső szabványos üzemi viszonyai között, azaz fűtőszálának olyan hőmérséklete esetén, "amelyhez kb. 6 értékű ..meleg-hideg" ellenállás-viszonyszám tartozik, valamint a negatív pólusként kapcsolt katódnikkelcső és wolframizzószál között alkalmazott 150 V vizsgálati egyenfeszültség mellett a szigetelőrétegen átfolyó átvezetési áram az első bekapcsoláskor 100 csőből 100 csőnél 100 ."A alatt maradt, sőt 70 csőnél 30 PA alatt maradt. Ugyanakkor a párhuzamosan, de üzemszerűen levegőn történő alumíniumoxidizzítással készült 100 cső közül az azonosan mért átvezetési áram. csupán 17 csőnél volt 100 MA-nél kisebb, 64 csőnél 100 és 1000 PA közé esett, 19 csőnél pedig 1000 /"A-nél is nagyobb volt. Még szembetűnőbben .mutatja a hidrogénben izzítva készült alumíniumoxidpor előnyét az a tény, hogy az általánosan elterjedt átvezetést javító elektromos kezelés (aging után a 100 db „hidrogénes" csőből 100 dbnak az átvezetése 20 ^A-nél kevesebb lett, sőt 80 db átvezetése 5 ^A-nél is kevesebb lett, míg ugyanakkor a levegőn korunddá alakított alumíniumoxiddal készült 100 db cső közül mindössze 17 db-nak lett 100 MA-nél kisebb átvezetése, 83 db A k'adásért felel a Közgazdasági 604591. Terv Nyomda, Budapest csőnek az átvezetése továbbra is 100—900 PA közé esett. A hidrogénben izzítva előállított korundból készült pl. 10 db cső tartóségetésekor a jó szigetelőképesség, azaz kis áramátvezetési érték mellett igen jó átütési szilárdságot, azaz a tartóségetés folyamán csupán későn és legfeljebb kis számban jelentkező elektromos átütést is mutatott oly mértékben, hogy pl. 1000 óráig tartó égetés alatt egyetlen cső f ű tő test j ében sem keletkezett átütés. A levegőn izzítva előállított, korundból készült azonos típusú 10 db csőből pl. 1000 órán belül 6 átütés jelentkezett. Ezek közül egy már 100 óra előtt következett be. Amíg az oxigénben készült alumíniumoxid alundumkészítménye a szokásos elektroforetikus eljárásban az anődra vándorolt, addig a hidrogénben készült alumíniumoxid alundumkészítménye a katódon rakódott le. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fokozott elektromos szigetelőképességű alumíniumoxid, ill. alumíniumoxid-készítmények előállítására, melynek során a kiindulási alumíniumoxidot izzítással állandósuló alfaalumíniumoxiddá alakítjuk át, azzal jellemezve, hogy legalábbis az alfa-^alumíniumoxid kialakulása során és/vagy az alfa-alumíniumoxid állandósulásának folyamata során az anyagot legalábbis oxigénmentes, célszerűen azonban redukáló környezetben izzítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alumíniumoxidot vákuumban izzítjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alumíniumoxidot nitrogénben izzítjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alumíniumoxidot hidrogénben izzítjuk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alumíniumoxidot nitrogén-hidrogén gázelegyben izzítjuk. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alumíniumoxidot hidrogéntartalmú gázban, célszerűen formálógázban izzítjuk. 7. Az 1—6. igénypontok - bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oxigénmentes .környezetben való izzítást 700'c° és 1700 C° között végezzük. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az izzítást a kiindulási anyag idegen anyagának 700 C° és 1700 C° között történő, önmagában ismert eltávolításával egyidejűleg végezzük. 9. Alumíniumoxid, ill. alumíniumoxidkészítmény, mely az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárással készült, azzal jellemezve, hogy olvadás nélküli zsugorított részecske-szerkezete és fokozott elektromos szigetelőképessége van. % 10. Rádiócső-fűtőtest, azzal jellemezve, hogy szigetelését az 1—9. igénypont szerinti alumíniumoxid, ill. alumíniumoxidkészítmény alkotja. és Jogi Könyvkiadó iga^t;arőía V., Balassi Bálint utca 21—23.
